Magyarország erdei: 20 varázslatos erdő, ahová érdemes ellátogatni

Mit nekünk a határok lezárása, vagy az esti kijárási korlátozás: itthon is vannak csodálatos helyek, ahol eltölthetünk egy-egy napot, például ilyen helyek Magyarország erdei. Ebben a cikkben 20 lenyűgöző erdőt mutatunk az ország minden tájáról, hogy mindenki megtalálhassa azt, ahol feltöltődhet – és hazaérhet este 8-ra!

Hova kiránduljunk itthon? Míg a külföldi országok közül kapásból fel tudunk sorolni néhány bakancslistás helyet, Magyarország erdeivel sokszor gondban vagyunk – pedig Magyarországon is vannak kihagyhatatlan helyek!

Magyarország erdei – íme a
20 legszebb rengeteg!

1. Gemenci erdő

A Tolna megyei Gemenci erdő Magyarország legnagyobb árterülete is egyben. A Duna-Dráva Nemzeti Park oltalma alatt álló 30 kilométer hosszú, 7 kilométer széles terület jelentős része minden évben víz alá kerül. A Gemencnek számos holtág és több sziget is a része, melyeknek kialakulásában a Duna jelentős szerepet játszott. 1810 körül a folyószabályozási munkálatok számos környékbeli holtág feltöltődését idézték elő. Az államosításig a Kalocsai érsekség tulajdonában lévő terület elnevezése szláv eredetű, szérűt jelent.

A vidék legnagyobb részét a növényzet sűrűsége miatt lehetetlen bejárni. A fauna legjelentősebb elemei a fűzfafélék, a nyárfák, a galagonya és a hamvas szeder, valamint a tavaszi csillagvirág. Több védett állatfaj is menedékre lel ezen a környéken: a rétisas, a kerecsensólyom, békászó sas, a fekete gólya is fészkel itt. Vadászati szempontból az erdőt világhírűvé a nagyvadállománya tette, elsősorban gímszarvasairól híres.

2. A tiszaújvárosi ártéri erdők

A 18 századi folyószabályozások a Duna mellett a Tisza által kialakított árterületeket is érintették. Bár jelentősen visszaszorultak ezek a területek, melyekre sajátos növény- és állatvilág volt jellemző, mégis a mai napig meghatározó elemei a tájnak.

A Tiszaújváros tiszai szakaszán jelenleg 24 hektár kiterjedésű, jellemzően kőrisfával borított árterület 2 veszélyeztetett fajnak ad otthont: a díszes tarkalepkének és a vörös hasú unkának. A Bükki Nemzeti Park fennhatósága alatt álló ligeterdőt Natura 2000 területté nyilvánították „Tiszaújvárosi ártéri erdők” elnevezéssel. Különlegessége, hogy egyes területeket 1951-52 között alapvetően nyírrel és tölggyel telepítettek be, hogy az erdőséggel a levegő szennyezettsége mérsékelhető legyen a környék ipari létesítményei miatt. Az ártér része a Morotva, szláv eredetű szó, magyarul holtágat jelent, remek kirándulási célpont és könnyedén megközelíthető a város felől.

3. Kerecsendi Berek-erdő

Szintén a Bükki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik a kerecsendi Berek-erdő, amely a Bükkalja nyugati peremén, a Laskó-patak teraszán helyezkedik el.

Az erdőségnek sokáig nem volt konkrét neve, csak berekként, fácányos berekként emlegették. Különlegessége, hogy erdőssztyepp-zónára jellemző társulásra utaló nyomokat találhatunk a területén, amely az ország teljes területén ritkának számít. A beszivárgó sztyeppelemek közé tartozik a barázdált csenkesz, a tavaszi hérics, a koloncos legyezőfű, a pannon bennszülött Janka-tarsóka és a pusztai meténg.

