De szeretnék az erdőben fa lenni

Kicsit furcsa műfajú írást közlünk most, itt egy rövid (bevezető) magyarázat. A cikk/nyílt levél szerzője úgy egy hónappal ezelőtt cédulákat rakott ki a soproni TAEG Zrt. által kezelt erdőben, ahol a szerző tudomása szerint komolyabb volumenű fakivágások lesznek. A cédulákon arra kérte az erdőjárókat, hogy írjanak az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnak, és kérjék a fakivágási moratórium meghosszabbítását.

A Zrt válasz gyanánt kirakott egy fb-posztot, melyben egy fapaddal demonstrálják, milyen hasznos dolog az erdőgazdálkodás. (Igen, szerintünk is elég gyerekesre sikerült a Zrt reakciója, de pláne a lényeget nem is érinti.)

Szerzőnk több hosszú kommentben reagált – neki nem lévén fb-profilja, egy ismerőse neve alatt –, ám ezekből a legfontosabbat, melyben az eddig megvalósult konkrét fakivágásokat kérte számon rajtuk, a Zrt törölte. Kétszer is. Ezek után döntött úgy jelen dolgozat szerzője, hogy egy ilyen nyíltlevél-féleségben szólítja meg a soproni erdőket kezelő TAEG Zrt-t.

Íme a cikk, és várjuk az erdészet válaszát.

De szeretnék az erdőben fa lenni: nyílt levél a Taeg Zrt-nek

Az idei nyár után azt hiszem, senkinek nem kell bizonygatni, hogy rossz irány az, amerre mi, emberiség tartunk. Nem kell bizonygatni, hogy mennyire felkészületlen, ájulatban élő és törékeny világot teremtettünk magunknak. Arról vitatkozunk, hogy okozzuk-e a bajt, vagy amúgy is jönne, kvótákkal sáfárkodunk, alkudozunk a természet törvényeivel, elferdítjük vagy egyenesen letagadjuk azokat. A gondunkra bízott javakkal úgy bánunk, mintha nem jönne holnap, az élőkkel úgy viselkedünk, mintha holt anyag lenne. Mintha nem függene össze minden mindennel. A természet összes titkát, egybefonódását soha nem fogjuk tudni feltárni. Gőg és felfuvalkodottság lenne azt gondolni, hogy valaha élő ember, vagy számítógép tudni fog mindent. De azt a tudást figyelmen kívül hagyni bűn, még egyszer mondom, bűn, amit megszereztünk. Az erdő nem egymás mellett álló fák halmaza, hanem egy szerveződés, vagy szervezet.

Egy folyton mozgó, állandóan az egyensúly felé törekvő hatalmas organizmus. Tulajdonképpen a fa csak sejt az erdő szervezetében. Ahogy sejt a micélium háló, sejtek a madarak, az emlősök, a rovarok, a fásszárúak és a lágyszárúak… tovább nem magyarázom. Minden sejt saját szerepet játszik az örökké változó és időtlen körforgásban. Ebbe nyúltunk bele olyan eszközökkel és eljárásokkal, amikkel nem szabadna.

A vita, hogy hogyan kellene az erdeinket kezelni a végletekig polarizált. Mára azonban válaszúthoz értünk. Eljött az a kor, amikor nem lehet többé két kulacsból inni. Nem működik az, hogy az erdészetek az ipari léptékű fakitermelést priorizálják, de közben megpróbálják magukat ökológiai szemléletűnek is felcímkézni. Kedves erdészek, vagy ez, vagy az. Fontos még megjegyezni, hogy például az örökerdő gazdálkodást szintén erdészek dolgozták ki, tehát az nem érv, hogy ne beszéljen bele senki az erdőgazdaságok munkájába, mert majd azt ők tudják, hogy mit csinálnak. Sajnálatos, hogy ezt az örökerdő gazdálkodást csak mint választható tárgyat oktatják a mai napig az egyetemen. Ezt a polémiát, hogy a jelenlegi erdőgazdálkodás mennyire szolgálja az erdő ökoszisztémáját ne azok döntsék el, akik végzik a beavatkozásokat. Szerintük nyilván jó, amit csinálnak, vagy lehet, hogy nem hiszik, csak állítják. A gordiuszi csomó átvágására az ökológusok lennének alkalmasak, de valahogy őket nem lobogtatja egyik állami erdőgazdaság sem, hogy lám, megmondta az ökológus is, hogy mindent úgy csinálunk, hogy az az erdő körforgását segítse. Tehát vagy ipari erdőgazdaság, vagy ökológiai szemléletű erdőgazdaság. Az egyikkel pár évünk van hátra, ha így mennek a dolgok tovább, ahogy idén, a másikkal talán több. Benne van már egy ideje a levegőben, hogy lehet, hogy annyira tönkretettük azt, ami éltet minket, hogy innen már nincs visszatérés és minden csak szánalmas alkudozás a természettel.

Akármi is fog történni, cselekedni akkor is úgy kell, mintha még menthető lenne a helyzet. Szükség van erdészekre is, senki nem állítja, hogy nincs. Sokszor olvasni tőlük, hogy nélkülük összeomlanának az erdők és így tovább. Nem az erdő forog az erdész körül, azért ezt illene belátniuk. Tehát még egyszer, azzal van gond, ahogyan bánnak az erdővel, nem pedig a létezésükkel. Egy megváltozott szemléletű erdőkezelésben ugyanúgy van bőven feladata az erdésznek. Magot vetni, az invazív fajokat visszaszorítani, az erdőbe járók rossz szokásait visszametszeni, stb. Sajnos az is külön fejezetet érdemelne, hogy hogyan használják az erdőlátogatók az erdőt. Nagyon sokan nem jól. Rengeteg a szemét, a boltok készletének egy jó nagy szelete megtalálható az erdőben elszórva. A csomagolás mindenképp. Az autóval erdőbe járást fel sem hozom. Változnunk kell, méghozzá sürgősen.

Ennek szellemében szólítom meg most a soproni erdők kezeléséért felelős állami erdészetet, a TAEG Zrt-t.

Tisztelt Taeg Zrt!

Minden embernek kötelessége kellene hogy legyen, hogy úgy bánjon a környezetével és úgy viszonyuljon hozzá, hogy az minél inkább természetes állapotban legyen, a legkevesebb emberi beavatkozással.

Mára teljesen egyértelművé vált, hogy a mód, ahogy az erdőgazdaságok többsége – ide értve az Önök zrt-jét is – a rá bízott, közvagyont képező erdőkkel bánik, fenntarthatatlan.

Nem gazdasági érdekek szerint, hanem aszerint, hogy mi szolgálja (!) az erdő javát. Fordítva ül a lovon az az ember, vagy csoport, aki azt gondolja, hogy a természetet az igájába hajthatja. Saját maga és embertársai számára élhetetlenné teheti, a fennálló ökoszisztémát összeroppanthatja, de aztán új hajnal jön, az élet marad, csak mi nem.

Milyen meglepő, ha aszály van, az erdészet megoldása az, hogy fát vág. Ha nincs aszály, az erdészet megoldása szintén az, hogy fát vág. Hogy tiszta legyen, vissza nem pótlódó szerves anyagot távolít el, ezzel szegényítve a talajt, rontva az erdő nedvességmegőrző képességét (leírom itt is, hátha valaki nem olvasta a cédulákat, a holtfa az erdei nedvesség 30%-át tárolja!). A holtfák eltávolításával (illetve azzal, hogy nem hagynak semmiféle holtfát a vágásterületen) potenciális élőhelyektől fosztanak meg rengeteg, az erdő körforgásában elengedhetetlen élőlényt. Az, hogy az élő fák milyen szerepet töltenek be egy ökoszisztémában, remélem nem szorul részletezésre, ezért csak címszavakban: CO2 oxigénné alakítása, fészkelőhely, rovarok élőhelye, beporzók tápáléka, pormegkötés, árnyék, mikroklíma létrehozása, vízkörforgásban betöltött szerep, sorolhatnám.

Faanyagra persze szükség van kétségtelenül. A tűzifaigény kielégítésére minimális kitermelés elegendő lenne, itt nem erről van szó.

Elmondanák, hogy hova kerülne a kitermelni tervezett fa? Hány százalék kerülne „megújuló” energiaként címkézve elégetésre hőerőművekben? Hány százalék kerülne itthoni és hány százalék külföldi (osztrák, olasz) erőművekbe?

