Mit érdemes tudni a Duna-Tisza torkolat csodálatos vidékéről?

Természetközeli csoda bontakozik ki a Duna és a Tisza találkozásánál, ahol három szerb falu – Zalánkemén (Slankamen), Rezsőháza és Titel – határán újra és újra megújul az élővíz.

A torkolat látványa olyan, mintha egy festői mesevilágban járnánk, ahol a vizek szerelmesekként fonódnak össze.

A Duna-Tisza torkolata az ember egész lényére pozitívan hat, mégis kevesen tapasztalják meg ezt a különleges vidéket annak ellenére, hogy Budapesttől alig három és fél órára fekvő torkolat különlegesen szép élővilága minden utazónak tartogat kellemes, felejthetetlen élményeket.

Hol van a Duna-Tisza torkolat?

A Duna–Tisza torkolatvidéke különleges helyet foglal el Európa természetvédelmi térképén. Természetközeli élmények megtapasztalására és a vizes élőhelyek felfedezésére hív a Tisza és a Duna találkozása, Szerbia északi részén, Belgrádtól körülbelül 45 kilométerre.

Ahol eme két nagy folyó egyesíti erejét, ott a Pannon-táj egyik legizgalmasabb természeti egysége bontakozik ki – valódi kincs minden környezetbarát és felfedező kedvű ember számára.

A löszfalakkal szegélyezett Zalánkeménből nagyszerű rálátás nyílik a két folyó összefolyására, amely vízi úton, pl kenuval, csónakkal válik igazán elérhetővé.

Zalánkeméntől mindössze 8 kilométerre van légvonalban az ötezer lakosú Titel, igaz, ez országúton körülbelül 50 perc alatt érhető el. Titel irányából pedig, a gáton keresztül vezet az út a Tisza nulladik folyamkilométeréhez.

A Duna és a Tisza találkozása a Tarcal-hegységtől keletre, Szerémség, Rezsőháza és Titel szomszédságában, erdőkkel ölelt területen fekszik. Eme három falu által határolt rész egy kevésbé ismert, igazi rejtett természeti kincs, amelyre szinte csak a helyiek vagy a tudatos felfedezők találtak eddig rá: a két folyó találkozásánál az ártéri erdők, löszfalak és vízi ökoszisztémák harmonikus egyesülése izgalmas, „érintetlen vadon” képet fest a folyók természetes együttéléséről.

Zalánkemén, Rezsőháza és Titel falvai látszólag teljesen hétköznapi települések a régióban, ahol néhány templom, várrom és folyóparti ösvény vagy sétány jelenti a fő látványosságokat, melyek közül Zalánkemén várát érdemes talán a leginkább kiemelni, hiszen falai az év nagy részében kiváló rálátást biztosítanak a Duna dús, zöld lombokkal ölelt sávjára.

A térség múltjának lenyomata a római korból származó emlékeken keresztül egészen a török hódítások idejéig vezet, ahol a környékben feltárt leletek is azt mutatják, hogy a térségben anno jelentős ütközetek zajlottak.

Folyók tánca, avagy a Tisza és a Duna találkozási pontja

A Tisza – tehát – bár a Kárpátokból indul, majd délnyugati irányba halad át Magyarországon, végül Szerbiában, csendesen, szerteágazó csatornákban olvad össze a hatalmas Dunával. A találkozási pontjukon a két folyó víztömege békésen keveredik, és ez gazdag, összetett élőhelyet teremt.

A kistérségi régió a Duna–Tisza köz határát alkotja hidrológiai szempontból, mégis egy külön kis világot alkot, legalábbis a magyar alföldi köztes területekhez képest. Lassan hömpölygő mellékágak, apró szigetek, iszapos partok és átmeneti holtágat biztosítanak itt védett otthont számos növény- és állatfajnak, és változatos, élelemben gazdag teret az évszakonként madárvonulásoknak.

A fent említett három vajdasági falu találkozásánál éri el a Dunát a Tisza, amelyet gyakran a magyarok folyójaként emlegetnek.

A folyó közel 962 kilométeres útja az ukrán Kárpátokból indul, átszeli Magyarországot, majd a szerbiai torkolatánál teljesedik ki, ezzel a Kárpát-medence élővízi rendszereinek egyik legfontosabb találkozási pontját alkotja.

