Lejárt a fakivágási moratórium – hatalmas a csalódás a Tisza-kormány döntésében

Szeptember 30-án lejárt a védett állami erdőkre vonatkozó fakitermelési moratórium, és a kormány nem hosszabbította meg. Gajdos László környezetvédelmi miniszter szerint ettől még nem kezdődik szabad irtás, a tarvágás a védett erdőkben továbbra is tilos. A szakma és a civilek ennek ellenére felháborodással fogadták a döntést.

Lejárt a védett állami erdőkre vonatkozó fakitermelési moratórium, és a kormány nem hosszabbította azt meg – írta meg a többi között a Telex. A májusban, ideiglenes jelleggel bevezetett tilalom a természetvédelmi fordulat egyik első, jól látható lépése volt – feloldása most a szakma és a civil szervezetek heves tiltakozását váltotta ki.

Gajdos László környezetvédelmi miniszter a bejelentéskor hangsúlyozta: „ez nem azt jelenti, hogy mostantól kivágjuk az erdőket”. Szerinte a moratórium hónapjaiban felmérték az erdőterületeket, a tarvágás a védett erdőkben továbbra is tilos marad, a magas ökológiai értékű, őshonos állományokban pedig nem lehet faanyagtermelés céljából fát kitermelni. A cél – mondta – az ökológiai szempontok, a klímavédelem és a lakossági tűzifaellátás egyensúlya.

Felháborodott a szakma, nincsen garancia a törvényben

Tizenhárom természetvédelmi szervezet – köztük a Greenpeace Magyarország, a WWF Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és az Erdőszeretet Szövetség – nyílt levélben kérte Magyar Péter miniszterelnöktől a moratórium meghosszabbítását. Azt kérték, hogy a védett és Natura 2000-es állami erdőkben addig maradjon érvényben a tilalom, „amíg a megfelelő kezelést biztosító intézményi és jogszabályi háttér létre nem jön”.

A szervezetek szerint a döntés ellentmond a kormány saját, korábban meghirdetett természet- és klímavédelmi prioritásainak. A civil és szakmai körök különösen azért csalódottak, mert az aszályos 2026-os nyár után sokan az erdők kímélésének megerősítését, nem pedig feloldását várták.

Szakmai érvek a tilalom fenntartása mellett

• Van alternatíva a faanyagra. A természetvédők szerint mintegy 460 ezer hektár akác és 280 ezer hektár nemesnyáras erdő áll rendelkezésre, így nincs szükség az idős, védett tölgyesek kitermelésére.
• A tűzifaigény nem indokolja a mostani volument. Szendőfi Balázs természetvédő szerint a lakossági tűzifaigény alig haladja meg az évi 1 millió köbmétert, a megemelt szociális tűzifakeret 300 ezer köbméter – miközben évente mintegy 2,5 millió köbméter kerül biomassza-erőművekbe.
• Rossz az ösztönzőrendszer. Az állami erdőgazdaságok profitorientált működése, az EU-s biomassza-támogatások és az energiaszegénység együtt a kitermelés növelése felé tolják a rendszert.
• Az aszály már most terheli az erdőket. A fokozódó szárazság és a klímaváltozás miatt az állományoknak regenerációra van szükségük, nem további beavatkozásra; az idős erdők a talaj vízmegtartásában és a helyi klíma hűtésében pótolhatatlanok.
• Az intézményi háttér még nem állt fel. A tervezett nonprofit átalakítás és az új szabályozás előtt a feloldás a régi gyakorlatot konzerválja.
• Az ellenőrzés gyenge. Terepi beszámolók szerint a tarvágások a moratórium alatt is folytatódtak; szigorú szankciók nélkül a megmaradó tilalmak is papíron maradhatnak.

Bojár Iván András, a 10 millió Fa közösség alapítója szerint a rendszerváltás utáni, sok területen kedvező politikai fordulat a természetvédelemben zsákutcába került, és a 19.–20. századi szemléletű erdész-vadász érdekháló fogságába esett – írja Facebookon posztolt értekezésében. Felhívja a figyelmet, hogy a tarvágások a moratórium alatt is vígan folytatódtak, így a hivatalos feloldás „csak egy kezeletlen, kezelhetetlennek tűnő helyzet megszentelésének látszik”.

Alapjaiban hibás rendszer: az erdészeti zrt.-k fakivágásból tartják fenn magukat

Ha a kormány nem nyúl érdemben hozzá az erdészeti struktúrához az oktatástól a személyzeti politikáig, és nem ad teret a természetvédelmi szemléletű szakembereknek, elszalasztja a történelmi lehetőséget – aminek árát generációkon át a társadalom fizeti meg. Szerinte az állami erdészeti zrt.-k továbbra is üzleti haszonra törekedve termelnek ki Natura 2000-es és védett erdőket, a biomassza-erőművekbe tartó évi 2,5 millió köbméter mögött pedig nem szociális szempontok, hanem tiszta pénzügyi érdek áll.

Bojár fő kifogása a kommunikáció: a 10 millió Fa közösségének százai és ezrei, akik a nyáron napról napra küzdöttek egy-egy fa megmentéséért, és a vidékiek, akik a kerti fák kiszáradásával küzdenek, miközben százhúszéves rönköket látnak elszállítani, most „kóserpecsétet” látnak az irtásokon. Ha a kieső bevétel pótlására valóban nincs forrás, írja, az emberek többsége ezt megérti és türelemmel vár – ha a kormány ezt nyíltan kimondja, és azt is, hogyan kezeli a feszültséget például a 2027-es költségvetésben. Ehelyett szerinte a minisztériumban vagy szervezeti felkészületlenség, vagy kommunikációs hiba áll fenn, vagy a természetvédelmi politika – a kormányprogram tengelye helyett – perifériás üggyé zsugorodott.

A témában hosszabb publicisztika született a 444.hu-n is Szily László tollából, a cím is jól összefoglalja sokak érzését:

„Szomorú, hogy Gajdos megadta magát, így nagyüzemileg folytatódhat a magyar erdők pusztítása”

Mit vár a szakma?

A természetvédők három dolgot kérnek: a moratórium visszaállítását a védett és Natura 2000-es állami erdőkben az új szabályozás elkészültéig, az állami erdőgazdaságok nonprofit átalakításának felgyorsítását, és a tilalmak tényleges ellenőrzését, szigorú szankciókkal. A kormánytól emellett nyílt, számokkal alátámasztott magyarázatot várnak arról, miért nem hosszabbította meg a tilalmat.

Aki még érez magában erőt, csatlakozhat a moratórium meghosszabítását követelkhöz, például a Szabad a hangon.