Göncz Árpád óta egyfajta hagyomány, hogy minden köztársasági elnök a megbízatása kezdetén kiválaszt egy területet, amelyre aztán államfőként kiemelt figyelmet fordít – az talán nem is kérdés, hogy Áder János választása a környezetvédelem, azon belül is leginkább a klímaváltozás problémaköre.
Az elnök saját beszélgetős podcast-sorozata is erre fókuszál, aki szeretné megismerni az emberi hangon beszélő Áder Jánost, annak muszáj legalább belehallgatnia – meglepő lesz, de a tucatnyi ún. oldott hangulatú, már-már kötetlen beszélgetésben Áder például legalább négyszer elneveti magát.
Igaz, a már ismerteknél sokkal többet nem nagyon fog megtudni az elnök álláspontjáról egy-egy konkrét kérdésben, és talán az sem meglepetés, hogy Áder ezekben a beszélgetésekben is kerüli a kormányállásponttal szembeni leghalványabb kritikát is – de hát ahol ún. politikai kormányzás van, ott a köztársasági elnöknek is szigorúan követnie kell a központi vonalat.
Ezzel együtt is, élt bennünk a feltevés, hogy az elnöknek bizonyos konkrét kérdésekben lehet saját, adott esetben a pártvonaltól legalább részben eltérő álláspontja – klímamagazinként amúgy is kötelességünk interjút készíteni a „zöld” köztársasági elnökkel.
Bő egy éve, 2020 januárjában kerestük meg interjúkérelmünkkel Áder Jánost, de sajnos nem, nekünk sem sikerült szóra bírni az elnököt: „Köszönjük a felkérést! Ezúton tájékoztatjuk, hogy az elnök úr előre egyeztetett programjai miatt a közeljövőben nem tud rendelkezésre állni.” Köszöntük mi is, és jeleztük, hogy később is szeretnénk, de aztán persze később se.
Ha egyben nem, majd részletekben, gondoltuk, és ettől kezdve egy éven keresztül több-kevesebb rendszerességgel kérdéseket tettünk fel az elnöknek, ezekből állt össze a mostani interjú.
A kérdéseket a Köztársasági Elnöki Hivatal üzenetküldő platformján keresztül tettük fel, és minden alkalommal meg is kaptuk az automatikus visszaigazoló választ az üzenet fogadásáról.
Következzenek tehát a kérdések és a válaszok. (Az olvasói élmény fokozása érdekében rövid tematikus összefoglaló vezeti be a néha kicsit hosszabban kifejtett kérdéseket, a válaszok esetében ettől eltekintettünk.)
1 – Nemzeti minimumot klímaügyben! 2020. március 7.
Szerencsére a köztársasági elnök nyilvánosan is mond néha ezt-azt, 2020 elején például igazi konszenzusteremtő-árokbetemető bolygóvédelmi interjút adott a Kossuth Rádiónak. Miért ne lehetne klímaügyben nemzeti minimum? – csodálkozott rá az elnök a lehetetlen magyar közállapotokra. Igaz, némi vajszín árnyalatot adott a közlésnek, hogy egy levegőre meg is rótta a főváros új vezetését, hogy csak politikát csinál a klímavészhelyzet deklarálásával, cselekvés meg semmi. Eltelt két hónap, de az elnöki felhívásnak nem lett semmi folytatása – adta magát, hogy rákérdezzünk, hogy áll a nemzeti klímaminimum ügye, meg hogy pontosan mi is lenne ez. Konkrétan ezt kérdeztük:
Xforest: 1 – Mi lenne ennek a „nemzeti minimumnak” a formája? Konkrét jogszabály? Ha igen, tervez-e az Országgyűléshez vagy a kormányhoz fordulni ebben az ügyben?
2 – Pontosan milyen szintű konszenzust jelent ez a nemzeti minimum? Érvényes és eredményes népszavazás, vagy az Országgyűlés valamilyen szintű többségi döntése jelent Ön szerint nemzeti minimumot?
3 – Nagy vonalakban mire terjedne ki a klímaügyi nemzeti minimum? Konkrét beavatkozási területeket is megjelölne, vagy inkább csak egy deklaráció lenne?
4 – Köztársasági elnökként milyen szerepet vállalna ennek a nemzeti minimumnak a kialakításában? Tervez-e konzultálni a parlamenti pártokkal és az ügyben aktív civil szervezetekkel?
Áder János: Tisztelt Levélküldő! A Köztársasági Elnöki Hivatalnak küldött üzenetét megkaptuk. Levelének feldolgozását megkezdtük, szíves türelmét kérjük.
2 – A járvány és a természetes élőhelyek visszaszorulása 2020. április 18.
2020 márciusában kezdett kibontakozni a járvány második hulláma – lapunkban Jordán Ferenc ökológus magyarázta el, hogy miért szükségszerű következménye az ember agresszív terjeszkedésének egy-egy ilyen járvány. Erről is szerettük volna megtudni az elnök véleményét.
