Mi a glifozát? Mi a baj vele? Elhagyható-e?

A glifozát a világ vezető gyomirtó szere. Hogy ez miért tartozik ránk? Mert történetesen mindenhol ott van. Az ételben, amit megeszünk, a vízben, amit megiszunk, a vizeletünkben, a vérünkben. Ez még mind nem volna baj. Csakhogy a glifozát károsítja az élő szervezeteket, az élővilágot. A növényeket, az állatokat, az ökoszisztémát. Az embereket. Minket is, és a gyermekeinket is. 

Mi a glifozát?

A glifozát egy szerves anyag: gyenge sav, mely színtelen, kristályos vegyület, képlete: C3H8NO5P, vagy N-(foszfonometil)-glicin. Fontos tulajdonsága, hogy vízben jól oldódik, de ennél még lényegesebb, hogy gyakorlatilag a világ vezető gyomirtószer-alapanyaga. Világszerte szinte mindenhol alkalmazzák a növénytermesztésben, különösen, mióta a génmódosított, a glifozátra ellenálló kukorica megjelent. Ipari felhasználása mellett kiskertekben is nagyon gyakran használják: ha gyomirtó szerért megyünk a boltba, nagy valószínűséggel glifozát-tartalmú vegyszerrel jövünk ki onnét. 

Azt, hogy ez nem egy barátságos szer, abból is lehet tudni, hogy használata során kesztyű és maszk szükséges, hogy kerülni kell a szembe és a bőrbe jutást. Valamint, mivel kötelező feltüntetni, hogy élővizekbe kerülve károsítja az élővilágot. Innen már gyanút foghatnánk, de általában nem tesszük.

Nos, ezzel a szerrel permetezzük a paradicsomot, a paprikát, az almát, meg mindent is a kiskertben, ha nem figyelünk oda arra, mit veszünk. Sőt, a boltban vett zöldségek jó része is ezzel van kezelve.  Oka van annak, hogy azt mondják, mossuk meg alaposan a zöldséget, gyümölcsöt, mielőtt elfogyasztjuk. Hiszen a feldolgozott és a feldolgozatlan élelmiszerek nagy része, amit vásárolunk és megeszünk, ezzel a szerrel van kezelve.

Mire használják a glifozátot?

A glifozát legfőbb hatása, hogy a növényekben gátolja az aromás aminosavak szintézisét. 

Ezzel érik el, hogy a gyomnövényeknek tekintett növények a kultúrnövények mellett elszáradjanak. Magyarul, peszticidnek, gyomirtónak használják a növénytermesztésben mind az ipari, mind a háztáji termesztésben. Ezen kívül még a gabona aratás előtti szárítására is használják, mellesleg meglehetősen szükségtelenül. Más helyeken is használják a növénytermesztésen kívül: erdészetben, lakónegyedekben, pázsitokon, hogy ne legyen annyira „gyomos” és „rendetlen” a környék. 

Ezt árnyalja a kép, hogy a növények egy része, különösen a GMO-kukorica és egyéb intenzíven művelt gabonák rezisztensek lettek a glifozáttal szemben: tehát még többet alkalmaznak a glifozátos gyomirtókból. A rossz hír viszont az, hogy a gyomnövények közül is sokan rezisztensek lesznek. Ez utóbbiaknak itt lehet utánanézni. 

Milyen egészségügyi kockázatai vannak a glifozátnak?

A glifozát a szervezetünkbe mind belégzéssel, mind a növényeken keresztül, mind pedig az ivóvízzel együtt jut be a szervezetünkbe. Még a vizeletünkben is kimutatható.  Nagy mértékű, intenzív használata miatt a glifozát és bomlásterméke gyakorlatilag mindenütt és mindenben megtalálható, amit fogyasztunk. 

Sokáig úgy gondolták, a glifozát nem káros az emberi szervezetre, gyorsan lebomlik, hamar kiürül, és nem okoz maradandó károsodást. 

Ezt a hiedelmet azonban megcáfolták a későbbi kutatások. Kimutatták, hogy egyértelműen a glifozáthoz köthető több fejlődési rendellenesség, nemcsak az állatoknál, de az embereknél is. A fejlődési rendellenességen kívül a glifozát okozhat vetélést, valószínűleg rákot okozhat, az emberi DNS-t károsíthatja, valamint természetes hormonegyensúlyban változás idézhet elő. 

A glifozátot oly módon tudjuk elkerülni valamennyire, ha ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztunk. A vízből a jó minőségű vízszűrő is kiszűrheti a glifozátot. 

Milyen természeti hatásai vannak a glifozátnak?

