Még az atomrobbanást is megőrzik emlékként a házukban a csigák

Az ausztráliai Queenslandi Egyetem kutatói által vezetett új tanulmány szerint a szárazföldi csigák háza mintázatként őrzi a múltbéli szélsőséges időjárási események, például a történelem előtti ciklonok ritmusát. A The Holocene című folyóiratban megjelent kutatás rávilágít, hogy a csigák háza lényegében a fák évgyűrűihez hasonlóan működik.

Így épül fel a csiga természetes „időkapszulája”

Amikor egy kiscsiga kikikel a tojásból, már rendelkezik egy apró házzal. Mivel ez a kemény váz védi a belső szerveit, de korlátozza a növekedését, a puhatestű a meglévő spirál központi nyílásától kifelé haladva építi tovább az otthonát.

1. A köpeny szerepe: a csiga hátán található speciális szerv, a köpeny, kalcium-karbonátot választ ki a ház nyílásánál.

   

2. Kristályosodás: ez az anyag a külvilággal érintkezve szilárd kristályokká keményedik.

3. Párhuzamos növekedés: a csigaház így a lakójával teljes összhangban, spirálisan növekszik kifelé, és minden egyes új réteg rögzíti az állat életének aktuális részleteit.

Atomtesztek és ciklonok a kalcium-karbonátban

A kutatócsoport magas felbontású radiokarbonos kormeghatározással vizsgált meg egy Figuladra bayensis csigaházat. Bizonyos növekedési sávokban megemelkedett radiokarbon-szintet mutattak ki, amely az 1960-as évek ausztráliai nukleáris tesztjeiből származott. Ez a módszer lehetővé tette a sávok pontos datálását, kiderítve, hogy a vizsgált példány körülbelül 4,5 évig élt.

A vázba beépülő szén- és oxigénizotópok emellett árulkodnak a környezeti feltételekről, a klímáról és az állat táplálékáról is.

„Azt tapasztaltuk, hogy a ház növekedése nem volt folyamatos: a gyors növekedési szakaszokat lassú vagy teljesen stagnáló időszakok választották el” – magyarázza Nicholas Patton geológus és környezetkutató.

A növekedés mértéke között óriási volt a különbség: míg egyes években mindössze 23,7 millimétert gyarapodott a ház, más években akár 144,3 millimétert is nőtt.

Jamie Schulmeister környezetkutató kiemelte, hogy a csiga nem az éves általános nedvességtartalomra, hanem a rendkívüli esőzésekre reagált. A Coalstoun Lakes Nemzeti Parkban gyűjtött csigaház hirtelen megugró növekedési fázisait konkrét trópusi ciklonokhoz (a 2015-ös Marcia és a 2017-es Debbie ciklonhoz) tudták kötni, amelyek heves felhőszakadásokat okoztak a térségben.

Betekintés a meteorológia előtti időkbe

Mivel a csigaházak ásványi összetételüknek köszönhetően jóval tovább megmaradnak a környezetben, mint maguk az állatok, ideális eszközt jelentenek a múltbéli klíma rekonstrukciójára.

Amennyiben a különböző üledékrétegekben talált csigaházak adatait kombinálják, a kutatók messze visszamenőleg feltérképezhetik a történelem előtti idők ciklonjainak vonulási útvonalait és a szélsőséges időjárási eseményeket.

(Fotó: Pexels)