Xforest: Evolucióbiológusok, virológusok egybehangzóan állítják, hogy a mostani világjárványban nem maga a pandémia ténye a meglepő, hanem hogy mindez csak most következett be. Ugyancsak egyetértés látszik lenni abban, hogy az állatról emberre mutálódó vírusok keltette járványok kialakulásának egyik fő oka a természetes élőhelyek visszaszorulása – vagyis közvetetten a bolygót kizsákmányoló, a klímaválságot előidéző technológiai civilizáció és neoliberális újraelosztás rendszere. Tisztelettel kérdezem, Elnök úr is egyetért-e ezzel az állásponttal?
Áder János: Tisztelt Becker András!
Kérdéseire válaszolva ezúton ajánljuk figyelmébe a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapját, ahol a Médiatékában tájékozódhat.
Üdvözlettel.
KEH Sajtóigazgatóság
3 – Rezsicsökkentés versus kibocsájtáscsökkentés 2020. július 15.
Abban még a kormánynak háttéranyagokat készítő szakértők is egyetértenek, hogy az ún. rezsicsökkentés kifejezetten ellene hat az energiatakarékosságnak, mind a fogyasztás, mind a beruházások terén, klímavédelmi szempontból tehát kifejezetten káros.
xforest: Tisztelt Köztársasági Elnök úr! A véleményét szeretném kérni a „rezsicsökkentés”, azaz a „a közszolgáltatások végfogyasztói árainak jogszabályok által megszabott mértékű csökkentése” környezeti hatásával kapcsolatban. Az energiahordozók és a lakossági közszolgáltatások mesterséges, vagyis központi kormányzati szabályzók általi alacsonyan tartása kevéssé ösztönöz a takarékosságra, és ellene hat az energiahatékonysági beruházásoknak. A lakossági energiafelhasználás 2014 és 2017 között közel 15 százalékkal emelkedett, ráadásul a Nemzeti Klímaterv aktuális tervezete szerint 2030-ig a hagyományos energiahordozók, illetve a távhő felhasználása terén érdemi csökkenés nem várható. Ma már elég egyértelműnek látszik, hogy Magyarország a 2020-as energiafogyasztás-csökkentési vállalását – sok más uniós országhoz hasonlóan – nem fogja tudni teljesíteni. Ebben a kudarcban nyilván jelentős szerepe van a teljes energiafelhasználás harmadát kitevő, láthatólag perspektivikusan sem csökkenő, illetve nem javuló hatékonyságú lakossági energiafelhasználásnak. Mindezek alapján tisztelettel kérem Köztársasági Elnök úr véleményét a tárgyban.
Áder János: Tisztelt Levélküldő! A Köztársasági Elnöki Hivatalnak küldött üzenetét megkaptuk. Levelének feldolgozását megkezdtük, szíves türelmét kérjük.
4 –Európai és magyar klímacélok 2020. október 6.
A 2050-re elérendő uniós karbonsemlegesség a miniszterelnök szerint abszurditás. Érthető, hiszen az előző évtized növekedése a természeti erőforrások felhasználásának növekedésével valósult meg. Ezzel szemben a köztársasági elnök szerint a 2050-es karbonsemlegesség reális cél. Az ellentmondásra kérdeztünk rá.
xforest: A 2019. évi Közgazdász-vándorgyűlésen Elnök úr úgy fogalmazott, hogy technológiaváltásra van szükség a legszennyezőbb iparágakban, és ha ez megtörténik, akkor Magyarország teljesen reálisan tűzheti ki azt a célt, hogy – összhangban az Európai Unió klímacéljaival – 2050-re klímasemleges legyen. Szeptember 21-i cikkében a miniszterelnök viszont „Brüsszel” kapcsán „abszurditásig emelt klímacélok”-at emlegetett. Valójában éppen az uniós klímastratégia lett a járvány egyik nagy vesztese: a „klímaátmeneti célok”-ra szánt támogatási keret például a harmadára csökkent. Mindezek alapján kérdezem, mi Elnök úr álláspontja egyrészt az uniós klímastratégia „felpuhulásával”, másrészt a magyar kormány álláspontjával kapcsolatban.
Áder János: Tisztelt Levélküldő! A Köztársasági Elnöki Hivatalnak küldött üzenetét megkaptuk. Levelének feldolgozását megkezdtük, szíves türelmét kérjük.
