Mi a mikroklíma? Mit befolyásol, mi a jelentősége?

A mikroklíma kifejezéssel sok helyen találkozhatunk. Mikroklímája van egy aszfalttal borított, szennyezett levegőjű városi utcának és egy csodálatos, szubtrópusi szigetnek (sőt, akár egy egészen apró szigetnek lehet több ezer mikroklímája), mikroklímája van az istállónak vagy a kertünk szelesebb, naposabb területének.

Fontos szerepe van a növénytermesztésben, állattartásban, turizmusban egyaránt. Nehéz a mikroklímáról általánosságokat írni, hiszen számtalan területen érvényesülnek mikroklimatikus hatások és pont az a lényege, hogy egészen apró eltérések lehetnek akár egy pár négyzetméteres területen belül.

Mi a mikroklíma jelentése? 

Ha a szakszerű megfogalmazást nézzük, a klíma egy meghatározott földrajzi terület időjárásának, légkörének jellemző állapota. Ezalatt a fogalom alatt általában természetes klímát értünk. Azonban az emberi tevékenységekhez, például a tömeges állattartáshoz, meződgazdasághoz a természetes klíma nem feltétlenül kedvező az év során. Ezért ezeket a tevékenységeket a környezettől elhatárolva, az igényeknek megfelelően kialakított, mesterséges klímában szokták végezni. A mikorklímát környezet-éghajlatnak is nevezik, mert a kialakulását a környezet sajátos körülményei okozzák.

Az élőlények alapvetően ezekben a mikroklímákban élnek, vagyis számukra az adott mikroklíma adottságai életfontosságúak lehetnek. A mikroklíma jelentős tulajdonsága, hogy módosítható.

Milyen területeken van szerepe a mikroklímának?

Rengeteg területen van meghatározó szerepe a mikroklímának. Az egyes élőlények kialakulása, életfenntartása gyakran ezketől a sajátos tulajdonságoktól függ és ha akármelyik összetevő megváltozik, az veszélybe sodorhatja az élőlényeket. Ha például a kertünk egy adott területén sok a napsütés, és mi egy nagy fényigényű növényt ültetünk oda, ám a szomszéd később épít egy fáskamrát, ami árnyékot vet a növényre, megváltozik a kert azon pici területének mikroklímája és a növény nem kap elegendő napfényt.

Kertészet

Kezdjük a kertészettel. Ha van kerted, bizonyára észrevetted, hogy máshová érdemes ültetned a nagyobb fényigényű növényeket, zöldségeket, máshogy reagál egy-egy kultúrnövény a kert egyes területein. Ezeknek a hátterében a mikroklímák finomhangolt rendszere húzódik meg. Lehetnek szelesebb, szélcsendesebb, naposabb, árnyékosabb, magasabb páratartalmú és szárazabb területek akár egy 4-500 négyzetméteres telken belül.

Ahhoz, hogy megismerd kerted mikroklíma rendszerét, érdemes aprólékosan megfigyelni a területet. Aki szeretné megtudni, hogy pontosan hol milyen mikroklímával kell számolnia, annak hajnaltól késő estig feljegyzéseket kell készítenie: honnan süt a nap, mennyi ideig éri a napfény az adott területet. Minden napszakban meg kell figyelni minden területet ahhoz, hogy kiderüljön, milyen hatások érik a kertedet.

Kitűzhetsz kis zászlókat, ezzel meggyőződhetsz arról, hogy hol vannak szelesebb, szélcsendesebb kertdarabok. Használhatsz esőmérőket is, így arról is bőséges információt kaphatsz, hogy mennyi természetes csapadék éri az adott területet. Minél több információ áll a rendelkezésedre, annál alaposabb képet fogsz kapni arról, hogy milyen folyamatok zajlanak a kertedben. Ennek pedig hasznát veheted, amikor kiválasztod, hogy hová mit ültess.

Állattartás

Az állattartásnál is különösen fontos a mikroklíma szerepe. Azt a klímatartományt, amiben az állat genetikai képességeit a legjobban ki lehet használni, komfortzónának nevezik. Az a legfőbb cél tehát, hogy ezt a komfortzónát megteremtsék az állattartásban.

A klimatikus körülményeknek vannak fizikai, kémiai és biológiai összetevői.

• Fizikai összetevők: hőmérséklet, páratartalom, a levegő mozgása, légnyomás, megvilágítás, hanghatás, alom minősége,

• kémiai összetevők (az istálló levegőjét alkotó gázok): oxigén, szén-dioxid,
  szén-monoxid, ammónia, kénhidrogén, egyéb gázok,
• biológiai összetevők: por, mikroorganizmusok.

