Mi az országfásítási program, hogyan működik?

Az országfásítási program, nevéből is adódóan, olyan kezdeményezés, melynek célja, hogy Magyarországon egyre több fával borított terület legyen, kisebb településeken is. Mivel az ország telepített erdőinek egy részét folyamatosan vágják, hogy például lakossági tűzifa vagy erőműben elégetendő anyag legyen belőle, ezért a fás területek újratelepítés nélkül fogynának. A Vidékfejlesztési program részeként az országfásítás és a településfásítás szeretné egyensúlyban tartani a fával, erdővel borított területek arányát az országban.

Mi az az országfásítási program? 

Az országfásítási program olyan fásítási és erdősítési program, amelyet az Agrárminisztérium kezdeményezett, s amelynek fő célja, hogy öt év múlvára, 2030-ra az ország teljes területének legalább 27 százalékát borítsa erdő. Jelenleg, 2025-ben az ország 22 százaléka fával, erdővel borított, hozzávetőlegesen 2 millió hektár. Vagy legalábbis ennyi az, ami erdő besorolású. Ebbe beleszámítanak például az erdőfelújítás címén éppen tarra vágott területek is. A programot az Országos Erdészeti Egyesület koordinálja, a facsemeték nagy része pedig a Kiskunságról származik. A program 2020-ban indult, az idei év tehát már az ötödik szakasza a fásítási programnak.

Az országfásítás története

Az országfásítás gondolata az I. világháború után kezdődött szakmai programokkal, törvénybe iktatva az erdők és a természet védelmét 1935-ban. Részben azért történt ez, mert az ország területének kétharmadának elvesztésével jelentős erdőket is elveszítettünk, így például az Alföld fásítása és a hegyvidéki kopárok fásítása jelentős cél lett. A gazdasági világválság és a II. világháború, bár megakasztotta a folyamatot, nem lehetetlenítette el, így az ’50-es években, majd később a rendszerváltás után erőteljesebben elindult a fásítási folyamat. Ennek sajnos részben ellene megy a jelenleg zajló, részben alig meghallható erdőpusztítási folyamat.

Ez azért is fontos, mert az erdőségek rendkívüli mennyiségű szén-dioxidot képesek megkötni; cél, hogy 2050-re a kibocsátott szén-dioxid-mennyiséget többek között az erdőkkel teljes mértékben kompenzálni tudjuk. A jelenlegi klímaváltozás mellett fontos, hogy minden egyes fa képes befolyásolni a mikrokörnyezetét: egy betonnal borított utca és egy fasorral szegélyezett utca között komoly fokokban mérhető a különbség a nyári aszályos időszakban.

Van-e 2025-ben országfásítási, településfásítási program? 

Igen, 2025-ben az országfásítási és területfásítási program ötödik szakasza zajlik. Ez azt jelenti, hogy települések, közösségek igényelhetnek fákat, az idei évben a 10.000 lakos alatti települések. A fásítás és az erdősítés között persze van különbség: az erdő komplex rendszer, melynek legalább 5 ezer négyzetméterre van szüksége, és komoly szaktudásra a megtervezéséhez és kivitelezéséhez. Fásítani, vagyis fát ültetni azonban bárhol, bárki tud, legyen szó önkormányzatról, civil szervezetről vagy magánszemélyről. Parkban, közterületen, út vagy vasút mellett, óvodák udvarán vagy saját kertben: a fa mindig jól jön.

Ehhez azonban szükség van valamennyi átgondolásra: hogy a megfelelő helyre megfelelő fa kerüljön. Azért is, hogy a fa sokáig éljen, és azért is, hogy gyökereivel ne okozzon kárt az ember számára szükséges infrastruktúrában (például bicikliútban vagy csatornában). A fásítási program több platformon zajlik párhuzamosan: a Településfásítási Program mellett a Vidékfejlesztési Program keretén belül az önkormányzatokat támogatják az erdősítésben, illetve az állami erdőgazdaságok számára is készítenek mintaprogramokat, folytatódnak a telepítések. A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretein belül minden egyes újszülött után 10 fa elültetését irányozzák elő: ez évente hozzávetőlegesen 1 millió fa.

Kik igényelhetnek fákat az országfásítási program keretén belül? 

2025-ben a legkisebb települések, a 10.000 fő alatti települések igényelhetnek sorfákat, összesen több mint 21.000 darabot. Az idén igényelt fákat 2025 őszén és 2026 tavaszán szállítják ki a településekre. 10.000 lakos alatti település akkor is igényelhet fát, ha korábban már igényelt. Az jogosult igénylésre, aki önkormányzatnak, állami intézménynek (például iskolának, óvodának), civil szervezetnek vagy egyházi szervezetnek, intézménynek igényel fát. Egyébiránt minden esztendőben más a célközönség, többnyire a kisebb települések; érdemes tehát követni az országfásítás oldalát.