Érdemes felkeresni az itt kialakított tanösvényt, amelyet az edényes növényfajban páratlanul gazdag területen alakítottak ki. A 450 faj közül többek között az odvas keltike, a magyar zergevirág, a nagyezerjófű es a pázsitos nőszirom is megtalálható itt. A fokozottan védett a területen fellelhető számos lepkefaj, mint például a magyar tavaszi-fésűsbagoly lepke, több bogárfélével, mint a ráncos gyászbogár, illetve a fekete gólya is. De a kirándulás során mogyorós- és erdei pelével, valamint a nyuszttal is találkozhatunk:)

4. Bánki-erdő

A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó Bánki láprétek és erdők Debrecen közigazgatási területén belül, Bánk településrésztől délkeletre találhatóak. A terület a nevét az árpád kori faluról kapta, amely ma már Debrecen részét képezi. Ma is köthető hozzá egy feltárt, középkori templomrom, valamint egy bemutatóház és arborétum, melyet érdemes felkeresni az erdei sétával egybekötött kiránduláson, hiszen a táj növény- és állatvilágának bemutatása mellett megismerkedhetünk az egykori tanyasi élet jellemzőivel is.

Az őshonos fafajok alkotta élőhelyeket akácból, fenyőből és nemesnyárból álló ültetvények szabdalják szét. A tölgyerdők közül az úgynevezett gyöngyvirágos tölgyesek találhatók nagyobb kiterjedésben, míg a száraz buckákra jellemző pusztai tölgyesek tipikus állományai helyén már többnyire akácosok és fenyvesek vannak. Északi részén egy oxidációs tó is látható, északkelet felől pedig a Pályi-ér folyik rajta keresztül.

Jellegzetes növénye a csíkos leplű tarka sáfrány, a bársonyos kakukkszegfű, az erdei borkóró, de ha csak apró szórványokban is, fellelhető itt a szigorúan védett egyhajúvirág, valamit több orchideafaj, többek között a pompás kosbor vagy a kétlevelű sarkvirág is. Az erdő különlegessége, hogy természetes közegben megtalálható itt a madárfészek elnevezésű orchidea, melynek fennmaradása egyes gombafajok meglététől függ. Az erdő lakói közé sorolhatja a nagy tűzlepkét, a lappantyút, a haris madarat, a karvalyposzátát, a mocsári teknőst, a mogyorós pelét, illetve a fokozottan védett piroslábú cankót is. Az Alföldi kéktúra részeként egy 7 km-es távot tehetünk meg a Debrecenben található egykori Ludas-csárdától a Bánki-erdő át Vekeri-tavi kempingig tartó útvonalon.

5. Rauchbauer-erdő

A Hortobágyi Nemzeti Park részeként védett területű erdő a Rauchbauer személynévből kapta a nevét. Különlegessége, hogy itt még fellelhetőek a halápi keményfás ligeterdők, de jellemző itt a fűz- és nyárfa is. A kirándulásra legideálisabb kezdés az erdő határában található Halápi Csárda, amely a 48-as számú út északi oldalán található.

A horgászoknak kedvelt célpontja lehet, itt található ugyanis a Hármashegyi-tározó, ami ma horgásztóként üzemel, alatta égeres láperdő húzódik. Az erdő keleti részén jellemzőek voltak az akácosok, ám ezt a területet újratelepítették, a fákat erdei fenyőre és akácra cserélték.

A terület egyes részei fokozottan védettek, csak engedéllyel látogathatóak. Megtalálható itt a fokozottan védett magyar nőszirom, nagy hőscincér és a nagy szarvasbogár is, no meg olyan különlegességek, mint a pompás kosbor nevű orchidea és a nagy tűzlepke.

6. Fényi-erdő

A Nyírség homokját a környező folyók hordaléka terítette szét a vidéken, amit aztán a jégkorszak után uralkodó széljárás formált buckává – ezen alakult ki az erdővidék. A középkor óta a Károlyi család tulajdonában lévő erdő nevét az egykori Fény községről kapta.

A közelben található az Ecsedi láp is, melynek 19. századi lecsapolásával kezdődött meg a harmadrészt lápos területű erdő kiszáradása, mely a mai napig komoly kihívások elé állítják a természet lakóit, s fenyegeti a fennmaradt tölgyállomány élettereit.

