Mitől valódi egy autómentes nap? A Levegő Munkacsoport bírálja a budapesti rendezvényt

A Levegő Munkacsoport nem vesz részt a Fővárosi Önkormányzat idei autómentes napi rendezvényén. A szervezet szerint a program jelenlegi formájában nem tükrözi az Európai Autómentes Nap eredeti célját: Budapest lényegében olyan területen tart rendezvényt, amely hétvégén egyébként is nagyrészt autómentes, miközben más nagyvárosok egy-egy napra egész városrészeket adnak át a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak.

A civil szervezet Karácsony Gergely főpolgármesternek küldött nyílt levélben indokolta meg döntését.

Autómentes nap egy eleve autómentes helyszínen

A Fővárosi Önkormányzat a Vámház körútra és a pesti alsó rakpartra hívta meg a Levegő Munkacsoportot. A szervezet azonban úgy látja, hogy a rendezvény nem jár a gépjárműforgalom érdemi korlátozásával.

A legfontosabb kifogásuk, hogy a program jelentős részét a pesti alsó rakpartnak azon a szakaszán tartják, amely hétvégenként egyébként is mentes az autóforgalomtól. Vagyis az autómentes nap ebben a formában nem teremt a megszokotthoz képest lényegesen új városi helyzetet.

A szervezet azt is kifogásolja, hogy a rendezvény miatt lezárják az érintett villamosvonalat. Ez különösen nehezen egyeztethető össze egy fenntartható közlekedést népszerűsítő nap céljával: miközben az autómentes napnak a közösségi közlekedés vonzerejét kellene erősítenie, Budapesten éppen annak működését korlátozzák.

A Levegő Munkacsoport szerint még az is előrelépés volt a mostani gyakorlathoz képest, amikor a rendezvényt az Andrássy úton tartották. Ott ugyanis valóban egy rendszeresen autók által használt közterületet kaptak meg átmenetileg a gyalogosok és a kerékpárosok.

Nem feltétlenül fesztiválra lenne szükség

Az autómentes nap lényege eredetileg nem pusztán egy szabadtéri rendezvény megszervezése. Sokkal inkább annak megmutatása, hogyan működik és milyen érzést nyújt a város, amikor legalább egy rövid időre lényegesen kevesebb helyet foglalnak el benne a gépjárművek.

Ehhez a Levegő Munkacsoport szerint még színpadokra, árusokra és külön szórakoztató programokra sincs feltétlenül szükség. A szervezet felidézi az egyik korai budapesti autómentes napot, amikor egy hétköznap lezárták az Andrássy utat, de semmilyen eseményt nem szerveztek rá. Délutánra az út mégis megtelt sétáló emberekkel.

Ez a tapasztalat arra utal, hogy egy felszabadított városi tér önmagában is vonzó lehet. Az embereknek nem feltétlenül szervezett programra van szükségük: sokszor elég, ha biztonságosan és nyugodtan birtokba vehetnek egy olyan közterületet, amelyet máskor szinte teljes egészében a gépjármű-közlekedés határoz meg.

Párizsban és Brüsszelben egész városrészeket zárnak le

A levél nemzetközi példákat is bemutat. Párizsban az autómentes napon mintegy 105, Brüsszelben 161 négyzetkilométeres területet zártak le a személygépkocsik előtt. Ezeken a területeken továbbra is közlekedhettek a gyalogosok és kerékpárosok, valamint – a helyi szabályoktól függően – a közösségi közlekedés, a taxik és a közszolgáltatások járművei.

Ezek tehát nem minden közlekedési lehetőséget megszüntető lezárások. A céljuk az, hogy egy napra ne a magánautó legyen a városi közlekedés és közterület-használat meghatározó szereplője.

Még látványosabb példa a nyolcmilliós Bogotá. A kolumbiai fővárosban nem évente egyszer, hanem minden vasárnap és ünnepnapon megtartják a Ciclovía nevű programot. Ilyenkor több mint 120 kilométernyi úthálózatot adnak át a gyalogosoknak, futóknak és kerékpárosoknak. A több évtizedes kezdeményezés mára a város életének és identitásának részévé vált. (Bogotá városának tájékoztatója)

Az autómentes vasárnapok bevezetését a Nemzetközi Energiaügynökség is ajánlotta az olajfelhasználás mérséklésének egyik gyors és viszonylag könnyen megvalósítható eszközeként. Az IEA szerint az ilyen alkalmak a sétálás és a kerékpározás terjedését is segíthetik, és hatásuk nem feltétlenül korlátozódik az adott napra. (IEA: A 10-Point Plan to Cut Oil Use)

Mit javasolnak Budapestnek?

A Levegő Munkacsoport elismeri, hogy az idei program teljes átszervezésére már valószínűleg nincs idő. Azt azonban még megvalósíthatónak tartaná, hogy 2026. szeptember 20-án, vasárnap a Belváros egy nagyobb része valóban autómentessé váljon.

Javaslatuk szerint a lezárás érinthetné:

• a Kiskörút Szabadság híd és József Attila utca közötti szakaszát;
• a József Attila utca és a Duna által határolt belvárosi területet;
• a Kossuth Lajos út ugyanakkor továbbra is átjárható maradhatna.

Hosszabb távon azt kérik a fővárostól, hogy az autómentes nap valóban érzékelhető változást hozzon Budapest közlekedésében, és ne csak egy eleve lezárt vagy hétvégenként már autómentes területre telepített rendezvény legyen. Fontosnak tartják azt is, hogy a jövőbeni programok előkészítésébe időben vonják be a közlekedési és környezetvédelmi civil szervezeteket.

Több lehetne egyszerű jelképes eseménynél

Egyetlen autómentes nap természetesen nem oldja meg Budapest közlekedési, légszennyezési és közterület-használati problémáit. Arra azonban alkalmas lehet, hogy a városlakók közvetlen tapasztalatot szerezzenek egy kevésbé autóközpontú városról.

A kérdés ezért nem pusztán az, hány stand és színpadi program várja az érdeklődőket. Sokkal inkább az, hogy az esemény idejére valóban megváltozik-e a város működése: felszabadulnak-e olyan utcák, amelyeket máskor autók foglalnak el, zavartalanul működik-e a közösségi közlekedés, és megtapasztalhatóvá válik-e, milyen lenne Budapest kevesebb zajjal, tisztább levegővel és több szabad közterülettel.

A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint a jelenlegi budapesti rendezvény ettől még messze van. A nyílt levél tétje így valójában nem a civil szervezet részvétele, hanem az, hogy Budapest a jövőben ünnepelni akarja-e csupán az autómentes napot – vagy egyszer valóban ki is próbálja.