5 – Magyarországon minden szakmai érvvel szemben de facto tilos új szélerőművet építeni 2020. november 22.
xforest: Az idén megjelent Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) a szélerőművi kapacitás jelenlegi szintjével számol 2030-as távlatban. „A szélerőművi kapacitás esetében a jelenlegi kapacitási szint kb. 330 MW fenntartása prognosztizálható.” Az ezzel kapcsolatos szakmai vita nem újkeletű, és érzékelhető a kormányzaton belüli megosztottság is a tárgyban. Miközben az Európai Unióban épp a szélerőművi kapacitás növekszik a legdinamikusabban, a kormányzat részéről szakmai érvek és állítások nem hangzottak el a magyarországi szélerőművi kapacitás befagyasztásának okairól. Ezzel kapcsolatban kérdezem, mi Elnök úr álláspontja egyrészt a szélerőművekre vonatkozó hatályos szabályozással, másrészt a NEKT szélenergiára vonatkozó stratégiájával kapcsolatban.
Áder János: Tisztelt Levélküldő! A Köztársasági Elnöki Hivatalnak küldött üzenetét megkaptuk. Levelének feldolgozását megkezdtük, szíves türelmét kérjük.
6 – A köztársasági elnök a civil szervezetek tiltakozása ellenére aláírta a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását, noha két évvel korábban még aggályosnak tartotta azt. 2021. január 19.
A jogi szöveg elég bonyolult, de a lényeg egyszerű: a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy azok a gazdálkodók, akik eddig illegálisan fúrt kutakkal öntöztek, 2023 végéig továbbra is büntetlenül tehessék ezt. Ez a fajta rablógazdálkodás nyilvánvalóan súlyos kárt okoz az amúgy is drámaian fogyatkozó felszín alatti vízkészletekben.
xforest: Az Országgyűlés tavaly december 16-i ülésén módosította A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt. A módosított szabályozás szerint „Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető aki – a 45/N. § 3 bekezdésben meghatározott kivétellel – engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény a továbbiakban: Vgtv.mód3. hatálybalépését megelőzően felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezés iránti kérelmét 2023. december 31-ig előterjeszti.” A módosítás – vagyis az illegális vízkivétel lehetőségének további három évre történő prolongálása – ellen számos civil szervezet tiltakozott, de azt a megszólaló szakértők többsége is elhibázottnak tartja. Az ellenérvek lényege abban foglalható össze, hogy a szabályozás 1 – nem ösztönöz sem a takarékosabb vízhasználatra, sem a fenntarthatóbb gazdálkodásra való átállásra 2 – hozzájárul egy illegális, természetkárosító gyakorlat fennmaradásához, illetve további terjedéséhez 3 – súlyosbítja a helyzetet a klímaváltozás miatt amúgy is aszályosodó térségekben. Vagyis a jogszabály egyértelműen káros mind a környezet, mind a jogbiztonság szempontjából. Az is nyilvánvaló, hogy ennek árán viszont komoly politikai hasznot jelent a mostani parlamenti többség számára.
2018-ban az Országgyűlés már egyszer hasonlóképp módosította a vízgazdálkodásról szóló torvényt – akkor Elnök úr előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, az AB pedig ennek nyomán ki is mondta a módosítás alkotmányellenességét. Az AB akkori határozatának indokai többségükben a mostani törvénymódosítással kapcsolatban is nyilvánvalóan érvényesek. Mindezek alapján kérdezem, Elnök úr ezúttal miért nem fordult az Alkotmánybírósághoz?
A választ ezúttal postán kaptuk meg:
7 – Az ilyen jellegű interjúkból nem hiányozhatnak a személyes kérdések. Áder János kilenc éve tölti be hivatalát, sosem hallgatta el elkötelezettségét a Kék Bolygó megmentése iránt. A közel évtizednyi munkálkodás eredményeiről kérdeztük a köztársasági elnököt. 2021. március 14.
xforest: Tisztelt Elnök Úr! Ezúttal – mintegy lezárásaként az elmúlt egy évben Önnek feltett kérdéssorozatnak – kissé személyesebbet kérdeznék Öntől. 2012 óta tölti be a jelenlegi tisztségét, az elmúlt kilenc évben számos esetben szólalt meg a klímaváltozással kapcsolatban. Megszólalásaiban sosem hagyott kétséget személyes elkötelezettségét illetően, felemlegetve a bolygónk jövőjét fenyegető veszélyt, illetve az ezzel kapcsolatos személyes felelősségünket – mind a magánemberkét, mind a politikusokét. Ennek kapcsán kérdezem, melyek azok a konkrét magyarországi klíma-ügyek: projektek, jogszabályok, kormányzati intézkedések vagy éppen konkrét környezet-, illetve klímavédelmi lépések – például egy ökológiailag értékes terület megvédése-, amelyekben Önnek személyesen is szerepe volt, amelyekre tehát elnöki működésének sikerként tekint.
Áder János: Tisztelt Levélküldő! A Köztársasági Elnöki Hivatalnak küldött üzenetét megkaptuk. Levelének feldolgozását megkezdtük, szíves türelmét kérjük.
Becker András, Békés Zoltán | xforest.hu alapítók
Vélemény, hozzászólás?