A Fényi-erdő 285 hektáron terül el, központi része már 1954 óta természetvédelmi terület. Az erdő Bátorliget településtől délkeletre található, a magyar-román országhatár mellett. A régen elhagyott, ősi folyómedrekre homok települt, így vizes laposok, buckaoldalak és száraz buckatetők láncolatából álló, változatos felszín jött létre.

A Hortobágyi Nemzeti Park részévé vált Fényi-erdő keleti részén, az országhatár közelében megfigyelhetjük az erdőssztyep vegetáció szép tanúit, például a sarlós gamandor, citromkocsord, méreggyilok vagy a piros gólyaorr. Alapvetően az erdőn belüli vízviszonyok határozzák meg az igencsak változatos növényvilágot. A Nyírségben ez a fokozottan védett magyar nőszirom természetes élőhelye. Az erdőt elevenszülő gyíkok, fekete gólyák, a vadmacskák és a nyusztok is lakják.

A tervek szerint itt egy hazai erdőrezervátum létesül a jövőben. Az erdő egyik különlegessége a 35 hektáron elterülő Bátorligeti Ősláp, amely csak előzetes bejelentkezéssel, csoportosan, szakember vezetésével látogatható.

7. Sóstói-erdő

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Hortobágyi Nemzeti Park területén található, Nyíregyháza felől könnyen, gyalogosan is megközelíthető, 371 hektáron elterülő erdő nevét a helyi gyógyvízről kapta. A Sóstó erdő arról (is) híres, hogy a helyi gyógyfürdő Kneipp-féle hidroterápiájának egy kiemelt helyszíne.

A legenda szerint a tölgyesekkel borított erdő keletkezése egy félreértésből ered: a helyi földesúr lefelejtette levelében a mák szóról az ékezetet, és ezért az intézője makkal ültette be a területet, és a magok idővel erdővé serkentek.

Az Ózoon Hoteltől az erdei tornapályát érintve a Nyíregyházi Állatparkig tanösvény létesült, amely egy közel 3 kilométeres könnyű túrára ad alkalmat, miközben megismerkedhetünk a Sóstói-erdő növény- és állatvilágával, köztük a környéken fészkelő, fokozottan védett fekete gólyával. A Kneipp-féle hidroterápia kúrához kapcsolódik ez az erdei séta, amelyet sokan jó időben mezítláb tesznek meg – de természetesen a kezeléstől függetlenül és túrabakancsban is teljesíthető.

8. Pácini Mosonna-erdő

A Pácin község közelében található erdőség a horgászok egyik kedvelt helye, amelyet a Karcsa-ér miatt látogatnak szívesen. Az akác, a mezei juhar, és a kocsányos tölgy a legjellemzőbb fafajták, az állatok közül pedig nagy szarvasbogár, a réti csík, a vörös hasú unka, valamint a nagy patkós denevér élnek az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó területen. Az erdőt egy földút szeli ketté, amely a községben található Fő utcát köti össze az 549 számú úttal.

9. Long-erdő

Az 1123 hektár nagyságú védett terület Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bodrog két oldalán, Sátoraljaújhely és Vajdácska között húzódva az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó erdőségek sorát gazdagítja.

A Long erdő különlegessége abban áll, hogy egyszerre jelenik meg itt az alföldi és a hegyvidéki növényzet, és ehhez kapcsolódóan jelen vannak tipikus zempléni állatfajok is, mint például a ritka, meztelen kékcsiga. A mezőgazdasági területek közé ékelődő erdő morotvákkal, kis, lefűződött tavacskákkal tagolt. Az erdő öreg fáiról is híres, a terület egykori birtokosa nevezte el lányairól, így kapták a Diána-, az Izabella- vagy a Mária-fa nevet ezek, a száz évnél is öregebb nyár- és bükkfák.

