Mi a biodinamikus gazdálkodás? Hogyan működik?

A biodinamikus gazdálkodás immáron több mint egy évszázada létező agrár rendszer, amelyet Dr. Rudolf Steiner német gondolkodó dolgozott ki sajátos, emberközpontú világnézetére alapozva.

A biodinamikus gazdálkodás az elmúlt egy évszázad alatt a világ számos országában megjelent, bár sokáig nem tulajdonítottak neki nagy figyelmet – mivel olyan „korszerűtlen” témákkal foglalkozott, mint a vegyszerek használatának minimalizálása, a természet (állatok, növények és az élő közeg) sajátos igényeinek figyelembe vétele, vagy éppen a környezetkárosítás kerülése.

Jól látható, hogy mostanra nagyot fordult a világ, hiszen ezek a témakörök napjainkban már központi szerepet kezdenek betölteni. Ideje tehát, hogy a századik évfordulót követően mi is utánajárjunk, mi is az a biodinamikus gazdálkodás.

Mi a biodinamikus gazdálkodás jelentése?

A biodinamika egy holisztikus szemléletű mezőgazdasági módszer, amely a természetes ökoszisztémák működésére épít, és tudományos alapokon egyesíti a fenntartható gazdálkodást a föld és az élővilág tiszteletével. 

Az alapelveit Dr. Rudolf Steiner fektette le 1924-ben, amikor a gazdálkodás és a természet közötti mélyebb összefüggésekre irányította a figyelmet. Azóta folyamatosan fejlődik, egyre több kutató és gazdálkodó alkalmazza a világ minden táján. 

A biodinamikus termesztés sikeresen működik különböző éghajlati és kulturális környezetben: kiemelt célja, hogy biztosítsa a talaj termékenységének megőrzését és az élelmiszerek tápanyagdúsabbá tételét.

A gazdaság, mint önfenntartó ökoszisztéma

A biodinamikus gazdaság egy teljes, organikus egész, amelyben minden alkotóelem – a talaj, a növények, az állatok, az erdők, a víz és az emberek – összekapcsolódik. Egy ilyen farm úgy működik, mint egy élő szervezet, ahol az elemek egyensúlya és kölcsönhatása biztosítja a folyamatos megújulást. 

A biodinamikus módszerek olyan mezőgazdasági rendszert építenek, amely ellenállóbb a klímaváltozás kihívásaival szemben, miközben csökkenti a külső inputok, például műtrágyák és növényvédő szerek szükségességét.

A gazdálkodók figyelmes megfigyeléssel és a természeti jelenségek tudatos értelmezésével alakítják ki gazdaságuk egyedi karakterét. 

Minden földterület más-más adottságokkal rendelkezik, ezért a biodinamikus szemlélet a helyi ökoszisztémához igazodó egyedi megoldásokat alkalmaz. A biodinamikus szemléletben működő gazdaságok a természet ritmusaihoz igazodva, fenntartható módon termelnek élelmiszert.

Egy százéves hagyomány, amely a jövő felé mutat

2024 a biodinamikus mezőgazdaság századik évfordulója volt. Az elgondolás és a rendszer egy évszázadon átívelő fejlődése bizonyítja, hogy a természet és az ember közötti egyensúly fenntartható módon is működik.

A világ biodinamikus közössége 2024-ben különböző eseményekkel és kutatásokkal hívta fel a figyelmet arra, hogy ez a gazdálkodási forma milyen megoldásokat kínál a környezeti és társadalmi kihívásokra.

A talaj egyre gazdagabb, az élelmiszerek táplálóbbak, a gazdaságok pedig egyre életképesebbek, ha a természet ritmusára hangolódnak. 

Egy biodinamikus gazdaságban minden élet összekapcsolódik, és minden egyensúlyban létezik. A biodinamikus mezőgazdaság több, mint egy sokadik ökomódszer – sokkal inkább élő kapcsolat a természettel, amely folyamatosan gazdagodik és gyarapodik, a jövő generációi számára is biztosítva az egészséges táplálékot és a virágzó ökoszisztémát.

Hogyan működik a biodinamikus gazdálkodás?

