Kitikkadnak a méhek, ami végveszélybe sodorhatja a mezőgazdaságunkat

Az éghajlatváltozás rendkívüli kihívásai, az akácosok virágzásának eltolódása, az ágazatot sújtó gazdasági válság és az ázsiai lódarázs megjelenése együttesen fenyegeti a hazai méhállományt. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) friss figyelmeztetése szerint, ha a méhészetek és a méhek helyzete nem rendeződik, az nemcsak a méztermelés összeomlásához, hanem a teljes magyar mezőgazdaság és a természetes ökoszisztéma sérüléséhez vezethet, írja az Euronews.

A magyarországi méhészek régóta a mezőgazdaság láthatatlan alapköveit jelentik. A mézelő méh (Apis mellifera) szerepe a hazai növénytermesztésben felbecsülhetetlen: a gyümölcsösök, az olajos magvak és a vadon élő növényfajok jelentős részének beporzása tőlük függ. Az OMME legutóbbi jelentése azonban arra mutat rá, hogy a méhcsaládok és az őket gondozó méhészek egyszerre több oldalról érkező, kritikus nyomás alá kerültek.

1. A klímaváltozás és a virágzási aszinkronitás

A hazai méhállományra leselkedő egyik legveszélyesebb tényező a környezeti feltételek gyors átalakulása. Az elmúlt években a rendkívül enyhe telek és a hirtelen beköszöntő, forró tavaszok felborították a természet megszokott biológiai óráját.

• Elcsúszó virágzási időszakok: a magyar méhészet fő bevételi forrását hagyományosan az akácméz adja. A klímaváltozás miatt azonban az akác és más fontos mézelő növények virágzása hetekkel korábbra tolódott. A méhcsaládoknak gyakran nincs elég idejük arra, hogy a kora tavaszi időszakban elérjék a maximális dolgozói létszámot, így lemaradnak a fő hordási időszakról.

• Aszály és kánikula: a nyári tartós szárazság miatt a virágok kevesebb nektárt termelnek. Nektár és virágpor hiányában a méhcsaládok fejlődése megtorpan, a dolgozók felélik a meglévő tartalékaikat, a méhészek pedig kénytelenek cukorsziruppal etetni az állományt a puszta túlélésért.

2. Gazdasági kényszerpálya és importnyomás

A környezeti problémákat súlyosbítja a méhészeteket sújtó gazdasági válság. A magyar és az európai piacot elárasztotta az olcsó, gyakran kétes eredetű és összetételű importméz (főként Ázsiából).

Ez a folyamat a felvásárlási árakat olyan alacsony szintre nyomta le, amely már nem fedezi a méhészek alapvető termelési költségeit – az üzemanyagot, a méhészeti eszközöket és az atka elleni védekezést. Ennek következtében egyre több tapasztalt méhész kénytelen felszámolni a garmadát, a fiatalok pedig nem látnak jövőt a pályán. A méhészetek számának csökkenése közvetlenül a méhcsaládok számának drasztikus visszaeséséhez vezet.

3. Új invazív kártevők és megbetegedések

A méhesegészségügyi helyzetet tovább bonyolítja az úgynevezett ázsiai lódarázs (Vespa velutina) megjelenése és terjedése a térségben. Ez az invazív faj kifejezetten mézelő méhekre vadászik: a kaptárak bejárata előtt lebegve elkapja a visszatérő gyűjtőméheket. Jelenléte olyan mértékű stresszt okoz a méhcsaládoknak, hogy a dolgozók sokszor ki sem mernek repülni nektárért, ami a családok éhezéséhez és összeomlásához vezet.

Ezzel párhuzamosan a Varroa destructor (ázsiai méhatka) elleni védekezés is egyre összetettebbé válik, mivel a paraziták kezdenek rezisztenssé válni egyes megszokott hatóanyagokkal szemben.

„Ha a méhek eltűnnek, az nem csupán azt jelenti, hogy nem lesz méz a boltok polcain. A beporzás hiánya közvetlen hatással van a gyümölcs- és zöldségtermelésre, végső soron pedig az egész élelmiszer-ellátási lánc biztonságára”

– figyelmeztet az egyesület.

Mi jelentheti a megoldást?

Az OMME álláspontja szerint azonnali és összetett intézkedésekre van szükség a hazai beporzóállomány megmentésére:

1. Célzott támogatások: a méhészetek porzási szolgáltatásának anyagi elismerése és közvetlen támogatása, amely átsegíti a gazdákat a piaci nehézségeken.

2. Szigorúbb piacvédelem: az EGT-n kívülről érkező hamisított vagy nyomott árú mézek szigorúbb ellenőrzése és jelölése.

3. Biodiverz környezet: virágos sávok, beporzóbarát mezőgazdasági területek kialakítása és az ázsiai lódarázs elleni hatékony állami védekezés megszervezése.

A méhek megmentése nem pusztán ágazati kérdés: a hazai biológiai sokféleség és a mezőgazdasági termelés jövője múlik azon, hogy sikerül-e megóvni a magyarországi méhállományt.

Fotó: Pexels