Miért érdemes ellátogatni a Duna-Tisza torkolathoz?

A Tisza–Duna torkolatvidékén szinte háborítatlan, egybefüggő élővilágot alkotnak a kis folyóágak, holtmedrek, ártéri erdők, nádassal borított mocsaras vizes élőhelyek. Az itteni növényvilág a friss réti fűféléktől a sűrű nádasokig és fiatal erdőségekig terjed és igen gazdag, valamint ezáltal minden élőhely egyedi állatközösségekkel rendelkezik.

Madarászok gyakran találkoznak itt gémekkel, kócsagokkal és kárókatonákkal, miközben mélyebb vizek lakóit, kétéltűeket vagy akár vidrákat is felfedezhetnek. Tavasszal és ősszel tarka madárvonulások festik meg az eget, ilyenkor akár több tízezer vándormadár is megpihen a területen.

Belgrádtól mintegy 45 kilométerre északra, ahol a Tisza vize a Dunába ömlik, igazán lenyűgöző vízi világ tárul fel: hatalmas árterek, mocsaras erdők és zegzugos mellékágak bújnak meg a Tisza mellékágainak szövedékében.

Minden csónaktúra vagy part menti kirándulás újabb és újabb élményekkel kecsegtet, miközben a táj egyszerre vad és mégis könnyedén bejárható. Ide akár kisgyermekkel érkezel, akár természetjáróként vagy épp baráti társasággal, garantáltan magával ragad majd a hely hangulata.

Természet testközelből: élővilág és látvány

A Tisza–Duna találkozásánál változatos élőhelyek láncolata fogad: kanyargó kubikgödrök, sűrű nádasok és fás ligetek váltják egymást a holtágak között. A terület többek között a gémek, kócsagok, jégmadarak, kétéltűek és vidrák igazi paradicsoma.

A vándormadaraknak köszönhetően különösen tavasszal és ősszel válik igazán mozgalmassá a vidék, életre kel a táj – ilyenkor tízezrével pihennek meg itt térségünk legszebb madarai. Egyetlen séta vagy vízitúra során a természet ezernyi arcát fedezhetjük fel.

Kultúra a folyók mentén: múlt és jelen

A folyók évszázadok óta összekötik a távoli tájakat és embereket. A térségben ma is állnak a régi világítótornyok Pančevo közelében, melyek a mozgalmas folyami hajózás múltjára emlékeztetnek.

A vízparti barangolások során itt könnyedén összekapcsolhatjuk a természetjárást és a helyi történelem felfedezésének élményét az ősi kereskedelmi útvonalak, várromok és vízparti emlékhelyek felkeresése révén.

A Duna-partján, a torkolathoz közel, az 500 fős Zalánkeménen több igazi vajdasági vendéglátóhely is várja az éhes túrázókat, látogatókat, ahol a dunai panoráma és a helyi vendégszeretet egyszerre kényezteti a némi pihenésre és laktató finomságokra vágyókat.

Különleges élményt kínál egy, a torkolat közelében elhelyezkedő szálláshely is, amelynek dombon levő kertjéből a vízparti kilátás akár a reggeli kávénk mellől is élvezhető. A zalánkeméni termálvizes gyógyfürdő további kikapcsolódási lehetőséget kínál a pihenni vágyók számára.

Zalánkeméntől keletre található a mintegy 1700 lakosú Rezsőháza, amely a Tisza jobb partján fekszik, míg a bal parton Titel, ahol csaknem 5300 fő él, ezzel a régió legnépesebb települése.

Aktív pihenés minden korosztálynak

Kenuval, kajakkal vagy kishajóval csendesen siklani a nádrengeteg közötti kis természetes csatornákon, szinte belesimulni a vízi világba: felejthetetlen élményt ígér minden korosztály számára.

Vezetett túrákon helyi szakértők mutatják be a hidrológiai különlegességeket, a madárvonulás titkait vagy a visszajárók számára akár a szezonális változásokat. A családbarát ösvények, pihenőhelyek, és a vadon élő vidrák valamint a színes madarak felbukkanása mindenkit képes elvarázsolni.

Mikor a legjobb ellátogatni?

