A faültetés menete 20 pontban

A faültetés különösen a városi környezet kiegyensúlyozásában fontos. A fák zöldfelülete, lombja javítja a levegő minőségét, megszűrik a szálló port, illetve a fotoszintézis során szén-dioxidot semlegesítenek, illetve oxigént juttatnak a levegőbe. 

1. Miért jó fát ültetni, hogyan segít ez a klímaváltozás elleni harcban? 

 A fák árnyékot adnak, így a burkolt terek, utcák, illetve házak falai nem, vagy csak mérsékelten melegszenek fel, így elviselhetőbbé válik a meleg. Felszínhőmérséklet mérésekkel bizonyított, hogy a fás, parkos részek hőmérséklete akár 8-10 celsius fokkal is alacsonyabb lehet a napsugárzásnak kitett épületekkel szemben. 

A zöldfelületek, parkok látványa javítja az ott élők közérzetét, élhetőbbé teszik az urbánus életet, természetközelibbé varázsolják a mesterségesen épített környezetet.

A városi zöldfelületek fásítása csak a helyi problémákra adhat megoldást. Globális szinten az újraerdősítés, mint nagy volumenű faültetés jelent megoldást.

2. Hogyan kell helyesen fát ültetni? 

Milyen távolságra szabad a fákat ültetni a telekhatártól? – ez mindig attól függ, mekkora az adott fafajta végső mérete. Nem szabad, hogy akadályozza, vagy kárt okozzon a szomszéd épületekben, illetve túlzottan leárnyékoljon. Általános szabály az, hogy kisebb fafajtákat (őszibarack, nyári körte, stb.) kb 3 méterre, nagyobb fákat, mint például a cseresznye, szelídgesztenye, vagy dió, 5 méterre. Meg kell gondolni a fajtaválasztást, illetve sokszor lehet kapni az adott fajta terebélyesebb és oszloposabb formáját is.

Utcán az épületek és a fák között kell annyi helynek maradnia, amennyi az esetleges tűzoltáshoz kell a szabályzat szerint.

Az települések önkormányzatai a faültetési és építési szabályzatokat saját maguk hozhatják, módosíthatják, így ezzel kapcsolatban, facsemete ültetés előtt érdemes tájékozódni a helyi viszonyokról.

Ami láthatatlan, de okozhat meglepetéseket: a helyes faültetés során a gyökérzet méretével is számolni kell. A gyökerek miatt közművezeték, csatorna, vízelvezető árok stb fölé, illetve nyomvonalától 2 méterre sem ültethető fa. 

3. Miért veszélyes, ha túl közel van a fa?

Ha épülethez, kőkerítéshez, árokhoz túlzottan közel nő a fa, a gyökerek kárt okozhatnak az építményben, illetve a vízelvezető funkciót akadályozhatják. Akár a régi beton csatorna csöveket elporlasztva a gyökerek a víz után nyúlva belenőhetnek súlyos károkat okozva ezzel.

 A másik gondot a szél, a vihar okozta mozgási gondok jelentik még akkor is, ha az ágak nem törnek le, vagy magát a fát nem csavarja ki a vihar tövestül.

4. Milyen fajokat nem ajánlatos ültetni? 

Invazív, terjeszkedő, kiirthatatlan fákat: akác, egyes loncfélék, bálványfa, korai juhar, bodza, kínai faggyúfa, (és igaz, hogy nem fák, de a bambuszfélék is ilyenek)

Környezetüket elnyomó fák: dió, egyes fenyőfélék,  selyemakác, eukaliptusz, császárfa
Allergén fafajok: éger, kőris, mogyoró, nyírfa, nyárfa, tiszafa

5. Milyen talajra van szüksége a fáknak? 

Ha igényesek és körültekintők vagyunk, vizsgáltassuk be a kertünk talaját, hogy a későbbiekben milyen trágyára, növényvédelemre, talajjavításra lesz szükség. Ha erre nincs mód, nézzük meg a terület növényeit, akár a gyomok állapota is mutathatja, hogy jól ellátott-e a földünk, vagy sovány.

A facsemete ültetés előtt nagyon fontos a talaj megfelelő előkészítése és tápanyagokkal való feltöltése, mert azt az ültetés után gyökérmélységben már nem fogjuk tudni pótolni.

Ha homokos a talajunk, akkor jobban mozognak benne a tápanyagok, de egy kötöttebb agyagos, vályogos, meszes földben ez sokkal nehezebb. Minden talajtípus meghálálja az érett szerves trágyát, így facsemete ültetés előtt ne sajnáljuk ki a talajból , sőt majd az ültetőgödörből se. 

Mivel az érett trágya és komposzt bőségesen kell, így legtöbbször csak a minimumot szokták megadni, ami 10 kg/m2. A trágyát jól  be kell forgatni a talajba.

Az éretlen úgynevezett “szalmás istállótrágyát” a benne lévő mikroorganizmusok és savak miatt tilos faültetéshez használni. 

6. Hova ültessünk fát? 

Ez attól függ, mi a faültetés számunkra legfontosabb funkciója. Ha árnyékot szeretnénk egy épületre, akkor a déli, délkeleti oldalra ültessünk gyorsan növő, lombos fafajtákat, így éri leginkább az árnyék a falakat. Pár jól ültetett, nagyobb lombú fával az épület klimatizálásának költsége akár harmadával is csökkenthető.

Ha a díszítő funkciója a legfontosabb, akkor olyan helyre, ahol szabadon fejlődhet és jól mutat. Ha a gyümölcséért is ültetjük, akkor olyan helyre, ahol a szüretelést és a növényvédelmet egyszerűen el tudjuk végezni.

7. Mikor lehet fát ültetni? 

Egy mondás szerint a faültetés legjobb időpontja tíz évvel ezelőtt volt. A második legjobb időpont ma van. De nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban:

A faültetés időpontja szabadgyökerű facsemeték esetén ideálisan az ősz. Az átültetés nagy sokkot jelent a növénynek. Ha szabadgyökerű (zsákolt gyökerű)facsemetét veszünk, a hajszálgyökérzet óhatatlanul is megsérül. 

Akkor számolhatunk a legjobb megeredéssel, ha a vegetációs időn túl végezzük ezt a beavatkozást a növény életében. Ha már nincsenek levelei, ha nem virágzik, nem terem, akkor az energiáit majd a túlélésre és az új helyen való megerősödésre fogja fordítani. 

Az örökzöldeknek, fenyőfélék-, borókák-, tujáknak is van vegetációs időszaka, így télen, vagy kora tavasszal szintén jobb az esélye a megeredésüknek. 

Konténeres növény egész évben fagymentes időben ültethető és a megeredésére is a legjobb kilátásaink vannak.

8. Miben különbözik az őszi és a tavaszi faültetés? 

• Őszi faültetési időszak: októbertől (lombhullástól) a fagyokig tart
• Tavaszi faültetési időszak: február elejétől rügyfakadásig tart

A faültetés általánosan legalkalmasabb időpontja az ősz, mert ekkor  a téli ülepedés, a fagy aprózza a talajt és ebben a gyökerek jobban tudnak majd fejlődni tavasszal. A téli csapadékos időszakban a talaj nedvességtartalma is optimálisabb, nem szárad ki a friss ültetés. Nincsenek már a növényen sérülékeny részek, levelek, virágok, termés.

A fa fajtájától is függ, hogy az őszi, vagy a tavaszi ültetés jobb-e számára. Általánosságban azt mondják, hogy a csonthéjas gyümölcsök: kajszi, meggy, cseresznye, mandula, szilva, stb. a tavaszi ültetést jobban szeretik. Az alma, körte, dió az őszi ültetést jobban meghálálja.

Sajnos sokan ezt nem veszik figyelembe, mert nem értenek a facsemetéhez, és csak akkor biztosak benne, hogy milyen fát ültetnek, ha látják a levelét, netán még 1-2 szem termés is van szegény növénykén. Azért kell jó és megbízható helyről beszerezni a facsemetéket, hogy biztosan azt kapjuk, amit kértünk. 

Ami még fontos, hogy a frissen vásárolt facsemetéken mindig legyen egy kis címke a fajtájával, esetleg latin nevével, illetve a forgalmazójával. Ezt ne is vegyük le, akár egy évig is nyugodtan rajta maradhat.

9. Milyen fát ültessünk?

Ha díszfáról beszélünk, akkor lehetőleg olyat, ami az adott területhez illik, esetleg őshonos is. Faültetés, kertépítés előtt nézzünk jó alaposan körül a környéken: milyen fák vannak, mekkorák, mi érzi jól ott magát? Sok szép őshonos magyar fafajta van, választhatunk ezek közül.

Íme néhány fajta, mely városi fának ideális.

10. Hogyan helyezzük el a fákat a rendelkezésre álló térben?

A faültetés mindig megfontolt tervezés alapján történjen. Meg kell tervezni a fajtát, a várható méreteivel kalkulálva a föld alatt és a föld felett is. Figyelembe kell venni fa vízigényét, talajigényét, illetve a környező növényeket is..

Elrendezéskor ne a kis vézna facsemetét nézzük, hanem lássuk meg lelki szemeinkkel azt a fát, amivé 8-10-20 év múlva nőni fog. Nekünk, velünk, ha gondját viseljük!

11. Mire kell figyelni, amikor a  fákat az ültetés helyszínére szállítjuk? 

Legfontosabb az, hogy ne sérüljön, törjön meg a facsemete, ép legyen a gyökérzete és ne száradjon ki szállítás közben. 

12. Hány emberes munka a faültetés? 

Egy faültetés döntően kétemberes munka. Az ültetőgödörben a facsemetét egy embernek egyenesen kell tartani, míg a másik visszatermeli a földet és elkészíti a tányért a fa köré. 

Ha konténeres a fa, akkor jó eséllyel akkora a gyökere, hogy szintén nem tud vele egy ember dolgozni. Ha pedig ügynevezett “koros” fát veszünk, vagyis sok éves kifejlett, nagy növényt, (törzsátmérő 10 cm felett) akkor ahhoz akár gépek, daruk és egy faültető brigád is kellhet. 

13. A faültetés menete lépésről lépésre szabadgyökerű, vagy földlabdás (zsákos) fák esetében

1. Készítsük elő trágyával és ásással a talajt, tűzzük ki a fák helyét. 
2. Ássuk ki az ültetőgödröt javasolt a 1 x 1m és 80 cm mély gödör. A faültetés gödrének technikája van: a humuszos feltalajt a gödör egyik felére, az altalajt a másikra halmozzuk, közben kiszedjük a gyökérmaradványokat, köveket. 
3. Szívassuk meg ültetés előtt 2-3 órával a  fát, állítsuk be földlabdástól zsákostól egy vödör vízbe. Ha sok csemetét telepítünk, akkor a pépezés segít, egy vödörben készítünk híg agyagos, saras pépet és ebbe mártjuk a szabadgyökerű fákat, hogy bevonja a gyökérzetet és ne száradjon ki. Konténeres növényt ne locsoljunk be előre, inkább a helyén kapjon vizet.
4. Minél előbb ültessük el a fát, ne tároljuk sokat. A zsákot közvetlenül a faültetés előtt vegyük le, a kötelet oldjuk ki. (Sokan mondják, hogy ültessünk zsákkal, úgyis lebomlik, de inkább ne tegyük ki  felesleges  próbának a gyökereket.)
5. Terítsünk a gödör aljára 10 cm szerves trágyát. A facsemetét úgy állítsuk bele, hogy a gyökérnyak a talaj szintjével egy magasságban legyen. Praktikusan ez úgy néz ki, hogy egy-két ujjnyival magasabbra hagyjuk az oltás helyét, így süllyedéskor pont a helyére kerül. A túl magas és a túl mély ültetés sem jó. 
6. Ásóval kezdjük visszatermelni a gödröt mégpedig úgy, hogy a kiásott altalajt és feltalajt felváltva tesszük, sőt, ha van még trágyánk, tehetünk közé pár lapáttal. Ha nagyon kötött a talaj, behúzás előtt a gödör falát csákánnyal is meg lehet ütögetni, hogy helye legyen majd a gyökereknek.
7. Ne tapossunk a fa körül, hagyjuk a természetes ülepedést dolgozni, de kapával csináljunk körbe egy tányért, hogy ne folyjon ki a víz.
8. Locsoljuk be alaposan, többször, a víz elvégzi a tömörítést.
9. A friss telepítést sose hagyjuk kiszáradni!

14. A faültetés menete konténeres fák esetében

A konténeres fák eredése jobb, de az ültetőgödör előkészítése itt sem maradhat el. A fát egyszerűen kivesszük a konténeréből és olyan mélyre ültetjük, mint amilyen mélyen a konténerben volt. 

Ügyeljünk rá, hogy ne lógjon ki a gyökere, legyen hely körben lazán a fejlődéséhez, illetve ne legyen túl mélyen se. Ha nagyon átfonódott a gyökérlabdája, a gödör falának ütögetve lazíthatjuk egy kicsit.

15. Hogyan kell az elültetett fákra vigyázni télen?

Friss ültetés után az első tél kritikus a fa megmaradása szempontjából. Először is védjük a kiszáradástól, mindig locsoljuk, egészen a fagyokig. A fa törzsét tekerjük körbe védőanyaggal, amely megóvja az esetleges vadkártól, sérülésektől. A friss ültetésű gyümölcsfákat sokszor embermagasságig be is meszelik a kártevők ellen.

16. Fontos a megfelelő támrendszer biztosítása. 

Ez ideális esetben három, a fától nem sokkal alacsonyabb karó, melyhez szélesen,  lazán, de nem túlságosan lazán kikötik a fát, hogy ellenálljon a szélnyomásnak, illetve egyenesen süllyedjen meg az ültetőgödör talajának tömörödésekor.

17. Mivel kell táplálni a fákat faültetés után? 

Elsősorban mindig gondoskodjunk arról, hogy legyen megfelelő öntözés, vízpótlás. A faültetés után jobban megered, ha locsolják. Az első 3-4 évében is igényli a folyamatos öntözést, míg nem lesz akkora koronája, hogy árnyékolja rendesen a tövét. 

Városi fák esetében az öntözés sokkal fontosabb, mert nem mindig áll rendelkezésre elegendő vízgyűjtő terület a szilárd burkolatú utak mellett. A fákat a vízen túl szerves anyaggal, istállótrágyával, illetve ásványi anyagokat(kálisó, pétisó) tartalmazó műtrágyákkal lehet táplálni.

18. A fa komplett ökoszisztéma. 

Ezt sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni a városi fák esetében, holott az erdőnél magától értetődőnek tűnik. A fa együtt él a gyökerénél lakó gombákkal, baktériumokkal, mikroorganizmusokkal. Rovarok porozzák be, madarak fészkelnek az ágain. Vannak élősködői, kártevői a taplógombától a fagyöngyig. Ez évmilliók óta így van, még akkor is, ha mi csak a ház elé szeretnénk valami kis zöldet. 

19. Mi a legfontosabb a fákkal kapcsolatban? 

Nagyapám kertész volt és azt mondta, hogy mindig az idő. Adjunk időt a fának, az ő órájuk másképp jár, mint a mienk. Itt voltak, amikor mi még nem is éltünk és itt lesznek azután is… Nagyon nagy erő van bennük, néha a legkisebből lesz a legnagyobb. 

Nem véletlen, hogy a faiskolákban a nagyobb fák a drágábbak, a munkát, de főleg az időt meg kell fizetni. Ennyit még lehet – de van az az idő, ami pénzen már nem vehető meg. Egy ősparkot nem lehet fél év alatt kialakítani, még “koros” fákkal sem. Évszázados erdőket sem lehet azonnal pótolni. Ránézünk egy fára és azonnal meg lehet mondani, hogy hány év, hány évtized (évszázad) törődése, türelme, élete van benne.

Ezért fontos a fák védelme, a faültetés, hogy a globális felmelegedést, a klímaváltozást megállíthassuk.

20. Végül egy fontos dolog

Mondd, te ültettél már fát?…

Gyakran Ismételt kérdések

Nun Monika I újságíró, digitális marketing specialista. Érdeklődési területe a környezetvédelem mellett az emberi viselkedés nyomán előállított adatvezérelt tartalmak előállítása.

Mondd, te ültettél már fát?.