A párizsi Maison de la Chimie falai között megrendezett Fenntartható Bőr Fórumon az iparág képviselői a nyersanyagukat övező „negatív megítélés” ellen emeltek szót, írja a Mongabay. A vita középpontjában az Európai Unió döntése áll, amely mentesítette a szarvasmarhabőrt az erdőirtás elleni rendelet (EUDR) hatálya alól, míg a marhahúsra továbbra is szigorú korlátozások vonatkoznak.
Szabályozási ellentmondás: egyazon állat, eltérő jogi megítélés és az erdőirtás faktora
Az Európai Bizottság júliusban hivatalosan is eltávolította a marhabőrt az EUDR által lefedett termékek listájáról, amely döntés szeptemberben lépett jogerőre. A környezetvédelmi kutatók szerint ez a lépés jogi ellentmondást és kiskaput hoz létre: a marhahús importőreinek igazolniuk kell, hogy termékük nem kapcsolódik erdőirtáshoz, míg az ugyanabból az állatból származó bőrre semmilyen egyenértékű kötelezettség nem vonatkozik.
A bizottság saját elemzése alapján a bőr az EU-ba importált termékek teljes erdőirtási kockázatának akár 17%-áért is felelős lehetett volna. Az állatbőrök kizárását azzal indokolták, hogy azok gazdasági értéke alacsony, és szabályozásuk túlságosan bonyolult lenne. A rendelet mindazonáltal előírja a bőr státuszának hivatalos felülvizsgálatát 2030-ban. Ezzel szemben a marhahús továbbra is a szigorú eredetkövetési szabályok alá tartozik, mivel az állattenyésztés a trópusi erdőirtás fő hajtóereje.
Gazdasági asszimmetria és az árak zuhanása
A timsó- és cserzőipar fő érve a gazdasági logikán alapul: a bőr csupán a vágási érték körülbelül 1,5%-át teszi ki, így nem tekinthető az állattenyésztés vagy az erdőirtás közvetlen hajtóerejének. A Leather and Hide Council of America (LHCA) adatai szerint a világon megtermelt marhabőrök mintegy 40%-a hulladékként végzi, ha nem dolgozzák fel.
Az utóbbi évtizedben a nyersbőr piaca drasztikus áresést szenvedett el:
-
Árzuhanás: a brazíliai adatok szerint az elmúlt 15 évben a marhabőr piaci értéke 88%-kal esett vissza. Egy 2014-ben még 59 dollárt érő bőr ára 2025-re körülbelül 5 dollárra csökkent, ami mindössze 0,5%-os arányt képvisel az állat teljes értékéhez képest.
-
Piacvesztés: az EU nyersbőr-importja 2015 és 2025 között 3,95 milliárd dollárról 1,73 milliárd dollárra esett vissza (közel 60%-os csökkenés), míg a műbőrként használt műanyag bevonatú szövetek behozatala 80%-kal nőtt.
Nyomonkövethetőség és a tudományos narratíva
A bírálók – köztük az Earthsight környezetvédelmi szervezet kutatói – hangsúlyozzák, hogy a bőr nem választható el az állattenyésztéstől, amely a trópusi erdőirtások legnagyobb közvetlen kiváltója. Bár a feldolgozóüzemek közvetlen beszállítói azonosíthatók, a szarvasmarhák ingáztatása a különböző birtokok között átláthatatlanná teszi az ellátási lánc korai szakaszát, különösen Brazíliában.
Az európai bőripari szövetségek (például a COTANCE és az UNIC) szerint az iparág feladata most az, hogy 2030-ig tudományos kutatásokkal és szigorúbb nyomonkövetési szabványokkal (például az EN 18199 alkalmazásával) bizonyítsa fenntarthatóságát a jogalkotók és a fogyasztók felé.
(Fotó: Pexels)
Hasonló bejegyzések:
Szép szavak a semmiről – mi a baj az aktuális nemzeti klímastratégiával, de leginkább az erdőkre vonatkozó megállapításaival?
Mi a greenhushing? Hogyan terjed a céges világban?
„Magyar klímatudósok vagyunk, és aggódunk!” – égbe-kiáltó nyilatkozat újrafogalmazva
Új kötelező visszaváltási rendszer: útmutató A-tól Z-ig
Kisebb lakótér – nagyobb mozgástér?
Idén az 1400 km-es Hungarian Divide volt a nagy kalandom…
A kínai „Nagy Zöld Fal” építése – így veszi erdő körbe a Góbi és a Takla-Makán sivatagokat
ESG: fogalma, a hazai nagyvállalatok helyzete
Vélemény, hozzászólás?