Április-május és szeptember-október időszakában bőséges itt a víz és a friss zöld növényzet, ezáltal gazdag vízi élővilág és madárélet várja az idelátogatókat. Ezek a hónapok talán a legideálisabbak a gyalogos vagy akár a vízi túrákhoz, a sem nem túl meleg, sem nem zord idő ilyenkor képes valóban zavartalan kikapcsolódássá varázsolni az itt töltött időt és maradandó élménnyé a különleges pillanatokat.

Ökoturisztikai tippek

Minden túrázó tudja, hogy a vízhatlan bakancs, a szúnyogriasztó, réteges öltözet, csere ruha és egy jó távcső vagy akár egy fényképezőgép mind hozzájárulnak a kényelmes és örömteli túrákhoz.

A kis, motor nélküli csónakok csendes felfedezést kínálnak a természetközeli élményekre vágyók számára, ami egyúttal a vízi élővilágot is védi. A helyi túravezetők egyaránt gazdagíthatják újabb tudással az ide érkezőket, és a természetvédelem ügyét is hatékonyan segítik a munkájukkal.

Hogyan lehet eljutni ide?

A Tisza és a Duna összefolyása Észak-Szerbiában, Stari Slankamen és Titel falu közelében várja a természet szerelmeseit. Novi Sad lendületes városa 35 kilométerre északnyugatra terül el, míg Belgrád, Szerbia fővárosa 45 kilométerre délre kínál nagyszerű kiindulópontot a felfedezőúthoz.

Mindkét város könnyen elérhető, így a folyók találkozásának megtekintése egyszerűen beilleszthető egy hosszú hétvégi kikapcsolódásba vagy egy körutazásba. Az út jól kitáblázott falvakon és mezőkön át vezet, s a vajdasági sík vidék fölöttébb magával ragadó látványt kínál az út során.

Úton a torkolathoz repülővel

A belgrádi Nikola Tesla nemzetközi repülőtér (BEG) biztosítja a leggyorsabb megközelítési lehetőséget. Ugyanakkor innen bármilyen irányba indulva egy bérelt autóval könnyedén bebarangolható az egész vidék.

Vonattal vagy busszal

Belgrád és Újvidék rendszeres belföldi és nemzetközi busz valamint vonatjáratokkal várja az utazókat, így ezekkel Budapestről is könnyen megközelíthető. Az érkezést követően helyi buszok vagy taxik szállítják a látogatókat Stari Slankamen felé.

Vízen

A Duna és a Tisza hajózható folyóként régóta szolgálja a természetkedvelőket, kirándulóhajókat és kisebb privát csónakokat egyaránt fogad. Ezáltal több folyami hajóút útvonalában is szerepel ez a varázslatos torkolatvidék, ahol a két nagy folyam találkozik.

Kerékpárral vagy gyalog

Ezen a térségen halad át az EuroVelo 6 (ami egy Duna menti kerékpárút), lehetőséget teremtve a sportosabb utazóknak, hogy akár két keréken érkezzenek meg a folyók találkozásához. Itt végig jól járható gyalogos ösvények is szegélyezik a Duna partját, így akár a természet cseppet sem rohanó tempójához igazodva is bejárható ez szép a vidék.

A partvidék elérése

Stari Slankamen falu elérését követően egy kis gyalogtúrával vagy akár a helyi taxival is meg lehet megközelíteni a folyók találkozási pontját. A partok vadregényesek, ugyanakkor gondozott parkok, zöld füves területek, padok és kilátóhelyek szolgálják az aktív és tartalmas kikapcsolódást keresőket vagy az elmélyült természetfigyelést.

Mit kell tudni a Duna-Tisza torkolat növény- és állatvilágáról?

A Duna és a Tisza találkozása Észak-Szerbiában igazi természeti mozaik, ahol mint már említettük, a két folyó vizének összefonódása létrehozott egy igazán különleges vizes, mocsaras, ártéri élőhely-rendszert.

Az állatvilág sokszínűsége

A Duna-Tisza torkolat területén az élővilág sokfélesége magába foglalja a folyók, lápok, holtágak, ligeterdők és szikes gyepek gazdagságát.

Halak világa

A Tisza halfajban gazdag körülbelül 68–71, döntő többsége őshonos halat találhatunk a vizeiben. A barlangi márna, a vágó durbincs és a helyi endemikus fajok jól mutatják, mennyire értékes és különleges ez a vízi élőhely.

Ugyanakkor a Duna is hasonlóan gazdag halfélékben, köztük ősi tokfélékben is, amelyek közül néhány faj, mint a vágótok vagy a sőregtok itt még megtalálható, ugyanakkor a felsőbb szakaszokon már szinte ritka kincsnek számít.

Ízeltlábúak csodája

A tiszavirág (Palingenia longicauda) minden év késő tavaszi időszakában hatalmas rajzásban kápráztatja el a folyóparti látogatókat.

A tiszavirág látványos, tömegesen megjelenő kérészfaj, amely hatalmas természetbarát ünneppé teszi a rajzáskori folyóparti estéket, egyben a vízminőség kiváló jelzője.

Emlősök visszatérése

A folyók mentén újra megjelent a hód, amely jelentősen formálja az élőhelyeket és növeli a biodiverzitást. A vidrák jelenléte is gazdagítja a környékbeli vizes élőhelyeket, míg a tágabb térség zavartalanabb, bokrosabb erdős részein időnként barnamedve, hiúz vagy akár farkas is feltűnhet.

Madárvilág

A torkolatvidék változatos vizes területei kiemelkedő jelentőséggel bírnak a vonuló madarak számára. Gémek, gólyák, kormoránok, sőt a ritkább haris is fészkel és táplálkozik itt.

A közeli Kiskunsági Nemzeti Park olyan madárfajok kolóniáit is őrzi és védelmezi, mint a gulipán, a lilik vagy épp a gólyatöcs.

Növényzet és élőhelyek

A holtágak, mocsarak, árterek gazdag nádasaiban, gyékényeseiben és hínármezőiben különféle halak, kétéltűek és madarak találnak maguknak menedéket, szaporodóhelyet.

Ligeterdők

A folyók mentén fennmaradt érintetlen ártéri ligeterdők – fűzek, égerfák, tölgyek – az időszakos elöntéseket is jól tűrik. Ezek az ártér-foltok kulcsszerepet játszanak a gazdag növény- és állatvilág fenntartásában.

Szikes gyepek

A folyók között húzódó szikes és homokos területeken ritka orchideák, valamint sótűrő növények, és endemikus fajok virágoznak, amely gyepfoltok közép-európában is egyedülálló botanikai értéket képviselnek.

Természetvédelmi kihívások

A táj sajnos az utóbbi évtizedek vízgazdálkodási beavatkozásai és a mezőgazdasági terjeszkedés miatt hatalmas átalakuláson ment keresztül, az egykori árterek több mint kilencven százaléka átalakult, ami jelentős változást hozott a vízmegtartásban és a fajgazdagságban is.

Szennyezés és özönfajok

Ipari balesetek – például a 2000-es ciánszennyezés – mellett az idegenhonos fajok térhódítása is komoly kihívást jelent a természetes élővilág számára.

Klímahatások

Az aszályos időszakok, a melegedő éghajlat, a vízszintingadozások mind-mind új feladatokat adnak a természetvédelemnek. A folyamatok kezelése, a vizes élőhelyek helyreállítása, az özönfajok visszaszorítása jelenleg kiemelt prioritást élvez.

Környezeti kihívások: vízszint és aszály

A pannon homokhátsági területeken végzett kutatások szerint az aszályosodás és a csökkenő talajvíz sajnos egyre nagyobb kihívást jelent. A Tisza–Duna torkolatában ez azt eredményezheti, hogy csapadékhiányos években a buja mocsarak gyorsan kiszáradó, haldokló rétekké alakulnak.

Az ökoszisztéma egészsége ugyanis a vízutánpótlás és a természetvédelem folytonosságán múlik, ezért itt különösen nagy hangsúly helyeződik a fenntartható vízgazdálkodásra és a helyi természetvédelmi programokra.

Mikor érdemes elutazni a Duna-Tisza torkolathoz?

A Duna és a Tisza egyesülése Új-Zalánkemén (Novi Slankamen) környékén, Szerbia északi részén található. A táj gazdag változatosságot mutat az év folyamán, minden évszak új lehetőségekkel várja a természetbarát felfedezőt. Tavasszal a természet feléled, nyáron a vízi élet pezseg, ősszel a táj színekben gazdag, télen pedig csend és nyugalom uralja a vidéket.

Ajánlott időszakok

A tavaszi hónapok során 15–25 °C közötti hőmérséklet uralkodik, így a kellemes, friss levegőben élvezhetjük az élő víz, a virágba borult ártéri rétek gazdag illatorgiáját és a zöldellő folyópartokat.

Késő tavasz (május–június): Megújuló élőhelyek, madárvilág kavalkádja

Ebben az időszakban a vonuló madarak visszatérnek, a vizes élőhelyeken buján színes madársereglet gyűlik össze. A magasabb vízállás bővelkedik élményekben, ugyanakkor a hirtelen záporok időnként áradásokat is okozhatnak, ezért érdemes, mint minden a természetben tervezett kirándulás esetén már előre tájékozódni az aktuális helyzetről.

Nyár (július–augusztus): Forró napok, vízi kalandok, közösségi élmények

A nyári hónapok során 25–35 °C körüli hőmérséklet jellemző, így a meleg, napsütéses idő egyaránt ideális a vízi sportokra, hajókirándulásokra, fürdésre, madármegfigyelésre vagy a családi piknikekre. A

környék településein ilyenkor fesztiválok, gasztronómiai rendezvények, zenei estek színesítik a programokat. A nyár errefelé a leglátogatottabb időszak, ezért nagyobb forgalomra és élénkebb hangulatra érdemes számítani.

Kora ősz (szeptember–október): Csendes áramlás, aranyló tájak, madárvonulás

A szeptember és október 15–25 °C-os, és általában enyhe, száraz időt hoz, amikor a folyóparti erdők, nádasok és árterek aranyló, őszi színekbe borulnak.

A hajnali párában különleges hangulatúak a sejtelmes vízi túrák, a madármegfigyelés ilyenkor is kiemelkedő, ebben az időszakban igazán csodás fotók készíthetők a torkolat élővilágáról. Az őszi naplementék meghitt fénye pedig kiváló lehetőséget kínál a romantikus vagy családi fotók készítésére. Amivel érdemes számolni, hogy ilyenkor már rövidebbek a nappalok, így érdemes jól átgondolni az útitervet, főleg a reggeli és esti órákban.

Hasznos tanácsok a tervezéshez

• Tavasszal és kora nyáron a folyók időnként kilépnek a medrükből, ezért ajánlott figyelni az időjárás-előrejelzést és a helyi információkat.
• Tavasszal és ősszel a legnagyobb a madárforgalom, ilyenkor valódi paradicsom a régió a természetbarátoknak.
• Május és szeptember között a legkedvezőbbek a feltételek vízi túrákhoz; de a hajós szolgáltatók rendszerint a vízállásnak megfelelően alakítják a menetrendet.
• Vízhatlan cipő, esőkabát, réteges öltözet, szúnyogriasztó, távcső és/vagy fényképezőgép nem árt, ha van a csomagban, gazdagabb élményekhez segít.

Hogyan készüljünk egy Duna-Tisza torkolat kirándulásra?

A Tisza–Duna torkolata minden látogatónak élményekkel teli, különleges találkozást kínál a folyók menti természettel és minden évszakban könnyen elérhető.

A víz természetes ciklusa, a vándormadarak évszakos ritmusa, az egyszerre csobogó, zsongó, zizegő, csivitelő, vijjogó és susogó élő természet gazdagsága és érintetlensége, valamint a tudatos védelem teszi ezt a helyet igazán értékessé.

Útmutató természetbarát felfedezőknek – mi a legideálisabb időszak?

Április végétől májusig, illetve szeptembertől októberig a vízszint magasabb, a növényzet élénk, a madárvilág különösen mozgalmas – ilyenkor igazán érdemes kirándulni.

Közlekedés

Kenuval, kajakkal vagy motor nélküli kiscsónakkal lehet leginkább megközelíteni a legérzékenyebb vizes területeket, miközben a természet csendje megmarad, az állatok kevésbé riadnak meg.

Felszerelés

Vízálló bakancs, szúnyogriasztó, széles karimájú kalap, minőségi távcső – mind növeli az élményt és a kényelmet. Érdemes fényképezőgépet és jegyzetfüzetet is vinni, így minden pillanat és felfedezés megörökíthető.

Helyismeret

Helyi túravezetők és természetvédők vezetésével az élmény még gazdagabbá válik, hiszen a hidrológia, az élővilág és a terület egyedi történetei révén mélyebb megértés születik.

Tudatos figyelemmel és felelős jelenléttel mindenki hozzájárulhat ahhoz, hogy ez a különleges vizes élőhely sokáig élhető maradjon átmeneti és állandó lakói számára – mert ez egy igazi kincs a Pannon-medence szívében.

Lehet vízitúrázni a Duna-Tisza torkolatnál?

Ahol a Duna és a Tisza találkozik, Stari Slankamen (Zalánkemén) falujánál, a Vajdaságban, hol a két nagy folyónk ereje és szépsége egyesül, a víz útja számos kalandra hív. Fedezzük fel együtt, milyen élmények várnak a vízi utakon a természet barátaira és a fenntartható turizmus híveire!

Felfedezés vízen: túralehetőségek

A torkolat térsége megannyi remek lehetőséget kínál a vízi felfedezésre. A Tisza hosszú szakaszon hajózható, különösen a magasabb vízállású hónapokban.

A térségben rendszeresen indulnak vezetett hajós és csónaktúrák, amelyek során közelebb kerülhetünk a környék élővilágához és kultúrájához. Budapesttől több, többnapos szervezett hajóút is vezet le a Dunán, egészen a Tisza torkolatáig, érintve a folyók különleges természeti értékeit.

Túralehetőségek típusai – hosszabb hajóutak

Magyar és szerb városokat kötnek össze, többek között Budapestet, Újvidéket és Belgrádot, így a torkolat környéke akár a fedélzetről is felfedezhető. Az útvonal során ezen felül értékes ismereteket szerezhetünk a térség természeti és kulturális örökségéről, és hangulatos megállóhelyeken pihenhetünk meg.

Helyi csónak- és kishajós túrák

A Duna és a Tisza menti településeken helyi túravezetők és öko-turisztikai szolgáltatók kínálnak hajó- vagy kenubérlési lehetőségeket. Ezek a túrák mélyebb betekintést engednek a holtágak, ártéri erdők és gazdag madárvilág mindennapjaiba.

Kenutúrák, kajaktúrák

A Tisza nyugodt folyása ideális választás kezdőknek és családoknak is, ha biztonságos evezőtúrán gondolkodnak. Felszerelt túravezetők biztosítják a szükséges eszközöket, a folyamatos útmutatást és a biztonságos környezetet, hogy mindenki örömmel vethesse bele magát a természet felfedezésébe.

Szervezési szempontok – időzítés

A vízi túrák menetrendje, a hajózhatóság és a biztonság a vízállástól és az évszaktól is függ. Legkedvezőbb időszak május és szeptember között, amikor a vízállás stabil, az élővilág pedig különösen aktív.

Kiindulópontok

Budapest, Újvidék és Belgrád jól elérhető városok, amelyekből könnyedén indulnak szervezett túrák a torkolat irányába. Egyes hajóutak kizárólag a torkolati zónára koncentrálnak, mások hosszabb, többnapos utazás részeként érintik ezt a különleges helyszínt.

Természet és élővilág

Az ártéri ligeterdők, holtágak és nádasok a természetkedvelő utazók számára igazi kincsesbányát jelentenek. Tavasszal és ősszel madárvonulás, nyáron gazdag növényvilág várja a vízről szemlélődőket.

Környezettudatos élmény

A vízi túrák összekapcsolják a csendes kalandot a természet közeli felfedezéssel. A nádasok között csónakázva, madarakat figyelve és a folyókat kísérő ártéri erdők árnyékában haladva egyszerre tapasztalhatod meg a pannon táj tökéletes harmóniáját és a folyók élővilágának pezsgését.

A helyi szolgáltatók és vezetők sokat tesznek a fenntartható turizmusért, így a részvétel valódban hozzájárul a természetvédelemhez.

A Duna–Tisza torkolat vizein csónakázni, túrázni vagy egyszerűen csak hallgatni a madarak énekét: mindez olyan lehetőséget ad, amely segít az idelátogatóknak valódi, élő kapcsolatot teremteni, ha csak egy napra is, a természettel és a folyók lenyűgöző világával.

 

 Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, tartalom specialista. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.