Mi az a Nagy Zöld Fal projekt? Hogyan formálhatja át Afrikát?

A Kínai Nagy Falat mindannyian ismerjük, azonban azt már kevesebben tudják, hogy Afrikában is készül egy 8000 kilométeren át húzódó Zöld Fal. Míg előbbit téglák, utóbbit zöld növényzet alkotja majd, s ezzel a Nagy Zöld Fal kezdeményezés kétségkívül tekinthető napjaink egyik leggrandiózusabb klímavédelmi beruházásának.

Mi a Nagy Zöld Fal kezdeményezés lényege? Mi hívta életre és milyen eredményeket sikerült eddig elérni? Hogyan formálhatja át Afrikát, valamint az egész világot a projekt? Cikkünkben ennek jártunk utána.  

Mi az a Nagy Zöld Fal projekt?

Talán túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a Nagy Zöld Fal a valaha volt legjelentősebb tudatosan tervezett tájátalakító kezdeményezés az emberiség történetében. A 2007-ben indított projekthez eleinte 11 afrikai ország (Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Szudán, Csád, Niger, Nigéria, Mali, Burkina Faso, Mauritánia és Szenegál) csatlakozott annak érdekében, hogy a Szahara sivatag déli peremén átívelő Száhil övben (vagy Száhel övezetben) az égető környezeti, társadalmi és gazdasági problémákat felszámolják.

A Szenegáltól Dzsibutiig, azaz a kontinens teljes szélességében húzódó „élő struktúra” létrehozásával Földünk legszárazabb területein élők millióinak életét kívánják megkönnyíteni, valamint csökkenteni az éghajlatváltozás hatásait. A Nagy Zöld Fal kezdeményezés célja 2030-ig 100 millió hektár drasztikusan leromlott termőföld minőségének visszaállítása, 250 millió tonna szén-dioxid megkötése, valamint 10 millió munkahely megteremtése a vidéki területeken.

Mi volt a projekt eredeti célja?

A Nagy Zöld Fal ötlete az 1970-es évekre nyúlik vissza. Ekkor a Szahara déli szélén található Száhel-övezetben hatalmas termőterületek kezdtek leromlani. Az egykor buja és zöldellő vidék, amely generációk óta biztosította az övezetben élők millióinak megélhetését, egyre szárazabbá és kietlenebbé vált. A földek minőségének romlását több tényező együttes hatása okozta. A klímaváltozás, a népességnövekedés és a fenntarthatatlan földművelési gyakorlatok mind hozzájárultak az egykor termékeny föld elsivatagosodásához.

Mivel nem volt megfelelő termőföld, jelentős élelmiszer- és vízhiány alakult ki. Ez a régió elszegényedéséhez vezetett, és nagyjából 20 millió ember életét veszélyeztette. Mindezek pedig további társadalmi problémák melegágyát jelentették: mindennapossá váltak a helyi konfliktusok és a törzsi háborúk, nőtt a munkanélküliség, valamint a kényszermigráció.

A régió vezetői számára világossá vált, hogy az egyre sürgetőbb környezeti és társadalmi problémákra hosszú távú megoldást kell találni. Az Afrikai Unió vezetésével így született meg végül 2007-ben a Nagy Zöld Fal kezdeményezés. Az alapkoncepció szerint erdősítéssel vették volna fel a harcot az elsivatagosodás ellen egy 8000 kilométer hosszú, egybefüggő erdősáv létrehozásával Szenegáltól Dzsibutiig.

Milyen változások mentek végbe eddig?

Az erdősítés azonban nem egészen a kívánt ütemben és hatékonysággal haladt. Bár Szenegálban több mint 10 millió hektárnyi területet ültettek be szárazságtűrő fákkal; Etiópiában 5,5 milliárd palántát telepítettek; Burkina Fasoban és Csádban pedig összesen 17,2 millió fa ültetését végezték el, 2020-ra még így is csak a Fal 4 százaléka készült el. A telepített faállomány 80 százaléka pedig szinte azonnal ki is pusztult a nem megfelelő gondoskodás miatt. Egyértelművé vált, hogy bár az alapkezdeményezés példaértékű, a megvalósítás ökológiai szempontból kevésbé volt átgondolt.

Mindezek ellenére az elmúlt másfél évtizedben mégis javult a Száhil övben elterülő földek minősége. A facsemeték táplálására létrehozott kutak, nyúlgátak és teraszok mentén újra elkezdett zöld növényzettel, cserjékkel, fákkal megtelni az elsivatagosodott terület. Az így létrejött mozaikos tájszerkezet pedig élőhelyet teremtett különféle fajoknak, valamint a föld termékenységét is jótékonyan befolyásolta.