A természetben a növények és az állatok egymásra épülő rendszert alkotnak, ahol minden élőlény saját szerepet tölt be az ökoszisztéma stabilitásában. A modern ipari mezőgazdaság gyakran mesterségesen szétválasztja a növénytermesztést és az állattartást, ami tápanyag-egyensúlyhiányt okozhat. 

A biodinamikus gazdálkodás ezzel szemben egyensúlyt teremt azáltal, hogy a gazdálkodási folyamatokban összekapcsolja a növényeket, az állatokat és a talajt.

A növény- és állatvilág együttműködése a biodinamikus rendszerekben

Az állatok jelenléte hozzájárul a talaj termékenységének fenntartásához, mivel trágyájuk értékes tápanyagokkal gazdagítja a földet. 

Az állatok legeltetése elősegíti a természetes tápanyag-körforgást, míg a növények stabilizálják a talajszerkezetet és védik azt az eróziótól. A természetes egyensúly hosszú távon biztosítja a termőföld egészségét és a fenntartható élelmiszer-termelést.

A talaj termékenységének fenntartása helyi erőforrásokkal

A biodinamikus gazdálkodás egyik alapelve, hogy a termékenységet a gazdaság saját erőforrásaiból kell biztosítani. Ennek érdekében a biodinamikus farmok komposztálással, vetésforgóval és talajtakaró növények alkalmazásával teremtik meg a megfelelő tápanyagellátást.

A komposztálás során az állati trágya, a növényi maradványok és az ásványi anyagok egyesülnek, így egy tápanyagokban gazdag humusz képződik, amely javítja a talaj szerkezetét és növeli annak vízmegtartó képességét. 

A vetésforgó különböző növénytípusokat váltogat, így a talaj nem merül ki, és a kártevők természetes módon kordában tarthatók. A talajtakaró növények, például a pillangósok, nitrogént kötnek meg, és javítják a talaj mikrobiális aktivitását.

Az biodinamikus rendszerek csökkentik a külső műtrágyák és növényvédő szerek szükségességét, miközben hosszú távon is fenntartható termékenységet biztosítanak.

A természettel való tudatos kapcsolat kialakítása

A biodinamikus gazdálkodás nem csupán technikai megoldásokat kínál, mert egyszersmind egy tudatosabb, természetközeli szemléletet is elősegít. A biodinamikus gazdák a föld ritmusainak, az évszakok változásainak és az ökoszisztéma apró jeleinek figyelembevételével alakítják ki gazdaságaikat. 

Az érzékeny és megfigyelésen alapuló hozzáállás teszi lehetővé, hogy minden gazdaság az adott környezet sajátosságaihoz igazodjon. A biodinamika nem egy előírásokhoz kötött módszertan: sokkal inkább folyamatosan, organikusan fejlődő szemlélet, amely a természet megfigyelésén és a tapasztalatokból levont következtetéseken alapul. 

A kezdetektől meglévő dinamizmus biztosítja, hogy minden gazdaság egyedi módon legyen képes kialakítani fenntartható és sikeres működését.

A genetikai sokféleség fenntartása és fejlesztése

A biodinamikus gazdálkodás előnyben részesíti az öröklött, nyílt beporzású növényfajtákat és a helyi környezethez alkalmazkodott állatfajtákat.

A biodinamikus farmokon törekednek arra, hogy saját vetőmagjaikat és állományukat fejlesszék, biztosítva ezzel a helyi adottságokhoz leginkább igazodó fajtákat. A genetikai sokféleség támogatása erősebb, ellenállóbb és tápanyagban gazdagabb terményeket eredményez.

Az állatok jólétének biztosítása a biodinamikus gazdaságokban

A biodinamikus gazdák különös figyelmet fordítanak az állatok jólétére, biztosítva számukra a természetes életfeltételeket és az egészséges táplálkozást. 

Az állatok szabadon mozoghatnak a legelőkön, megfelelő táplálékot kapnak, és a fajuknak megfelelő körülmények között fejlődhetnek. A biodinamikus gazdaságokban a szarvasmarhák megtarthatják szarvukat, a baromfik csőrüket, és a fiatal állatok az anyatejjel fejlődnek.