Növényvilágának jellemző elemei a tavirózsa, a nyári tőzike és mocsári lednek. Számos ritka és védett faj is megtalálható itt, úgy, mint a keresztes békalencse, bojtos békalencse, fehér tündérrózsa, sulyom vagy a rucaöröm. Az állatvilágát tekintve a madárállománya a legfigyelemreméltóbb, IBA területté nyilvánította az Európai Unió, számos énekesmadár mellett találkozhatunk itt szürke gémmel, vörös gémmel, kis és nagy kócsaggal, kabasólyommal és fekete gólyával. Az erdő emlősei közt megtalálható a vadmacska, a hermelin és a vidra is.

A terület szabadon látogatható, 1996-ban nyilvánították természetvédelmi területté, Natura 2000 besorolást kapott. A felszínére jellemző a horizontális felszabdaltság, amely a Bodrog mederváltozásai, a morotvák, holtágak miatt jelentős mértékűvé vált. A terület jelentős része ugyan még érintetlen, de az erdőben remek alkalom nyílik Sárospatakról induló kerékpártúrára. És amitől igazán különleges ez a környék: az erdőt átszelő Bodrogon keresztül megszervezhető vízitúrákra érdemes benevezni nyáron!

10. Soproni Parkerdő

A Soproni Parkerdő számos történelmi és kultúrtörténeti emlékéről nevezetes, köztük a Páneurópai Piknik Emlékparkról is, vagy a Fertő-Hanság Igazgatóság felügyelete alatt álló, szigorúan védett, Natura 2000 tagjai közé sorolt Dudlesz-erdőről. A kökörcsinjeiről és a nagy ezerjófűről is neves Dudlesz erdőben látogatható az Ottó- és a Ferenc-barlang is, melyekben olykor lehet találkozni kis patkós denevérrel is.

A Lővérek jellemző fái közé tartozik a szelídgesztenye, jelképpé vált növénye az erdei ciklámen. A területet 369 km jelzett turistaút-hálózat szövi be, melyen különböző hosszúságú és nehézségű terepeket barangolhatunk be. A Soproni-hegységben személygépkocsival járható gerincutak mentén több parkoló is lehetővé teszi, hogy kirándulásunkat az erdőség legkülönbözőbb pontjain kezdjük el. A Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpont például egy remek kiindulópont lehet különböző útvonalak bejárásához, ahol tájékoztató füzeteken keresztül is informálódhatunk a számtalan lehetőségről. Érdemes felkeresni a Lővérek útvonalait, végigjárni a 8 km hosszú Ciklámen tanösvényt, a parkerdőben a Károlyi kilátót, a Kőhalmi Vadászati Múzeumot, a Lővér Kalandparkot, kirándulni egyet a Dalos kőhöz, vagy kipróbálni a helyi erdei tornapályát.

11. Körösközi erdők

A rajta keresztülfolyó vizekről kapta a nevét az a mintegy 70 százalékban természetes, vegyes erdős terület, mely a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság fennhatósága alá tartozik. A Körösközi erdők jellegzetessége, ismertető jegye a kékszínű, több tízezres állományú, ligeti csillagvirág.

Számos denevérfaj mellett megtalálható itt érdekességként a dobozi pikkelyes csiga, a magyar tavaszi fésűs bagoly, illetve a skarlátbogár is. A Natura 2000-es területei közé tartozó erdőség kiváló kirándulóhely.

12. Sarkadi Fási-erdő

Békés megye északkeleti részén, a Fekete-Körös jobb oldalán, a román határ mentén, Sarkad város közelében, a Körös-Maros-Nemzeti Parkban találjuk azt az erdőt is, melynek nagysága 117 hektár. Magyarország erdei közül ez az egyik legkülönlegesebb, hiszen a területet természetes erdő alkotja 98 százalékban, a fennmaradó részt telepített erdők teszik ki. A vöröshasú unka és a hegyesorrú denevér is előfordul itt.

13. Peszéri-erdő

A Bács-Kiskun megye északi határán, Peszéri-erdő az egykori, középkori, törökök által feldúlt, majd újjáépített településről, Kunpeszérről kapta nevét, ma a Kiskunsági Nemzeti Park fennhatósága alatt áll. Erdőállományainak jelentős része a középkorban uradalmi erdő volt, ehhez az ősi erdőhöz számos, az Alföldről, illetve Magyarországról napjainkra kipusztult faj kötődött: az osztrák sárkányfű, a fakó keselyű, a magyar sakktáblalepke.

Ma is sok védett, vagy fokozottan védett növényfaj található meg itt, mint például a csikófark, a pókbangó, a légybangó, a méhbangó, a szarvasbangó vagy az óriás útifű, az állatvilágból pedig kiemelhető a Natura 2000 közé sorolt lepkeféle, a díszes tarkalepke. A fokozottan védett madárfajok közül itt él a fekete gólya, a réti sas, a darázsölyv, a kígyászölyv, a lappantyú és a szalakóta is.

A Peszéri-erdő különlegességei az erdőssztyepp maradványok. Növényvilágának összetettsége különleges, a terület jelentős részén találkozhatunk pannon homoki gyepekkel, szubkontinentális peripannon cserjésekkel, pannon homoki borókás-nyárasokkal, euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesekkel. Az éger és kőris láperdők, keményfás ligeterdők, gyöngyvirágos tölgyesek is szép számban képviseltetik magukat.

14. Nagynyíri-erdő

A Kecskeméttől mintegy 16 km-re található erdő alapvetően tölgyesekből áll, a Natura 2000 erdőkhöz sorolható. 1500-2500 hektáron foltokban többségében mogyorós tölgyes erdőmaradványok alkotják, a helyi arborétumtól 10 km-re fekszik, könnyen megközelíthető. A 15-ös vagy 29-es helyi járatú busszal Kecskemét-Hetényegyháza Újtelepig, innen a Huszka Lajos utcán át észak felé tartva már jobban bejárható a környék. A Mária-kápolnától a Szent Hubertus-kápolnáig a zöld-fehér-sáv túra jelzésen 10 kilométernyi szakaszon át vezet a „Gyalogtúra a kápolnák útján”, amin érdemes végigsétálni!

Állatvilágát tekintve híres dámszarvasairól, az állomány megközelítőleg 500-600 egyedet számlál.

15. Mocsoládi-erdő

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság része, közel 2600 hektáron terül el, megközelíthető a Kisbárapáti, Fiad és Bonnya községek felől. Nevét a közeli Mocsolád településről kapta. A tölgyesekből és bükkösökből álló Natura 2000 erdő a vöröshasú unka, a mocsári teknős, a nagy tűzlepke, a szarvasbogár, a nagy hőscincér és a vidra számára is otthont nyújt.

Ha ide tervezünk kirándulást, akkor a Somogy Kertje Üdülőfalut elhagyva 500 méter után nyugati irányba kell fordulnunk, innen 450 métert megtéve elérhetjük a Mocsoládi erdő határát. Az erdőben több tanösvény is látogatható: Alsómocsoládról felkereshetünk egy kilátót, de végigjárhatjuk a Mókus tanösvényt és a Nagy Kócsag tanösvényt is.

16. Lengyel-hőgyészi erdők

A Lengyel–Hőgyészi-erdők szintén a Natura 2000 területe, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság részei. Nyugatról a Kapos, északról és keletről a Sió képezi a természetes határokat, délen pedig a Völgység határolja.

Az edőssztyeppes, tölgyes vidék azért foglal el különleges helyet Magyarország erdei között, mert völgyekkel és szurdokokkal sűrűn felszabdalt. A közel 3600 hektáron elterülő erdőségbe Lengyel falu határától közvetlenül juthatunk el.

A számos védett növényfajnak, mint tavaszi héricsnek, illetve egyes orchidea fajoknak köszönheti hírnevét, de madártani jelentősége is kiemelkedő: itt fészkel többek között a kisbékászó sas, fekete gólya, fekete harkály is.

