A regeneratív mezőgazdaság alapelvei, megvalósítási lehetőségek

A regeneratív mezőgazdaság alapgondolata az, hogy minden élet az egészséges termőföldből sarjad. Ahogy belépsz egy élő termőfölddel dolgozó, organikus gazdaságba, azonnal érezhető a különbség az ipari mértékű, monokultúrás agrárbirodalmakhoz képest. A levegő friss, a növények erőteljesen zöldellenek, és minden lépésed puhán érkezik a rugalmas, élettel teli földre. 

A regeneratív mezőgazdaságban minden folyamat egymást támogatja, mert abban az ember jelenléte együttműködést jelent, nem pedig erőszakos beavatkozást. A regeneratív mezőgazdaság ilyen helyek születését támogatja – megőrzi a természet életerejét, vagy éppen új életet lehel a kimerült földbe.

Mi a regeneratív mezőgazdaság jelentése? 

A talaj az egyik fő alapeleme az élővilágnak és rengeteg minden múlik rajta, ami az élethez szükséges – a vízmegtartás, a levegőminőség, a növények növekedése, az emberi közösségek élelmiszerbiztonsága.

Éppen ezért a regeneratív gazdálkodás a talaj egészsége köré szerveződik, mert a talaj élővilága az ökoszisztéma motorjaként működik. Minél gazdagabb a mikroorganizmusok világa, annál stabilabb a növényi közösség, annál ellenállóbb az éghajlati szélsőségekkel szemben.

Egyetlen teáskanálnyi termékeny föld akár hatmilliárd mikroorganizmust is hordoz – baktériumokat, gombákat, fonálférgeket, apró ízeltlábúakat. A talajlakó élőlények közösen gondoskodnak a tápanyagkörforgásról, a víz megtartásáról, a szén elraktározásáról és a beporzáshoz szükséges ökológiai feltételekről.

A regeneratív mezőgazdaság alapja egy éltető életfilozófia

A regeneratív mezőgazdaság sokkal többet kínál, mint pusztán agrártechnikák összessége. Egy szemléletmódról beszélünk, ahol az ember saját magát a táj részeként értelmezi. A gazda szerepe itt gondozó, nem birtokos. A cél a gyarapítás, elkerülve a profitmaximalizáló termőföld-kizsigerelést.

A regeneratív mezőgazdaságban az ökoszisztéma az ember társa, mert az élelmiszertermelés nem puszta for-profit vállalkozás! Sokkal inkább az élet megnyilvánulása, így a regeneratív szemlélet lehetőséget ad arra, hogy az ember újra harmóniában éljen a természettel. 

A gazdálkodás egy régi-új feladatsorral bővül: a táj meggyógyítása, az egyensúly helyreállítása és a jövő generációk táplálása. Egy olyan világ felé nyit utat, ahol a föld újra lélegezni kezd, és ahol a gazdák keze alatt a pusztaság újra virágzó életté változik.

Miért fontos, hogy ismerjük a regeneratív mezőgazdaság alapjait? 

A regeneratív mezőgazdaság gyakorlati lépései és alapelvei egyszerűek és mégis forradalmiak – vagy, ha úgy tetszik, ősrégiek: 

1. a legeltetés az élőhelyekhez alkalmazkodik, 
2. a mélyszántás elhagyása kíméli a talaj szerkezetét, 
3. a fedőnövények vetése állandó borítást ad a felszínnek, amely véd a kiszáradástól, eróziótól, szélsőséges hőmérséklettől, 
4. a komposztálás a szerves anyagok visszatérését biztosítja a földbe, 
5. a szintetikus anyagok helyett a természetes egyensúly válik a gazdálkodás alapjává.

Minden lépés egy irányba mutat: a föld életerejének megerősítése felé. A gazda a földdel összhangban dolgozik, a folyamatok pedig úgy hoznak hasznot, hogy közben táplálják az ökoszisztémát is.