Milyen fák közül lehet választani az országfásítási program során? 

Az igényelhető fák tipikusan kevés igényű, sebesen és nagyra növő fafajok: hársfa, dohányfa, kőris, juhar, szil, nyírfa vagy platán. Ezek nagy része jellemzően parkba vagy fasorokba való fák, amelyek kevéssel is megelégednek, s bár nincs termésük, cserébe nem is kell takarítani ősszel a rothadó gyümölcsöket. Mind tipikusan városi fák, hiszen gyorsan nőnek, nagy árnyékot adnak, és jól bírják az elszigetelődést más fáktól, vagy a fajtáiktól, ellentétben például a bükkel, ami szinte kizárólag erdőben tud nőni.
Mire érdemes figyelni az igényelt fa elültetésekor? Ha városba ültetjük a fákat, mindenképpen érdemes megbeszélni a városfejlesztéssel a faültetés helyét és menetét; hogy se vezetéket, se csatornát ne rongáljon, ne zavarjon a fa, az útburkolatot ne tolja fel.

Cserébe, ha jó helyre kerül a fa, társaival együtt (kevés fa érzi jól magát magányosan), akkor bőséges árnyékot, hangulatot ad, megköti a szén-dioxidot, vagyis tisztítja a levegőt, és egyáltalán: élhetőbbé teszi azt a helyet, ahol megtelepszik. A gyakorlati dolgokról: a facsemeték konténeresek vagy földlabdásak, 2-5 méter magasak és hozzávetőlegesen 10 cm átmérőjű a törzsük, vagyis nehéz fizikai munkának számít az elültetése. 

Meg kell szervezni, hogy pontosan hol lesznek a fák, ki kell számíttatni, hogy semmilyen föld alatti csatornát ne tudjanak megrongálni, és természetesen embert kell szerezni az ültetés folyamatára is. Mivel az ültetés az igénylő dolga, jó, ha a szervezet alaposan végiggondolja a faültetést, a tervezéstől, a megfelelő időben való ültetésen és a gödörásáson át a behelyezésig és az utólagos locsolásig, a karózástól a megfelelő mennyiségű ásóig.

Milyen feltételekkel lehet fákat igényelni az országfásítási programban?

A programban való részvételhez meg kell felelni az igénylési feltételeknek (10.000 fő alatti településen kell lennie a helyszínnek), valamint regisztráció is szükséges. Egy-egy település 30 darab sorfát igényelhet egyszerre. Ez azt jelenti, hogy ennél többet csak akkor kaphat, ha egy másik esztendőben, amennyiben megfelel a feltételeknek, újra regisztrál.

A fa igényléséhez regisztrálni kell az Országfásítás oldalán, ehhez aztán ki kell tölteni a honlapon található nyilatkozatokat, és a sikeres regisztrációt követően email érkezik, amelyben a további tudnivalókat leírják. Az igénylés során fontos lesz majd az ültetés és az átvétel helyszínéről is nyilatkozni – látjuk tehát, hogy nem kevés szervezést igényel. Cserébe minden egyes árnyékos négyzetméter megéri.

Hol, meddig és hogyan lehet jelentkezni az országfásítási programra?

Az országfásítási programra folyamatosan lehet jelentkezni, bár arra számítani érdemes, hogy nem azonnal kapjuk meg a fákat: kell egyrészt átfutási idő a jelentkezéstől számítva, másrészt a fák kiosztása is több ütemben zajlik: a tavasszal rendelt fákat már ősszel kiszállítják, az ősszel és télen rendelt fákat vagy ősszel, vagy a következő tavasszal fogják kiszállítani.

Másrészt a települések nagyságától is függ az, hogy mikor lehet igényelni. A legkisebb, 450 fő alatti településeknek 2025-ben február végén kezdődött az igénylés, és pontos végdátumot nem tudunk mondani, mert a készlet erejéig lehet rendelni. A következő igénylési lehetőséget 2025 augusztusában hirdetik meg, a 450 és 2500 lakosú településeknek. A 2500 és 10.000 fős települések 2026 januárjától igényelhetnek fákat.

Stenszky Cecília I költő, irodalmár, szerkesztő, mesemondó és pedagógus; a természetközeli élet, a tánc, a vadon és az irodalom rajongója.