Életmentő műtét a Dunán: így próbálják megmenteni a Tőkési-ágat

A Szlovákia déli részén elterülő Csallóköz egyik legértékesebb természeti kincse, a Kis-Duna ágrendszeréhez tartozó Tőkési-ág (Klátovské rameno) súlyos ökológiai válsággal küzd. Az egykor kristálytiszta, kavicsos aljzatú vízfolyás állapota az elmúlt évtizedekben drámaian leromlott: a lassuló áramlás, az eliszaposodás és a növényzet túlszaporodása miatt sok helyen homályos, mocsaras állóvízzé változott. A National Geographic online kiadása azt írja, a különleges ökoszisztéma megmentésére most egy átfogó, közel 900 ezer eurós természetvédelmi és revitalizációs projekt indult el.

A Tőkési-ág ökológiai egyedisége

A Tőkési-ág hidrológiai szempontból egészen egyedülálló képződmény. Nincs klasszikus értelemben vett felszíni forrása vagy Duna-ági leágazása: vizét a talajból finoman felbugyogó források, úgynevezett buzgárok biztosítják. Mivel a víz átáramlik a Csallóköz vastag kavics- és homokrétegein, a felszínre törő víz régebben kristálytiszta és állandó hőmérsékletű volt, ami ideális mikroklímát teremtett egy rendkívül gazdag élővilág számára.

A 306 hektáros területet még 1983-ban vették védelem alá, 1993 óta pedig Nemzeti Természetvédelmi Terület. A szlovákiai jogszabályok szerinti legmagasabb, 5-ös szintű védettséget élvezi, ami szigorúan tilt mindennemű ipari, mezőgazdasági vagy kitermelői tevékenységet – a vadászattól és halászattól kezdve a fa- és nádkitermelésen át a vízrajzi beavatkozásokig. A terület olyan védett fajok otthona, mint a jégmadár, a vidra, a fehér tündérrózsa és a vízitök.

A passzív védelem paradoxona a Dunán és a bősi vízerőmű hatása

A Tőkési-ág hanyatlása mögött összetett, emberi és természetvédelmi tényezők állnak:

• Történeti tájátalakítás: a környék egykori kiterjedt ártereit a mocsarak lecsapolásával és a szántóföldek kialakításával már régen felszámolták. A természetes folyami dinamika és a szabad elöntések megszűntek.
• A talajvízszint süllyedése: a bősi vízerőmű megépítése és a Duna főmedrének eróziója miatt a térségben jelentősen süllyedt a talajvízszint. Ennek következtében a buzgárokból feláramló tiszta víz nyomása lecsökkent.
• Szerves anyagok felhalmozódása: a szigorú, 5-ös szintű védettség évtizedeken át megtiltotta a meder tisztítását, a vízbe dőlt fák eltávolítását, valamint a nád és a hínár vágását. Ennek eredményeként a meder alján vastag iszap- és korhadékréteg halmozódott fel, amelyen az amúgy is gyengülő buzgárok már alig tudnak áttörni.
• Eutrofizáció és oxigénhiány: a felgyülemlett szerves anyag lebomlása elvonja az oxigént a víztől, miközben a feliszaposodás kedvez a meder további elgazosodásának, felgyorsítva a mocsarasodási folyamatot.

Ez rávilágított arra a környezetvédelmi dilemmára, hogy a teljesen „szabadjára hagyott”, beavatkozásmentes természetvédelem egy drasztikusan átalakított környezetben nem mindig biztosítja az ökoszisztéma fennmaradását.

A 900 ezer eurós megmentési terv

A szakemberek felismerték: ha nem avatkoznak be aktívan, a Tőkési-ág értékes vízi élőhelyei végleg megsemmisülnek. A közel 900 ezer eurós költségvetésű természetvédelmi projekt célja a meder ökológiai funkcióinak helyreállítása.

A munkálatok során óvatos, tudományosan előkészített lépésekkel eltávolítják a felhalmozódott iszap- és növényi réteg egy részét a kritikus szakaszokon, hogy a talajvízből táplálkozó buzgárok újra szabadon áramolhassanak. A vízhozam és a sodrás helyreállításával visszatérhet az átlátszó, oxigéndús víz környezete, ami új esélyt ad a ritka növény- és állatfajok fennmaradásának, visszahozva a Csallóköz egyik legszebb vízi világának régi fényét.

Nyitókép: Wikipedia.hu