Borászat

A borászat esetében a terület fekvése, tájolása mellett kézenfekvő a klímahatásokról és a mikroklímák szerepéről beszélni. A szempontok a kertészethez hasonlóan: mennyi napsütés éri a területet, vannak-e árnyékoló tereptárgyak, mekkora a jellemző páratartalom, milyen a széljárás, milyen hőmérsékleti viszonyok jellemzik az adott területet, mennyi természetes csapadék hullik stb. A kémiai és a biológiai összetevő is legalább ennyire fontos: milyen tápanyagokhoz jut hozzá a növény, mennyire jellemző az adott területen a kártevők jelenléte stb.

Turizmus 

A turizmusnál a természetes mikroklímák és az ember által teremtett mikroklimatikus viszonyok egyaránt meghatározóak lehetnek. Csak ebben az esetben nem azt nézzük, hogy az állat vagy a növény jól érzi-e magát az adott területen, hanem hogy az emberek számára mennyire lesz vonzó például egy folyó melletti terület, egy belvárosi kerthelyiség vagy egy völgyben elhelyezkedő kemping. Ha jó a mikroklíma, akkor egy természeti nevezetesség vagy egy épített látványosság mellett vonzó lesz a terület, szívesen jönnek az emberek, jó közérzetük lesz a megfelelő klimatikus viszonyoktól.

Van egy másik vetülete a turizmus és a mikroklíma viszonyának. Ha például egy barlangban az adott mikroklíma kedvez egy különleges élőlénynek, ennek hatására egyre több turista érkezik a barlanghoz, hogy megfigyelje az ott élő denevéreket vagy különleges növényeket. Azonban minél több turista érkezik, az infrastruktúra fejlesztése vagy pusztán az emberek folyamatos jelenléte kihathat a mikroklímára, aminek hatására veszélybe kerülhet az az élőlény, ami a turisztikai attrakciót jelentette.

Egészség

Az egészségünk szempontjából is fontos szerepe van a mikroklímáknak. Ha az épület, ahol élünk, nincs jól szigetelve vagy rosszak a nyílászárók, akkor kialakulhatnak hűvösebb zugok, vagy hőhidak, ahol a lakásban keletkező pára kicsapódik és ennek hatására megtelepedhetnek a penészgombák. A penész sajnos komoly légúti betegségek kialakulásáért felel. Megfelelő szigeteléssel, jó nyílászárókkal és rendszeres, tudatos szellőztetéssel megakadályozhatjuk a penészedés kialakulását.

Ha szép nagy ablakaink vannak, akkor télen kiaknázhatjuk a napenergia passzív felhasználási módját (vagyis becsapdázzuk a napból származó hőenergiát), viszont ha nyáron nem gondoskodunk a megfelelő árnyékolásról, akkor egészségtelen mértékben felforrósodhat az otthonunk. Vagyis az állattartáshoz hasonlóan az otthonunkban is a megfelelő klimatikus viszonyokat, komfortzónát kell kialakítani a jó hőmérséklettel, páratartalommal, légjárással.

Makroklíma, mezoklíma, mikroklíma: mi a különbség?

Ezeket klimatológiai skáláknak is nevezzük, a makroklíma esetében egy nagyobb terület klimatológiai viszonyairól beszélünk (több ezer km2). A meteorológusok foglalkoznak a makroklímával. A mezoklíma már ennél kisebb területekre koncentrál, ilyen lehet az egyes tájak klimatológiai jellemzői (több száz km2). Elég ha hegyvidékek vagy a síkságok klímájára gondolunk. A lokális klíma még a mezoklímánál is kisebb területi egységet vesz alapul és azok klimatikus viszonyait vizsgálja, ilyen lehet egy erdő vagy egy község, város. És az ennél is kisebb egységet nevezik mikroklímának, ennek 0,1 m2 – 1 ha –t felölelő területet vesz górcső alá. Ilyen lehet egy barlang, egy utca, egy kert vagy egy kisebb mező.

Mit tudunk tenni a mikroklíma védelméért?

Ahogy a fentiekből is láttuk, a mikroklíma egyszerre természetes és ember által kreált valami. Nagyon sokféle mikroklíma van, a természetes mikroklímák védelméért a természetvédelem és a környezetvédelem eszközeivel tehetünk. A saját közvetlen környezetünk mikroklímáját pedig érdemes minél alaposabban megismerni. A kertünk például akkor lesz a leghatékonyabb, legszebb, ha a mikroklímáknak megfelelően bánunk a növényzettel. A lakásunk mikroklímáit is érdemes figyelni és elvégezni a megfelelő energetikai és komfortnövelő beruházásokat ahhoz, hogy minél egészségesebb körülmények között éljünk.
A klímavédelemről itt írtunk.

Borbáth Péter | Író, túravezető – mesét, kritikát, reklámszövegeket ír, túravezetőként Latin-Amerikát, Madeirát és az Azori-szigeteket járja.