17. Gyékényesi erdők

A horvát határhoz közel fekszik Gyékényes, és a hozzá tartozó erdő, amely szintén Duna-Dráva Nemzeti Park része. A kirándulás során érdemes felkeresni bányatavát, a Kotrót is, illetve összekötni a közeli Csurgó felkeresésével, amely Csokonai Vitéz Mihály szülőhelyeként is ismert.

Az erdőben sétálva olyan botanikai ritkaságokkal találkozhatunk, mint a kockás liliom, a borostás sás, a lápi csalán, a tavaszi és nyári tőzike, vagy a nyugati csillagvirág. Kedvelt, vadban gazdag terület, de madártanilag is érdekes, hiszen itt is fészkel a fekete gólya.

18. Farkaserdő

A Vas megyei Bejcgyertyános és Káld határában elterülő Farkaserdő a Nyugat-Dunántúl egyik legnagyobb egybefüggő erdősége. Az alapvetően tölgyesek és fenyvesek alkotta erdő neve abból ered, hogy területének egykori tulajdonosát Farkasnak hívták – ám ennél többet nem tudunk róla.

Az erdőben található, 1942-ben oltalom alá helyezett Mária Terézia-forrás az első volt a megyében, ami megkapta az oltalom alá helyezést. Ezen felül híres páratlan természeti értékeiről, többek között a háromszáz éves kidőlt tanúfákról, a Banyafákról.

Az erdő kedvelt a változatos gombafajok, vadnyúl-és őzállomány miatt, illetve történelmi értéke sem elhanyagolható: a Pilóta-dombon katapultált 1944-ben a légiharcot vívott vitéz Molnár László főhadnagy.

19.Bükkszentkereszti erdők

Egertől egy órányira, hegyek által körülzárt völgyben található Bükkszentkereszt, melyről az erdő a nevét kapta. a Bükki Nemzeti Park erdejében kőrisekből, juharokból, gyertyános-bükkösökből, illetve kisebb foltokban erdei, luc- és vörösfenyőkből álló területen több ritka növényfaj is él, mint például a fekete áfonya, a turbánliliom és a bábakalács. Vadban gazdag terület, jelentős állománya van itt a szarvas-, őz-, vaddisznó-, muflon- és rókaféléknek. Gyógynövényeiről is híres, rendszerint szerveznek is gyűjtőtúrákat az erdőben.

A Bükk-hegység kőzettani és ásványtani szempontból egyedülálló, Magyarországon nincs rokona. Sok millió évvel ezelőtt a Balkán környékén keletkezett és a földgyűrődések folyamán került a jelenlegi helyére. Az egyik legérdekesebb legenda szerint Szűz Mária is járta az erdőt, elfáradt, a ma Boldogasszony kövének nevezett helyen pihent meg, melynek a mai napig gyógyító erőt tulajdonítanak.

20. Cuha-völgy

A terület – nem túl meglepő módon – a völgyben található Cuha patakról kapta a nevét, a cuha szó a szláv nyelvekben szárazságot jelent.

Az 1896-ban megnyitott, mára már műemlékvédelem alá helyezett, millenniumi vasúttal a környék nagyobb városaitól (Győr, Pápa, Zirc) könnyen elérhető a terület.  A közel 17 km hosszú, egész évben ingyenesen látogatható tanösvényen több barlangot is felfedezhetünk, a P, S, Z jelzéseket követve bebarangolható a környék. A vinyei vasútállomásról könnyen elérhető a Kőpince-forrás és a Zsivány-barlang is, melyet a hírhedt bakonyi betyár után Savanyó Jóska-vagy Betyárpamlag barlangként is emlegetnek.

A környék olyan védett növénynek ad otthont, mint a kapcsos korpafű, a magyar pikkelypáfrány, vagy az unikumnak számító havasi ribiszke.  Sok ritka állatfaj is megtalálható itt, többek között a sárgahasú unka vagy a nagy pele.

Magyarországon sok, szebbnél-szebb erdőt találhatunk, melyeknek szerencsére már a megóvására is nagy gondot fordítunk. Ideje felkeresni egyet-kettőt!

Gyakran Ismételt Kérdések

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”