Fenntartható kert

A növények alapvető fontosságúak egy fenntartható kertben. A vegetáció, egy-egy terület növénytársulásainak összessége nem dekoráció, nem statikus dolog, térben és időben is folyamatosan változik.

A természetben létezik és működik a biodiverzitás, a biológiai sokféleség. Ezzel szemben a monokultúraként ember által művelt területek szinte mindig ugyanúgy néznek ki, ugyanolyan dinamikák, biológiai folyamatok zajlanak bennük. A biodiverzitás, a sokszínűség irányába kell elmozdulnunk a kertek létrehozásakor, legyen az egy kiskert vagy egy nagyobb léptékű táj része.

A fenntartható kert középpontjában a növények áll. A vegetáció kulcsfontosságú, azt a természetben kell tanulmányoznunk. Ha jó a szemünk és van elég alapismeretünk, akkor a természetes folyamatok által működtetett táj mindent elmond, amire csak szükségünk van. Például lesz ismeretünk magáról a talajról, az együtt élő, de egymást korlátozó vagy éppen kedvelő, segítő növényfajokról is. Az ökoszisztémát, a társulások és az élőhelyek együttesét kell vizsgálnunk, abba kell elhelyeznünk a növényeket. A vegetáció igazán pozitív hatással van az ember életére, az épületek, burkolatok, egyéb tárgyak ehhez képest sokkal kevésbé támogatják a jóllétünket.

Ha ez így van, hozzunk létre gazdaságosan fenntartható kerteket, ahol a főszerep a növényeké!

A növények társulásokat hoznak létre. Olyan közel kell élniük egymáshoz, hogy gyökereik össze tudjanak kapcsolódni. Ha ez megvalósul, akkor a növények jól fejlődnek, egészséges zöld hajtásokat, zöld leveleket hoznak, ami az alapja a klorofill előállításának, így a földi- és szűkebben az emberi életnek is. A fasorok vizsgálatakor állapították meg, hogy az előre kiásott árokba telepített fák sokkal egészségesebben fejlődnek, mert gyökereik össze tudnak kapcsolódni, és ha szükséges, egymást tudják támogatni. Ezzel szemben az egyedi gödrökbe ültetett fák egymástól elszigetelten küszködnek az életért, különösen városi körülmények között.

Meg kell ismernünk a növények tulajdonságait, növekedési erejüket, terjedési tulajdonságaikat, habitusukat, életerejüket. Fontos figyelni arra, hogy egy adott növényfaj vagy fajta mennyire terjed, milyen gyorsan foglal el és tart meg egy területet. A növények egy része gyorsan terjed, de rövid életű, ezért rövid idő alatt fel is adja az elfoglalt területet, hogy ott újabbak jelenhessenek meg. Mások viszont hosszú ideig élnek és terjednek. Egy sűrű növénytelepítésben kialakul a versengés a növények között, ezért kell tisztában lennünk ezekkel a tulajdonságokkal is. A kertfenntartás munkájának része, hogy eldöntsük, hagyjuk, avagy nem hagyjuk egyes fajok terjedését. Ha sokféleségre törekszünk, akkor nem jó gyorsan kolonizáló növényeket telepíteni.

Egy kertben szükség van egyediségükben is szép, szoliter növényekre. De ne ezek a fajták legyenek a meghatározóak, a növényeket olyan közel ültessük egymáshoz tehát, hogy gyökérzetük kapcsolódhasson és minél rövidebb idő alatt a lombozatuk, hajtásrendszerük fedje a talajt. Ennek több előnyös következménye is lesz. Minél sűrűbb a telepítés, annál kisebb lesz a gyominvázió. A talaj a fedettségnek köszönhetően kevéssé kitett a víz- és a szél károsításának és kevéssé szárad ki, csökken az öntözési igény.

A növénytársulásoknál az alsó szint mindig árnyékos. Mivel ez a terület kevéssé gazdag az élethez szükséges erőforrásokban, például napfényben, csapadékban, itt alakul ki a legnagyobb a versengés a növények között. Ahogy függőlegesen felfelé haladunk, megjelennek a kevéssé árnyéktűrők, legfelül pedig a napfénykedvelők. Felfelé haladva egyre kevesebb lesz a növények darabszáma, de azok már egyre nagyobbra tudnak növekedni. Míg az árnyékos alsó szinten talajtakaró cserjéket, évelőket, hagymásokat találunk nagyobb számban, addig feljebb megjelennek a kisebb-nagyobb termetű cserjék, örökzöldek is, és a magasabbra növő díszfüvek, évelők fajtái. Ezt az elvet leképezhetjük tudatosan a növénytelepítéseknél is egy fenntartható kertben.

Ha zónákra bontjuk a kertünket, már sokat teszünk azért, hogy kertünk fenntartható kert legyen. Ha megtehetjük, legyen bolygatatlan terület, bolygatatlan zóna is egy kertben a művelt terület mellett. Ezt nem kaszáljuk, nem nyírjuk, nem permetezzük. Ennek köszönhetően olyan növény és állat élettér alakulhat ki ott, mely a szövetségesünk lesz, mert önmagától képes lesz továbbélni, nem lesz szüksége az ember állandó beavatkozására, támogatására. Vissza tudjuk hozni ezáltal a természetet a városi környezetbe is.

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete 2020-ban csatlakozott ahhoz a nemzetközi összefogáshoz, amelynek keretében széles körű tájékoztató kampányt indított települési felületek zöldítése, fenntarthatóbb működtetése érdekében. A Szervezet ezzel is szeretne hozzájárulni a klímaváltozás elleni küzdelem gyakorlati kezeléséhez.
A nemzetközi Green Cities kezdeményezés magyarországi tagjaként a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete szakmai partnereivel közösen szervez ismeretterjesztő és akadémikus előadásokat, valamint a lakosságnak, kisebb-nagyobb közösségeknek szóló, közérthető és a társadalmasítást célzó workshopokat. Ezáltal a települési környezetben elősegíthetjük a ZÖLD felületek megsokszorozását, a klímavédelemben is hasznos ZÖLD szolgáltató infrastruktúrát hozhatunk létre közös erővel.

Megyesi Éva | Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete