Papír-újrahasznosítás: szebb jövőt a fáknak

Évezredek óta velünk van, alapvető része a mindennapjainknak, mégsem evidens a
papír-újrahasznosítás. Mi most összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat!

A papír egy ősi vívmány: mintegy 2000 évvel ezelőtt találták fel Kínában, majd arab közvetítéssel jutott el Európába, hogy aztán az egész világot meghódítsa. Népszerűsége a mai napig töretlen, ami annyira nem meglepő, hiszen egy sok szempontból praktikus, jól alakítható anyagról beszélünk.

A papírt fából készítik – környezetvédelmi szempontból épp ezért nem mindegy, mennyit és hogyan használunk belőle – a folyamat lényege, hogy a fát rostjaira bontják, vagyis addig áztatják, hantolják és őrlik, míg egy finom pépet nem kapnak belőle, ebből lesz majd a papír.

A papír-újrahasznosítás létfontosságú, legalábbis az lenne, de sajnos messze nem hasznosítják újra olyan volumenben, mint kellene. Európában például 2014-ben az újrahasznosított papír aránya a teljes papírmennyiséghez viszonyítva 71,7% volt, vagyis még bőven lenne hova zöldülni.

A Környezetvédelmi Ügynökség szerint 1 tonnányi papír-újrahasznosítás megment 17 fát és mintegy 3,3 négyzetméternyi földterületet, illetve megspórol körülbelül 1360 liter vizet és 27 kg-mal kevesebb szennyezőanyag kerül a levegőbe.

Mire használható a repapír?

Az újrahasznosítás során a használt papírt vízzel és különféle vegyi anyagokkal keverik, feldarabolják, majd hevítik és pépesítik (közben a nyomdafestéket kivonják a nyersanyagból). Ebből a zagynak is nevezett pépből készül a repapír. A papírnak egyébként nagy előnye, hogy típusától függően akár 5-7 alkalommal is újrahasznosítható. Ehhez képest a műanyagtermékeket legfeljebb egyszer lehet azonos vagy hasonló minőségben újrahasznosítani.

Az újrahasznosított papírból szerencsére egyre több különböző terméket és használati tárgyat lehet készíteni, amelyeknek a használati értékét egyáltalán nem csökkenti, hogy újrahasznosított papírból készültek. Ezek közül a legismertebbek a repapír alapú írószerek, a papírtörlők és egyéb papíráruk, illetve a különböző csomagolóanyagok, tárolók (dobozok) és mappák, italos kartonok, de például a kartonbútorok is egyre népszerűbbek.

Takarékoskodj okosan…

Persze ha a fogyasztásunkat szeretnénk csökkenteni, már az olyan apróságokkal is sokat tehetünk, ha például kétoldalas nyomtatási beállítást alkalmazunk, vagy ha nem használunk el egy tucat szalvétát minden étkezéshez. Sok papírtermék helyettesíthető mással, például papírtörlő helyett használjunk szivacsot és rongyot, utóbbi elmosható, de ugyanez igaz a zsebkendőkre is, a klasszikus szövetkendők amúgy is reneszánszukat élik, az eldobható papírzsepi helyett (de szennyezett papírt TILOS a szelektív gyűjtőbe dobni! Erről lásd részletesebben alább, hogy mi számít papírhulladéknak.).

Ha már takarítás és házi munkák, az ablakpucolásra tökéletes az újságpapír, csak egy kis ecetes vízre lesz mellé szükségünk. A hűtő rekeszeit is érdemes papírral kibélelni, így könnyebb lesz tisztítani, de a kellemetlen szagoktól is óvja a felhasználót. Karácsonykor vagy ajándékozásnál csomagolópapírként is használhatjuk a régi, feleslegessé vált újságok lapjait.

Kevésbé közismert felhasználása lehet a papírnak a komposztálás – ugyanis a kukacok előszeretettel fogyasztják! Ha apró fecnikre tépve dúsítjuk vele a komposztot, remek termőföldet kaphatunk belőle.

És akkor az olyan modern, papírhelyettesítő vívmányokról, mint az e-olvasók, még nem is beszéltünk, amelyek akár egy könyvtárat is képesek kiváltani, így nem csak pénzt, de – különösen egy szűkösebb lakásban – rengeteg helyet is spórolhatunk általuk.

… és kreatívan!

De a papírhulladékot nem csak gyűjteni és leadni lehet, hanem kreatívan vissza is forgathatjuk azt a saját életünkbe, hogy helyben hasznosuljon, ezzel még környezetkímélőbbé tehetjük az otthoni ténykedésünket.

Ennek szerencsére egészen egyszerű és kreatív módjai is vannak, nem kell hozzá fekete öves házi barkácsolónak lenni. Olyan apró, ám nem feltétlenül evidens dolgokra kell itt gondolni, mint például az, hogy a használaton kívüli cipős dobozokból apró tárolókat, fakkokat, ajándékos vagy díszdobozokat csinálhatunk, emellett a nagyobb kartondobozokból saját szemetest készíthetünk, de a haladók akár fiókos szekrénnyel is megpróbálkozhatnak.