A biodinamikus minősítés és az agrárintegritás fenntartása

A biodinamikus gazdálkodás szabványait a Demeter Biodinamikus® Minősítési Rendszer biztosítja, amely világszerte több ezer farmot fog össze. A biodinamikus minősítés olyan fenntartható gazdálkodási kritériumokat állít fel, amelyek túlmutatnak az ökológiai gazdálkodás követelményein.

A biodinamika jövőképe: regeneratív mezőgazdaság és fenntartható fejlődés

A biodinamika lehetőséget teremt arra, hogy az ember és a természet egyensúlyban működjön együtt. A talaj termékenységének megőrzése, az állatok tiszteletteljes tartása és a fenntartható termelési rendszerek alkalmazása révén a biodinamikus gazdálkodás kulcsfontosságú szerepet játszik a környezetvédelem és az élelmezésbiztonság jövőjében.

Mik az előnyei?

A biodinamikus gazdálkodás alapelve egyszerű: a föld egy élő szervezet, amely törődést és odafigyelést igényel. A gazdák ezt a filozófiát követve olyan mezőgazdasági rendszereket hoznak létre, amelyek egyszerre fenntarthatóak, és regenerálják is a környezetüket. 

A korábban említett Demeter-minősítés, amely ezt a módszert jelképezi, világszerte a legmagasabb szintű fenntarthatósági szabványként ismert. Következzen most tizenkét ok, amiért a biodinamikus gazdálkodás csodálatos dolog a módszer hívei szerint!

1. A föld, amely visszaad

A biodinamikus gazdálkodás célja, hogy minden évben egyre termékenyebb és élőbb talajt hagyjon maga után. Komposztálás, zöldtrágyázás és állatok jelenléte révén a gazdák olyan körforgást teremtenek, amely folyamatosan gazdagítja a földet.

A talaj mikroorganizmusai ünnepi lakomájukat tartják a humuszrétegben, amely így évről évre termékenyebb lesz.

2. A természet ritmusában

A föld, az égbolt és minden élőlény egy nagy zenekar részei. A biodinamikus gazdák karmesterként figyelik a természet ciklusait, és ezekhez igazítják a vetést, az aratást és a gondozást.

A Hold fázisai, a bolygók állása és az évszakok változása mind-mind befolyásolják a növények növekedését. A steineri világkép szerint a planéták hatásának figyelembe vétele olyan harmóniát teremt, amelyben minden élőlény a lehető legjobban fejlődhet.

3. A föld mint élő szervezet

A jó termés titka a talaj mélyén zajló csodálatos folyamatokban rejlik, nem pedig a vegyszereken múlik. A biodinamikus gazdák humuszt termelnek, amely nemcsak táplálja a növényeket, de megköti a szenet is, csökkentve ezzel a légköri szén-dioxid mennyiségét. A föld ilyen gondoskodás mellett dúsabbá, lazábbá válik, és jobban megőrzi a vizet.

4. Ellenálló növények, gazdag termés

A biodinamikus gazdaságok növényei életerősek, hiszen egészséges talajból táplálkoznak. Az itt alkalmazott speciális növényi és ásványi készítmények természetes módon fokozzák a növények ellenálló képességét.

A kártevők és betegségek ellen a biodinamikus gazdálkodásban ezért nincs szükség vegyszerekre, mert az egészséges növények maguktól is képesek megvédeni magukat.

5. Egyensúly az élővilágban

A biodinamikus gazdaságok valóságos élettel teli rezervátumok. A beporzók, a madarak és a hasznos rovarok menedéket találnak a vadvirágos mezőkben, a sövényekben és a vetésforgóval fenntartott növénytakarók között.

A gazdák minden terület legalább 10%-át a biodiverzitás szolgálatába állítják, ezzel is erősítve a természetes egyensúlyt.

6. A klíma védelme természetes módon

A biodinamikus gazdálkodás egyik nagy előnye, hogy segíti a klímavédelmet. A kémiai műtrágyák és növényvédő szerek elhagyásával csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása. A talaj széntartalmának növelése, a takarónövények alkalmazása és a komposztálás mind hozzájárul a fenntarthatóbb mezőgazdasághoz.

7. Állatok, akik boldogan élnek

Az állatok nem csupán termelési eszközök a biodinamikus gazdaságokban. Ők a rendszer részei, trágyájukkal gazdagítják a talajt, és természetes életkörülmények között élnek. A gazdák gondoskodnak arról, hogy az állatok egészségesek és elégedettek legyenek, tisztességes körülmények között nőjenek fel.

8. Magok és fajták, amelyek megőrzik az örökséget

A biodinamikus gazdálkodás támogatja a hagyományos növényfajták és őshonos állatfajták megőrzését. Az ipari mezőgazdaság egyre kevesebb fajtára támaszkodik, miközben a biodinamikus gazdák olyan genetikai sokféleséget ápolnak, amely segíti a jövő mezőgazdaságának ellenállóképességét.

9. Tisztább, táplálóbb ételek

A biodinamikus gazdálkodásban megtermelt ételek nem tartalmaznak mesterséges adalékanyagokat vagy felesleges feldolgozási lépéseket. A növények természetes módon érnek, és a feldolgozás során a lehető legtöbb tápanyag megőrződik.

10. Tudás és közösség

A biodinamikus gazdálkodás nem csak a földről szól, hanem az emberekről is. A tudásmegosztás, a tapasztalatcsere és a közösségi együttműködések segítenek abban, hogy a gazdálkodók egyre jobb módszereket alkalmazzanak.

11. Tisztességes munka, tisztességes világ

A biodinamikus gazdálkodásban dolgozók tisztességes bért kapnak és emberhez méltó munkakörülmények között dolgozhatnak. A társadalmi felelősségvállalás és az igazságos gazdasági modellek fontos szerepet kapnak.

12. Együttműködés a fenntartható jövőért

A biodinamikus gazdálkodás elősegíti a helyi élelmiszerrendszerek megerősödését. A közösségi mezőgazdasági programok és a közvetlen értékesítési modellek révén a gazdák stabil megélhetéshez jutnak, a vásárlók pedig valóban egészséges élelmiszerekhez.

Kinek a nevéhez fűződik a biodinamikus gazdálkodás kialakítása?

Az ipari mezőgazdaság hajnalán egyre több gazda tapasztalta, hogy a mesterséges vegyszerek és a mechanikus termelési eljárások kimerítik a földet. A talaj egyre kevesebb tápanyagot tartalmazott, a növények érzékenyebbé váltak a betegségekre, az állatok kevésbé ellenállóvá a környezeti hatásokkal szemben. 

Ebben az időszakban keresett meg több gazda egy kivételes gondolkodót, Rudolf Steinert, aki akkoriban már az oktatás, az orvoslás és a filozófia területén is úttörő ötletekkel reformálta meg a világot.

1924 nyarán Steiner egy különleges előadássorozatot tartott a mai Lengyelország területén, Koberwitz faluban. Az itt elhangzott nyolc előadás és öt beszélgetés megalapozta a biodinamikus mezőgazdaság rendszerét. 

Egy új látásmód született, amely a gazdaságot egy élő szervezetként írja le, ahol minden összefügg mindennel. A talaj, a növények, az állatok és az emberek egymásra hatva alkotnak egy önfenntartó egységet, amely a természet saját törvényei szerint működik.

A talaj, mint a növény emésztőszerve

Steiner úgy tekintett a talajra, mint a növény emésztőrendszerére. A gazdálkodás célja a talaj életerejének táplálása volt, hiszen ebből fakad minden növény egészsége. A biodinamikus módszer ennek megfelelően egyedi készítményeket alkalmaz, amelyek segítik a komposztálódási folyamatokat és serkentik a talaj mikrobiológiai életét.

A biodinamikus gazdaságokban minden elem összekapcsolódik. Az állatok trágyája természetes módon táplálja a földet, a növények árnyékot adnak az állatoknak, a komposzt elősegíti a talaj tápanyagtartalmának megőrzését. Ezen a módon egy olyan rendszer jön létre, amely fenntartja önmagát, folyamatosan megújul és egyre gazdagabbá válik.

A biodinamikus gazdálkodás fejlődése

Ahogy egyre többen alkalmazták ezt a módszert, a biodinamikus mezőgazdaság egyre nagyobb mozgalommá nőtte ki magát.

• 1924: Steiner előadásai nyomán megalakul az Antropozófiai Gazdák Kísérleti Köre, amely a biodinamikus elvek gyakorlati megvalósítását segíti.
• 1928: Megszületik a Demeter minősítés, amely garantálja a biodinamikus élelmiszerek kiváló minőségét.
• 1931: Ezer gazdaság működik biodinamikus elvek szerint.
• 1946: Az első biodinamikus képzések elindulnak, hogy a gazdák elmélyíthessék tudásukat és továbbadhassák tapasztalataikat.
• 1952: A biodinamikus gazdálkodás hivatalos tudományos kutatások tárgyává válik, egyetemek és nemzetközi szervezetek bevonásával.
• 1994: A biodinamikus élelmiszerek feldolgozási szabványai megszületnek, így a módszer már nem csupán a termelésben, hanem az élelmiszeriparban is megjelenik.
• 1997: Tizenkilenc ország biodinamikus szervezete egyesül, hogy nemzetközi szinten összehangolják tevékenységüket.
• 2020: A biodinamikus mozgalom világméretűvé válik, a Biodinamikus Szövetség – Demeter International megalakulásával.
• 2024: Századik évfordulóját ünnepelte a biodinamikus gazdálkodás.

Hol vannak Magyarországon biodinamikus gazdálkodások?

Magyarországon is számos olyan gazdaság működik, amelyik a biodinamikus elveket követi és a Demeter Szövetség tagja. 

A Szövetség tagja például kecskeméti, sarród-nyárligeti, keszegi, sőt budapesti termelő is. A teljes lista itt érhető el.

A Magyar Biodinamikus Egyesület központja amúgy Budapesten található, a 1026 Budapest II. Riadó u. 2/b. cím alatt.

Milyen könyvek foglalkoznak a témával?

A Demeter Szövetség magyar honlapján megtaláljuk mind a magyar, mind a német nyelvű szakirodalmi listát. Ezek közül választottunk ki kettőt-kettőt, amelyek az egész rendszer alapjait mutatják be.

1. Dr. Rudolf Steiner: A mezőgazdálkodás gyarapodásának szellemtudományos alapjai

Rudolf Steiner könyve a biodinamikus mezőgazdálkodás alapjait tárgyalja, bemutatva a Föld és a kozmosz erőinek együttműködését, valamint a szellemi tevékenység szerepét a növény- és állatvilágban. 

Részletesen ismerteti a vegyszermentes preparátumok készítését és azok pozitív hatásait a mezőgazdasági termelésre.

2. Dr. Mezei Ottóné: Biodinamikus Kertgazdálkodás

​Dr. Mezei Ottóné „Biodinamikus Kertgazdálkodás” című könyve bemutatja a biodinamikus gazdálkodás alapelveit, hangsúlyozva a talaj, növények, állatok és ember szerves kapcsolatát. 

Részletesen tárgyalja a komposztkészítést, a vetési naptár használatát és a kozmikus hatások figyelembevételét a kertművelés során.

3. Dr. Hartmut Spiess: Cronobiologische Untersuchungen mit besonderer Berücksichtigung lunarer Rhythmen im biologisch–dynamischen Pflanzenbau

Dr. Hartmut Spieß szakmunkája a biológiai-dinamikus növénytermesztésben vizsgálja a holdfázisok hatását. 

Többéves kísérletei során kimutatta, hogy a vetés időzítése a holdciklusok szerint befolyásolja a növények növekedését és minőségét. Eredményei alapján a holdritmusok figyelembevétele javíthatja a terméshozamot és a termények minőségét.

4. Ueli Hurter (Hg.): Agrikultur für die Zukunft – Biodynamischer Landwirtschaft Heute

Ueli Hurter szerkesztésében megjelent „Agrikultur für die Zukunft” című könyv a biodinamikus mezőgazdaság 90 éves fejlődését mutatja be Rudolf Steiner 1924-es „Mezőgazdasági kurzusától” kezdve. A kötet átfogóan tárgyalja a biodinamikus módszerek elméletét és gyakorlatát, valamint azok globális alkalmazását.

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, tartalom specialista. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.