Miről, hogyan döntött a One Planet Summit klímacsúcs?

2021. januárjában a biodiverzitás és az ökoszisztémák megóvásáról szóló, Párizsban megrendezett One Planet Summit egyik legnagyobb horderejű bejelentése volt, hogy a klíma-csúcstalálkozón részt vevő államok a Világbankon keresztül több mint 14 milliárd dollárral támogatják a Nagy Zöld Fal kezdeményezést.

Egészen pontosan nem az eredeti erdősítést, hanem a projekt áttervezett változatát. Az egybefüggő, teljes afrikai kontinenst átszelő erdősáv helyett a cél mára már az, hogy mozaikszerűen hozzanak létre szárazságtűrő növényekből álló kisebb erdőségeket. Lehetőleg minél közelebb a lakott területekhez, hogy a csemeték gondozása ne jelentsen problémát a helyieknek. A szélsőséges klímához jól alkalmazkodó fafajták mellett gyümölcsfákat és zöldségféléket is telepítenének, amelyek így biztosítanák a lakosság élelmiszer-ellátását, valamint munkát is adnának a helyieknek, ezzel pedig részben csökkenteni lehetne az elvándorlást.

A program így egyszerre támogatja a biodiverzitás és az ökoszisztéma helyreállítását, munkahelyek létrehozását, valamint a modern mezőgazdasági gyakorlatok elsajátítását a lakosság körében.

Merre tovább, hogyan folytatódhat a Nagy Zöld Fal projekt és hogyan formálhatja át Afrikát?

Bár a projektet valamennyire újra kellett tervezni, az eredeti célkitűzések (amelyeknek a megvalósítását a támogatás jelentősen felgyorsítja) nem változtak:

• a mozaikszerű erdőségek idővel egybefüggő sávként érjenek össze;
• élő ökoszisztéma alakuljon ki az elsivatagosodott, látszólag élettelen területeken;
• új munkahelyeket biztosítanak a helyieknek;
• csökkenjenek a helyi konfliktusok;
• csökkenjen a migrációs hullám, ne kelljen elhagyniuk az embereknek az otthonukat;
• a szegénységet és az éhezést számolják fel.

Az eredetileg 11 ország összefogásával létrejövő mozgalomhoz napjainkban már több mint 20 afrikai ország csatlakozott, akik nap mint nap tesznek azért, hogy a kezdeményezés célkitűzései mielőbb megvalósulhassanak: Burkina Faso, Kamerun, Csád, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Ghána, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál, Szudán, Algéria, Benin, Zöld-foki köztársaság, Egyiptom, Gambia, Líbia, Szomália és Tunézia.

Túlmutathat-e Afrikán a Nagy Zöld Fal projekt hatása?

A Nagy Zöld Fal napjainkban is épül, és ha elkészül háromszor akkora lesz, mint az ausztráliai Nagy Korallzátony, amely jelenleg bolygónk legnagyobb élő természeti képződménye. A Fal egyértelműen az ember és a természet összefogásának jelentős szimbólumává válhat.

A Nagy Zöld Fal azonban nemcsak a Száhil öv megmentéséhez, hanem további globális problémák megoldásához is kulcsfontosságú. Fenntartható alternatívát kínálhat az éghajlatváltozás, a szárazság, az éhínség vagy a migráció kihívásaira. A kezdeményezés résztvevői és támogatói szerint a Nagy Zöld Fal sikeres megépítése remekül példázhatja, milyen eredményeket érhet el az emberiség, ha nem öncélúan használja a természetet, és azok erőforrásait. Ha megtanuljuk tisztelni a környezetet és együttműködni vele, akkor még az olyan viszontagságos területeken is mint a Száhel-övezet, képesek lehetünk egy jobb és fenntarthatóbb világot építeni az elkövetkező generációk számára.  

A Nagy Zöld Fal megvalósítása egyébként létfontosságú hozzájárulást jelent az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz is (angolul Sustainable Development Goals, az úgynevezett SDG-khez). Ebben olyan prioritásokat és törekvéseket fogalmaznak meg, amelyeknek a célja egy igazságosabb és fenntarthatóbb világ megvalósítása 2030-ra.

Ha a Nagy Zöld Fal valóban elkészül, azzal olyan súlyos problémákra jelent majd gyógyírt, amelyek megoldásával nemcsak az afrikai kontinens kap egy új esélyt egy jobb jövőre, hanem az egész világunk is,

Sas Eszter Krisztina | pszichológus, mediátor és újságíró. A Mind Art  kreatív pszichológiai műhely egyik alapítója. A pszichológia mellett szenvedélyei a művészet és a környezetvédelem.