Hány százalékát adnák el a fának, hogy mérgező vegyszerekkel összeragasztott forgácslapot gyártson belőle valaki, amit aztán Önök úgy adhatnak elő, hogy környezetbarát fa bútor készült? Ha tömörfa bútor lenne és kiszolgálna öt generációt, akkor igazat szólnának. A forgácslap bútorok nem környezetbarátak. Szóval kérem, százalékos arányban írják le, hogy mi történik a fával, amit Önök az erdő állítólagos érdekében eltávolítanának!

„A szigorúan szabályzott fakitermelés nálunk semmiképp sem tarvágást jelent…”

Semmiképp sem? Mi történt 2024-ben a Szalamandra-tó feletti erdőrészlettel? Idén égett ki a második garnitúra bükk újratelepítésük azon a területen. Fenntarthatóan és felelősségteljesen száradtak el a napkitettség miatt.

Mi történt tavaly a Kecske-patak mentén a Pedagógus-forrástól felfele vezető út bal oldalán a száz év feletti bükkössel? Minden egyes idős fát több hektáron kivágtak, egyedül az újulatot hagyták meg.

Mi történt idén a kék kereszt túraút Tolvaj-árok fele vezető szakaszán?

Ez nagyon újkeletűnek tűnik, hogy elzárkóznak a tarvágástól. Mi az oka? Mi változott?

A kirándulók biztonságával takarózás is érdekes kérdéseket vet fel. Nem szeretném nyilván, hogy bárkinek baja essen az erdőben. A gyakran látogatott utak mentén közvetlen veszélyt jelentő beteg, elszáradt fákat még megértem, hogy kivágják. De ugye ott is hagyják? Ugye azt nem pénzzé teszik, csak elfektetik, hogy nehogy ráessen valakire. Egyébként az erdő nyilván rejt veszélyeket. Aki azt gondolja, hogy ezektől a veszélyektől mentesülhet, téved. A városban is a fejére eshet akármi, a lakása is összedőlhet. Azt írja, ez az egyik kiemelt célja a munkálatoknak. Megtudhatnám mi a többi kiemelt célja? A mostani turnusban megjelölt fák hány százaléka egészséges és hány százaléka elszáradt, vagy beteg? Mekkora a tűlevelűek és mekkora a lombos fák aránya?

Rendszeresen hangoztatják, hogy Önök vigyáznak az erdőre. Itt is lenne pár kérdésem.

Hallatták a hangjukat, amikor a NATURA 2000-es területeken lehetővé vált a tarvágás alkalmazása? Ha nem, akkor ezek szerint szakmailag egyet értettek a döntéssel? Felszólaltak, amikor vegetációs időben lehetővé vált a fakitermelés? (hogy mindenki értse, ez azt jelenti, hogy úgy vágják ki a fát, hogy azon fészkelő madarak lehetnek, a fa még nem hozta meg az azévi termést, alatta aktív vegetáció van. Ezzel ellentétben, a régi emberek, akik még figyeltek a természetre, kizárólag télen, bizonyos holdfázis alatt vágták a fát, mert ebben a bizonyos időszakban nyerhető ki a legkevésbé repedő, leginkább időtálló faanyag, Ausztriában például ma is alkalmazzák ezt az eljárást).

Tervezik-e az erdészeti utakon vízterelő árkok létesítését? Ezek az árkok azt a célt szolgálják, hogy a hegyi utakon a mostanában gyakran özönvíz szerű eső ne leszaladjon, hanem oldalirányban szét tudjon terjedni az erdőben és beszivárogni.

Mi az Önök álláspontja arról a felvetésről, hogy az erdőgazdaságokat profitorientált cégekből, nonprofit állami cégekké alakítsák?

Fontosnak tartják-e a biodiverzitást? Ha igen, mivel tudják indokolni, hogy egy-két fajból álló ültetvényeket telepítenek?

Kit és milyen felelősség terhel, ha egy adott vágásterületen az alkalmazott termelési módszer hatására az újratelepítés, vagy újulat nem képes felnőni, emiatt a terület újraerdősülése nem, vagy csak beláthatatlan időn belül valósul meg?

Nyitottak lennének-e a jövőben egy esetleges vitára, valamely országos médium jelenlétében?

Tisztelettel:

Sz. Dániel