Elsősorban az, hogy mindenütt megtalálható. Az élővizekben, az ivóvizekben, a növények, az állatok és az emberek szervezetében, sőt, a levegőben is. Bár nem felhalmozódó anyagról van szó, jóval lassabban ürülhet ki a szervezetből, mint ahogy azt a gyártók megfogalmazzák. Ezen kívül aggodalomra adhat okot, hogy gyakorlatilag nem tudunk elkerülni egy, az élőlényekre potenciálisan veszélyes anyagot. 

A glifozátot a növények levelére permetezik, így a gyökérre nem, csak a levelekre és a termésbe kerül bele. A természetben azonban felhalmozódhat, és ha folytatjuk a glifozáttal történő permetezést, néhány évtized múlva a vizekben elérheti a toxikus szintet. A méhekről nem is beszélve, melyekről amúgy sok, bár korántsem elég szó esik.

El lehet-e hagyni a glifozát használatát? Milyen alternatívái vannak? 

Igen, van a glifozátnak alternatívája, még az intenzív mezőgazdaságban is, nemhogy a kiskertekben és a háztáji zöldség- és gyümölcstermesztésben. Hosszú távon a legjobb megoldás persze az lenne, ha átállnánk egy fenntarthatóbb mezőgazdaságra, ha sokkal többen használnák a permakultúra alapelveit, amely lehetővé tenné a fenntartható állattartást és élelmiszer-termesztést akár nagyipari körülmények között is.

Először is érdemes tudni, hogy a természetben nincs takaratlan föld. Nem érdemes szélmalomharcot folytatni: “gyomok” mindig nőni fognak. Arra viszont van ráhatásunk, hogy milyen fajta talajtakarót használunk a sorok között vagy a vetés mellett. Ez annál kevésbé baj, mert ahogyan az ugaron pihentetett föld megsokszorozza a termékenységét, úgy a gyomnövényekből a talajt tápláló szerves anyag lesz. A termés pedig a föld termékenységén múlik. Műtrágyázás és gyomirtás a földet kiszikkasztó spirálja helyett másfajta gondolkodással is lehet földet művelni, még ipari körülmények között is. De többen foglalkoznak a glifozát alternatíváival is. 

Ahol meg nem szükséges (pl árokparton minek is irtanánk a zöldet?), ott környezet- és energiakímélő dolog nem gyomirtózni. A hagyományos kaszálás is működik, ami egyúttal a talajtakarást is elvégzi, illetve a mechanikai gyomirtás, ha valaki szükségét érzi. 

Egy egészséges veteményben, növénytársításban növő növények azonban egészségesek, és jó eséllyel ellenállnak a betegségeknek, valamint a gyomok nem befolyásolják annyira a növekedést. 

Mindez még ipari körülmények között is lehetséges: vetésforgóval, vegyszermentes talajműveléssel, talajtakarással, érett trágyával vagy komposzttal, és kiváló minőségű vetőmag használatával. 

Sajnos mindehhez globális szinten végig kell gondolni az élelmiszerek termelését és elosztását, és átírni az eddig megszokott sémáinkat. Ez az, ami valójában nehezen szokott menni nemcsak a döntéshozóknak, de nekünk, “kisembereknek” is.  

Kik és hogyan próbálják szabályozni a glifozát globális használatát? 

A glifozátot a Monsanto nevű cég kezdte el nagy tételben használni az 1970-es években, mára pedig a világ első számú gyomirtója lett: a peszticidek 92 %-a glifozát. Magyarországon évente közel 1600 tonnát használnak fel belőle. Ezzel szemben Ausztria 2019-ben betiltotta az országban a glifozát használatát, ami jelen pillanatban nem felel meg az uniós jognak, Greenpeace szerint azonban ez az esemény mérföldkő. 

Polgári kezdeményezés indult a glifozáttartalmú peszticidek csökkentésére, amit több millióan aláírtak. A cél, hogy 2030-ra 80%-kal csökkenjen a glifozát használata. 

A kutatások ellenére a hivatalos álláspont még mindig az, hogy a glifozát nem okoz jelentős elváltozást az emberi szervezetben és a környezetben, és még mindig legális, sőt, a leggyakrabban használt gyomirtó ma Európában. 

Kik és hogyan dolgozták fel a glifozát használat hatásait Magyarországon?

Magyarországon elsősorban Darvas Béla foglalkozik a témával, többek között a közösségi oldalán. Cikkeiben elemzi a glifozát használatát, európai szabályozását és Magyarország glifozáttal kapcsolatos intézkedéseit, és figyelmeztet azokra a veszélyekre, amely a glifozát használata következményeként ránk várnak.

Stenszky Cecília I költő, irodalmár, mesemondó és pedagógus; a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója.