Mik az Európai Űrügynökség (ESA) klímaváltozáshoz kötődő tervei?

Az ESA, azaz az Európai Űrügynökség az amerikai NASA helyi megfelelője és partnere. Habár jelentős projekteket hajt végre, és magyar tudósok és fejlesztők is dolgoznak az ESA-ban, még mindig túl kevés szó esik a mi űrügynökségünkről.

Igen, a miénk, hiszen részben az európai polgárok adójából tartják fent. Ennek pedig olyan kézzel fogható előnyei is vannak, mint hogy alanyi jogon juthatunk hozzá megannyi kutatási eredményhez. Például az ESA űrszondáinak hála sokkal pontosabb időjárás előrejelzéseink vannak.

Miként segíti az ESA a klímaváltozás elleni küzdelmet? Olvasd tovább és kiderül!

Minek a rövidítése az ESA?

Az ESA az European Space Agency, azaz Európai Űrügynökség rövidítése, vagy másként a „mi űrkutatóink”.

Az ESA Európa saját megoldása arra a kérdésre, hogy miként is juthatunk az űrbe, és döntő szerepet játszik a kontinens űrképességeinek fejlesztésének irányításában. Az ügynökség elkötelezett amellett, hogy biztosítsa az űrkutatásba és technológiába történő beruházások folyamatos előnyeit nemcsak Európa polgárai, hanem a globális közösség számára is.

Tehát, pontosan mi az ESA szerepe?

Az ESA feladata alapvetően az, hogy megtervezze és végrehajtsa az átfogó európai űrprogramot. Az ügynökség szerteágazó programjai aprólékosan kidolgozottak annak érdekében, hogy javítsák megértésünket a Földről, annak közvetlen űrkörnyezetéről, a tágabb Naprendszerünkről és az Univerzumról.

Emellett az ESA elkötelezett a műholdalapú technológiák és szolgáltatások fejlesztése mellett, amelyek létfontosságúak az európai iparok innovációjának előmozdításához. Az ügynökség szoros együttműködéseket is fenntart nem-európai űrszervezetekkel.

Az ESA céljainak részletesebb magyarázata az Európai Űrügynökség létrehozásáról szóló egyezmény II. cikkelyének Célkitűzések szakaszában található, amely kimondja, hogy az ESA feladata az, hogy kizárólag békés célokra előmozdítsa az európai államok közötti együttműködést az űrkutatás és technológia, valamint azok űralkalmazásai területén.

Ez az együttműködés arra irányul, hogy az űrtechnológiát tudományos célokra és gyakorlati űralkalmazási rendszerekre használják fel. Ez a következőkön keresztül valósul meg:

1. Hosszú távú európai űrpolitika kidolgozása és végrehajtása, az űrcélok ajánlása a tagállamok számára, és a nemzeti politikák összehangolása más nemzeti és nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel.
2. Tevékenységek és programok tervezése és végrehajtása az űrterületen.
3. Az európai űrprogram és a nemzeti programok koordinálása, törekedve arra, hogy az utóbbiakat minél teljesebben és zökkenőmentesen integrálják az európai űrprogramba, különös tekintettel az alkalmazási műholdak fejlesztésére.
4. Az ipari politika kidolgozása és végrehajtása programjaihoz illeszkedően, valamint koherens ipari politika ajánlása a tagállamok számára.

Ezek a stratégiai erőfeszítések révén az ESA nemcsak a tudományos ismereteket és a technológiai fejlesztéseket gyarapítja, hanem kritikus szerepet játszik az európai együttműködő, innovatív űrpolitika alakításában is.

Mikor és mely államok alapították az ESA-t?

Az ESA története 1975-ig nyúlik vissza, és 10 alapító tagállammal indult: Belgium, Németország, Dánia, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Hollandia, Svédország, Svájc és Spanyolország. Még abban az évben Írország is elkötelezte magát az ESA-egyezmény mellett.

A növekedési pálya lenyűgözően folytatódott, és további 12 ország csatlakozott. A legutóbbi belépők közé tartozik Észtország, amely 2015. február 4-én lett a 21. tagállam, amelyet szorosan követ Magyarország, amely 2015. február 24-én csatlakozott a 22. tagállamként.

Hol található az ESA központja?

Az Európai Űrügynökség központi irodái Párizsban találhatók, az alapvető adminisztratív műveletek az ESA főhadiszállásán, Mario Nikisben, a nyüzsgő 15. kerületben. Ez a nyüzsgő központ nem csak a főigazgatónak és az általa vezetett kabinetnek ad otthont, hanem az ESA tagállamainak küldöttségei számára kritikus koordinációs központként is szolgál.

Emellett az ESA Daumesnil-i főhadiszállása, amely az Űrszállítási Igazgatóságnak ad otthont, kulcsfontosságú szerepet játszik Európa űrszállítási képességeinek fejlesztésében. Az ESA központjai együttesen alkotják Európa űrkutatási és fejlesztési erőfeszítéseinek központját a világ egyik legdinamikusabb városának szívében.

Az ESA központja mellett több regionális intézményt is fenntart

A párizsi főhadiszállás irányítja az Európa-szerte szétszórt, speciális helyszínek hálózatát, amelyek mindegyike egyedi fókusszal rendelkezik.

• A németországi Kölnben található EAC az európai űrhajósok bölcsője, az Európai Asztronauta Központ, ahol az űrkutatók következő generációját képzik ki.
• Az ESAC, az Európai Űrcsillagászati Központ, amely a nyugodt Villanueva de la Cañada-ban (Madrid, Spanyolország) található, az égi tanulmányok és a csillagászati fejlesztések sarokköve.
• A németországi Darmstadtban található ESOC a műveletek idegközpontja, az Európai Űrműveleti Központ, ahol a küldetéseket felügyelik és irányítják.
• Az ESRIN, amely az olaszországi Róma közelében, a festői Frascati városában található, a Föld-megfigyelés jelzőfénye, és döntő szerepet játszik bolygónk életjeleinek megfigyelésében.
• A hollandiai Noordwijkban található ESTEC az Európai Űrkutatási és Űrtechnológiai Központ, az innováció és a technológiai fejlesztés erőműve.
• Az ECSAT, az Egyesült Királyságban, az oxfordshire-i Harwellben található Európai Űralkalmazási és Távközlési Központ, amely az űrkutatásnak a mindennapi technológiába való integrálását segíti elő.
• Az ESEC, az Európai Űrbiztonsági és Oktatási Központ a belgiumi Redu-ban található, és az űrbiztonság és az oktatás terén történő előrelépést segíti elő.

E központokon kívül az ESA összekötő irodákat működtet Belgiumban, az Egyesült Államokban és Oroszországban; stratégiai indítóbázist tart fenn Francia Guyana-ban; és világszerte felügyeli a földi és követőállomásokat, biztosítva ezzel erőteljes jelenlétét az űrkutatásban és a kutatásban.

2023-tól az ESA-t mintegy 2547 elkötelezett alkalmazott hajtja, akik az összes tagállamból érkeznek, és a tudósok, mérnökök, informatikai szakemberek és adminisztratív személyzet változatos állományát foglalják magukban.

Jelenleg melyik államok tagjai az ESA-nak? Melyek a nem teljes körű tagországok?

Az ESA egy 22 tagállamból álló, sokszínű konzorcium, amelyet az ESA irányító tanácsának magját alkotó, űrtevékenységgel foglalkozó nemzeti szervek képviselnek.

Globális szerepvállalásának izgalmas kiterjesztéseként Kanada is részt vesz a Tanács egyik kulcsfontosságú tagjaként, és egy külön együttműködési megállapodás keretében különböző projektekben vesz részt.

Emellett négy európai uniós állam – Szlovákia, Szlovénia, Lettország és Litvánia – társult tagként gazdagítja a szervezetet, Bulgária, Horvátország, Ciprus és Málta pedig szintén együttműködik saját együttműködési megállapodásuk keretében.

Jó hír más országoknak: nem kell az EU tagja legyél, hogy ESA tag lehess

Figyelemre méltó, hogy az ESA tagsága nem kizárólag az Európai Unióhoz kötődik. Az ügynökség ugyanis független szervezetként működik, bár az EU-val szilárd kapcsolatot ápol, amelyet az ESA/EK keretmegállapodás foglal magában.

Ez a partnerség egy közös jövőképet támaszt alá, amelyet a közös európai űrstratégia foglal magában, és amely az EU-val együtt elősegítette egy átfogó európai űrpolitika kialakítását. A stratégiai szövetség az űrtechnológia és az űrkutatás fejlesztése iránti elkötelezettséget hangsúlyozza, és az európai űrágazatot előrevivő dinamikus és együttműködő szellemről tanúskodik.

Melyek az ESA legfontosabb célkitűzései?

Az Európai Űrügynökség a békés tudományos kutatás és technológiai innováció zászlóshajójaként egyesíti Európa nemzeteinek erőforrásait a világűr felfedezésében. A szervezet elkötelezett a tudományos ismeretek bővítése és a világűrben működő, praktikus hasznosítást nyújtó rendszerek megvalósítása mellett.

Fő feladata egy átfogó, jövőorientált űrpolitika kidolgozása és megvalósítása. Ennek keretében kulcsszerepet játszik az űrkutatási célok meghatározásában és a tagállamok űrstratégiájának összehangolásában, mind nemzeti, mind nemzetközi szinten.

Az ESA vezető szerepet tölt be az átfogó űrprogramok kidolgozásában és végrehajtásában is

Koordinálja az egységes európai űrprogramot a tagállamok nemzeti programjaival, törekedve a zökkenőmentes integrációra és a szinergiák maximalizálására. Ez a törekvés kiemelten érvényes az alkalmazási műholdak fejlesztésére, amelyek kulcsfontosságúak az űrtechnológia fejlődése és a mindennapi életünk javítása szempontjából.

Az ESA tevékenysége révén Európa aktívan részt vesz a globális űrkutatásban, hozzájárulva a tudás gyarapításához és az emberiség számára hasznos új technológiák kifejlesztéséhez. A nemzetközi együttműködés szellemében az ESA nyitott a párbeszédre és a partnerségre más űrügynökségekkel és kutatóintézményekkel, közösen építve a jövő űrkutatását.

Az ESA öt legjelentősebb projektje

Az Európai Űrügynökség (ESA) számos úttörő vállalkozásba fogott bele az évek során, amelyek jelentősen elősegítették mind az űr, mind a Föld megértését. A meglehetősen izgalmas és bőséges küldetés listából igazán nehéz volt kiválasztani az öt leginkább kiemelkedő kezdeményezést.

Ariane

Az Ariane rakétacsalád, amelyet az ESA fejlesztett ki, döntő szerepet játszott műholdak és egyéb tudományos küldetések pályára állításában. Robusztus teljesítménytörténettel rendelkező rakéták ezek, melyek alapvetőek Európa űrbe jutásának függetlenségének biztosításában.

Rosetta és Philae

A Rosetta küldetés 2004-ben indult az űrbe, és egy évtizeddel később jelentős mérföldkövet ért el, amikor találkozott a 67P/Churyumov-Gerasimenko üstökössel. Történelmi jelentőségű esemény volt, amikor a Philae leszállóegység a kometán landolt, felfedve a Naprendszerünk korai szakaszának titkait és visszaküldve létfontosságú adatokat a Földre.

Hubble Űrteleszkóp

Bár a Hubble Űrteleszkóp (HST) együttműködő projekt, az ESA jelentős hozzájárulásai nélkülözhetetlenek voltak. Az HST átalakította az univerzumról alkotott felfogásunkat, lenyűgöző vizuális tartalmakat nyújtva és forradalmi tudományos felfedezéseket lehetővé téve.

Gaia

Az ESA Gaia űrszondája 2013 óta állhatatosan térképezi a Tejútrendszerben több mint egymilliárd csillag pozícióját és mozgását. A Gaia küldetése elengedhetetlen a csillagok életciklusának és galaxisunk mechanikájának megfejtéséhez.

Copernicus Sentinel küldetések

Az ESA átfogó Copernicus programján keresztül létrehozott Sentinel küldetések, egy sor Föld megfigyelő műholdat foglalnak magukban. Ezek a csúcstechnológiájú megfigyelők fontos szerepet játszanak a Föld ökoszisztémáinak monitorozásában, létfontosságú adatokat szolgáltatva a klímaváltozás kezeléséhez, a földhasználat elemzéséhez és a természeti katasztrófák hatásainak mérsékléséhez.

Milyen tervei vannak az ESA-nak a klímaváltozással kapcsolatban?