Ezen kívül a papírmaséfigurák készítése is adja magát, ilyenkor érdemes minél vékonyabb papírt használni. Előtte javallott egy napra vízbe áztatni a darabokra tépett papírt, utána botmixerrel lehet pépesíteni. A figurák alapját adhatja egy szimpla vécéguriga, arra kerül rá a formázható papír, ám a vécéguriga ennél jóval több dologra alkalmas: némi fantáziával, elszántsággal és kézügyességgel kaspót, ceruzatartót, telefontartót vagy madáretetőt is készíthetünk belőle

Mi számít nálunk papírhulladéknak?

Az FKF útmutatója szerint elsősorban a különféle újságokat, folyóiratokat, füzeteket, könyveket, hullámpapírt, csomagolópapírt és kartondobozt (kilapítva!), kiöblített, kilapított italos kartondobozt és a kisebb kartondobozokat (pl.: tojástartó) lehet a papírgyűjtő szelektív kukákba és -konténerekbe gyűjteni. Ezzel szemben nagyon nem ajánlatos élelmiszer maradványt tartalmazó papírcsomagolást, zsíros, olajos, oldószeres papírt vagy használt papír zsebkendőt/szalvétát a szelektívbe dobni.

A papírgyűjtés nem mindig egyszerű, főleg, ha az sem világos teljesen, hogy mit hova kell dobni. A papírhulladéknál a tejes doboz és az egyéb papírdobozok gyakran kihívást jelentenek mivel például Budapesten és vidéken más és más kukákba kell őket gyűjteni. Budapesten a tejes doboz a papírhoz megy (kék kuka, legalábbis mifelénk – a szerk.), de vidéken a legtöbb helyen a műanyagba, vagyis a sárga kukába kell dobni – erről érdemes mindenkinek helyi szinten tájékozódnia (a kuka oldalán található útmutatás is jelzi, hogy melyik tárolóba mi tehető!).

Szerencsére az Index videója segít eligazodni abban, hogy a különféle, nehezen beazonosítható hulladékokat melyik kukába érdemes elhelyezni (a videóból az is kiderül, hogy a különféle szelektíven gyűjtött szeméttípusokat valójában nem öntik össze, bár a kétezres évek elején volt egy ilyen időszak, de manapság ez már csak mítosz).

PRO TIPP: ha valamivel kapcsolatban még az Index videója sem segít, azt érdemes lecsekkolni a G7 cikkében is, ami szintén nagyon részletesen végigmegy az újrahasznosítható termékeken.

Ami az újrahasznosítás módját illeti a legfontosabb, hogy tiszta papírt gyűjtsünk a szelektívbe, vagyis a tejes dobozokat mossuk el, a zsíros papírt pedig ne dobjuk a gyűjtőbe, előbb a zsíros részt távolítsuk el – ha például pizzás dobozt hasznosítunk újra, a zsíros részt vágjuk ki, és a csak a tiszta papírt tegyük a gyűjtőbe.

Szelektív kilátások

Jelenleg a Magyarországi szelektív hulladékhelyzet nem valami biztató. Sajnos Kína pár éve már csak korlátozottan vesz át papírhulladékot külföldről (persze más kérdés, hogy eddig egyáltalán mennyire jelentett valódi megoldást globálisan, hogy a fejlettebb nyugati országok keletre postázzák tovább a szemetüket…). Ezért a viszonylag nagy mennyiségű papírhulladékot termelő magyar vállalatok, akik eddig térítés fejében szelektíven gyűjtötték a papírt, ma már jobbára egyáltalán nem gyűjtik, vagy ha igen, jó eséllyel az is a kommunális gyűjtőudvarban fogja végezni, és ott elégetik. Mindez az itthon nagy hagyományokkal rendelkező iskolai papírgyűjtéseknek is keresztbe tehet, hiszen míg korábban ebben valamelyest anyagilag is érdekeltek voltak a tanintézmények, mára ez a fajta ösztönzőerő is megszűnt.

Szerencsére, ami a globális trendeket illeti, ott egyre több jópofa kezdeményezésről tudni, például legutóbb a prémiumtermékeiről híres Johnny Walkert is forgalmazó Diageo dobott piacra egy olyan whiskys palackot, ami papíralapú, vagyis nagyobbrészt újrahasznosított papírból készült; de hasonló innovációval állt elő a dán Carlsberg sörmárka is, amely ugyancsak az újrahasznosítás jegyében kísérletezik papírpalackokkal.

Gyakran Ismételt Kérdések

Szerényi Tamás | Szövegíró, újságíró. 10 éve ír cikkeket és készít interjúkat főleg reklám és kommunikáció témában, de néha ír gasztronómiáról, turizmusról vagy épp a környezetvédelemről. Igyekszik felelősen fogyasztani, elkötelezett a klíma védelme és a Föld jövője iránt.