Az Európai Űrügynökség (ESA) jelentős forrásokat fordít az éghajlatváltozás kezelésére, számos innovatív kezdeményezésen keresztül. Nézzük meg a legjelentősebbeket!

Éghajlatváltozási kezdeményezés (CCI)

Az ESA CCI fontos szerepet játszik az alapvető éghajlati változók (ECV-k) kiterjedt műholdas adatfelvételének kidolgozásában. Ezek a változók széles spektrumot ölelnek fel, az aeroszoloktól és az üvegházhatású gázoktól kezdve a tengeri jégig és a szárazföldi felszín hőmérsékletéig.

Az évek során összegyűjtött hatalmas adatmennyiség kulcsfontosságú az éghajlatváltozás számtalan aspektusának megértéséhez, lehetővé téve a tudósok számára az éghajlati tényezők, kölcsönhatások és visszacsatolások tanulmányozását.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye szellemében az ESA élen jár abban a küzdelemben, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést a Párizsi Megállapodásban foglaltaknak megfelelően 2°C alatt tartsák. E küldetéshez elengedhetetlenül fontosak az alapvető tudományos bizonyítékok.

A műholdas adatok a Globális Éghajlatmegfigyelő Rendszer által meghatározott 54 ECV több mint feléhez járulnak hozzá. Az ESA szakértői létrehozzák a CCI ECV-ket, amelyek az óceánok, a légkör és a szárazföld változásait követik nyomon, az összes adatot validálják és szabadon hozzáférhetővé teszik a CCI nyílt adatportálon keresztül.

Az ESA éghajlatvédelmi hivatala további kutatási projekteket irányít, amelyek több ECV-t használnak az összetett éghajlati tudományos kérdések megválaszolásához. Az Éghajlatmodellezési felhasználói csoport elősegíti az éghajlatmodellezők és a Föld-megfigyelési szakértők közötti együttműködést.

A CCI eredményeként mintegy 650, szakértői értékeléssel ellátott tanulmány született, amelyek támogatják az IPCC kulcsfontosságú jelentéseit. Az Éghajlatügyi Hivatal együttműködik a különböző éghajlati szolgálatokkal, biztosítva az összehangolt erőfeszítéseket.

A több mint 450 tudós támogatásával a CCI széles körű kutatást tesz lehetővé. Posztdoktori ösztöndíjak és képzési programok támogatják a pályakezdő tudósokat a CCI adatainak felhasználásával.

Az éghajlati iroda, a globális éghajlati információk és adatok központja, az ESA csapataival együttműködve dolgozik a közelgő műholdas küldetéseken, és támogatja az éghajlatváltozás mérséklését, az alkalmazkodást és az ellenálló képességet szolgáló lehetőségeket.

Az Éghajlatügyi Hivatal képviseli az ESA-t a nemzetközi éghajlati fórumokon, és szoros kapcsolatokat ápol más űrügynökségekkel és kutatási hálózatokkal, így erősítve a globális éghajlatkutatási együttműködést.

A CCI-adatkészletek vizualizálására új online alkalmazást fejlesztenek ki, amely oktatási célú forrásokat biztosít a nyilvánosság számára és így a nyílt adatportálon keresztül minden európai polgár ingyenesen hozzáférhet az ESA Éghajlatváltozási Kezdeményezésének kiváló minőségű, műholdakból származó adataihoz.

Együttműködés az Európai Bizottsággal

Az ESA és az Európai Bizottság közötti jelentős partnerség célja, hogy felgyorsítsa a földmegfigyelő műholdak felhasználását kifejezetten az éghajlattal kapcsolatos alkalmazásokhoz.

Ez az együttműködés összhangban van az ambiciózus európai zöld megállapodással, és támogatja az éghajlati hatások hatékony enyhítésére és az azokhoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseket.

ESA Vision

Az ESA három kulcsfontosságú gyorsító tényezőt vázolt fel az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében:

1. „Gyors, rugalmas válságreagálás”,
2. „A világűr a zöld jövőért” és
3. „Az űreszközök védelme”.

A fenti három tényező az űrtechnológiák felhasználására összpontosítanak az éghajlatvédelmi intézkedések fokozása és a geopolitikai stabilitás előmozdítása érdekében.

Világűr a zöld jövőért

A „Space for Green Future” kezdeményezés a Föld-megfigyelési adatok felhasználásával történő átmenetet hangsúlyozza a puszta megfigyelésről a környezeti változások aktív kezelésére. Az ESA elkötelezettsége Európa szén-dioxid-semlegesség felé vezető útjának támogatása mellett a környezetvédelemmel kapcsolatos proaktív hozzáállásáról tanúskodik.

A klímaválság sürget. A Föld-megfigyelési adatokat nem csupán megfigyelésre, de a környezeti változások aktív kezelésére kell fordítani. Az ESA elkötelezett a zöld gazdaság és a szénsemlegesség elérése mellett, űrtechnológiákkal segítve a fenntarthatóságot.

Kulcsfontosságú szektorokban – közlekedés, építőipar, energia, mezőgazdaság – űrtechnológiák bevetése szükséges. Ezek adatokkal, értékelésekkel és egyedi szolgáltatásokkal segítik a klímavédelmi intézkedéseket.

Az ESA nemzetközi partnerekkel gyorsítja az űrhasználatot a fenntartható jövőért. A kezdeményezés partnerekkel együttműködve űrtechnológiákat fejleszt, forrásokat mozgósít és globálisan skálázható megoldásokat dolgoz ki a szénsemlegességért.

Az űrből származó adatok támogatják a fenntartható életet és a hatékony klímavédelmi stratégiákat. Az ESA nemzetközi partnereivel együtt felgyorsítja az űrhasználatot egy zöld jövő érdekében, lehetővé téve a szénsemleges társadalmat 2050-re.

A Space for a Green Future Accelerator a partnerekkel együttműködve fejleszti az űralapú megoldásokat a szénsemlegesség eléréséhez 2050-re, mozgósítja az erőforrásokat és globálisan skálázható megoldásokat dolgoz ki.

Éghajlat az űrből

Az „Éghajlat az űrből” elnevezésű webes alkalmazás révén páratlan betekintést nyerhetünk a Föld éghajlatának múltjába és jelenébe. Ez az innovatív platform több mint négy évtizednyi éghajlati adatot tár fel, megkönnyítve a kutatók, diákok és a szélesebb közönség számára a történelmi trendek feltárását és elemzését.

Az Európai Űrügynökség (ESA) és az Európai Bizottság összefogott az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, fókuszba helyezve a Földet megfigyelő műholdak hatékonyabb kihasználását. Ez a szinergia tükrözi a Föld éghajlati rendszerének mélyebb megértésére és a sürgős cselekvésre való elkötelezettséget, összhangban az ambiciózus európai zöld megállapodással.

A Földmegfigyelő műholdak kulcsfontosságú szerepet játszanak az éghajlatváltozás nyomon követésében és annak hatásainak feltérképezésében. A Copernicus program keretében nyújtott szolgáltatások, mint például az Éghajlatváltozási Szolgálat, felbecsülhetetlen értéket képviselnek a klímasemlegesség 2050-re történő elérésének célkitűzésében.

Az ESA Éghajlatváltozási Kezdeményezése a globális éghajlati megállapodásokhoz szükséges tudományos adatokat biztosítja, míg a FutureEO program úttörő szerepet játszik a környezeti kihívások kezelésére irányuló innovatív műholdas küldetések fejlesztésében.

Az ESA és a CLIMA közötti megerősített együttműködés révén optimalizálhatók az éghajlatváltozás mérséklésére szolgáló űralapú megoldások, ideértve az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követését és a megújuló energiaforrások kiaknázásának térképezését.

Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója és Kurt Vandenberghe, az EU éghajlat-politikai főigazgatója egyaránt hangsúlyozza az űrtechnológiák kiemelkedő szerepét az éghajlati célok elérésében. Elkötelezettek a strukturált együttműködés mellett az éghajlati tudományok fellendítése, a hatékony szakpolitikák kidolgozása és a szén-dioxid-semleges jövő felé vezető zöld innováció előmozdítása érdekében.

Ez a megújult együttműködés új korszakot nyit az éghajlatkutatásban, felvértezve bennünket a szükséges eszközökkel a Föld klímájának megértéséhez és a fenntartható jövő megteremtéséhez.

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, tartalom specialista. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.