Körkörös rendszer, ahol minden élő egymásra hat

A regeneratív szemlélet a lineáris modellek helyett hálózati működésre épít. A termelés többé nem elkülönített folyamat, hanem egy élő rendszer, ahol a gazda, a feldolgozó, a kereskedő és a vásárló egymás hatását erősíti. 

A termelés így szerves részévé válik a közösségi életnek, és új típusú tájak születnek – olyan tájak, ahol a növények, az állatok és az emberek közösen hoznak létre egy élhető jövőt.

A termőföldek újjászületése

A termőföld pusztulása sok területen már elérte azt a pontot, ahol a termőképesség jelentős visszaesést mutat. A föld porhanyóssá vált, kevés vizet képes megtartani, tápanyagai kiürültek, szerves anyagai eltűntek. Ennek következményeként évente több száz milliárd euróra becsülhető veszteség keletkezik a globális élelmiszergazdaságban.

A regeneratív mezőgazdaság jó gyakorlatai pozitív fordulatot hoznak, mert

1. a szerves anyagok újra visszakerülnek a talajba, 
2. a mikroorganizmusok életfeltételei javulnak, 
3. a vízmegtartó képesség növekszik,
4. a talajélet újra beindul, 
5. a szénmegkötés erősödik, 
6. a gazdaságok fenntarthatóbbá válnak.

Hogyan tudjuk megvalósítani a regeneratív mezőgazdaságot egy háztáji gazdálkodásban? 

A regeneratív mezőgazdaság a rugalmasságon keresztül nyújt valódi megoldást a jelenkor agráriumát sújtó problémákra. Nincs egységes forgatókönyv, amely minden területen működne. 

Egy francia domboldalon fekvő szőlőbirtok más gyakorlatokat követ, mint egy osztrák tejtermelő gazdaság vagy egy magyar zöldséges kertészet. 

Az alapelvek mégis összekötik ezeket a tájakat: az élő talaj támogatása, a biodiverzitás erősítése és a vízháztartás kiegyensúlyozása. A földrajzi adottságok, a helyi tudás és a gazdák tapasztalata egymást erősítő tényezőkké válnak. 

Ősi tudás a jelen szolgálatában

A regeneratív szemlélet gyökerei visszanyúlnak a hagyományos földművelő kultúrákhoz. Olyan közösségek tudása éled újra, amelyek több ezer éven át harmóniában éltek a természeti ciklusokkal. A gazdálkodás ezekben a társadalmakban sosem szakadt el az organikus látásmódtól. 

Arohi Sharma szerint – aki a Természeti Erőforrások Védelméért Dolgozó Tanácsnál (Natural Resources Defense Council, NRDC) dolgozik – a regeneratív mezőgazdaság a táj újraélesztésén túl gazdasági lehetőségeket is teremt, valamint segít az embereknek újra kapcsolatba lépni a földdel, hidat építve a múlt bölcsessége és a jelen kihívásai között.

A regeneratív mezőgazdaság körébe jelenleg az alábbi technikák és megoldások tartoznak, mint például:

Alternatív élelmiszerhálózatok

Az alternatív élelmiszerhálózatok (AFN-ek) egyik fő jellemzője a termelők és a fogyasztók közötti közvetlen térbeli kapcsolat, amely elősegíti a helyi gazdaság megerősödését és a friss, szezonális termékekhez való hozzáférést.

Akvakultúra és ökológiai vízgazdálkodás

Az akvakultúra és különösen az ökológiai alapokon szervezett tengeri gazdálkodás egyre fontosabb szerepet tölt be az élelmezési rendszerekben. Ide tartozik például a regeneratív óceáni gazdálkodás is, amely a tengeri élővilág helyreállítását és a vízi ökoszisztémák természetes ciklusainak tiszteletben tartását célozza.

Agroökológiai megközelítések

Az agroökológia a mezőgazdasági gyakorlatokat a természetes ökológiai rendszerek mintázataira alapozza. Ide sorolható az agrárerdészet is, amely fák és mezőgazdasági növények közös termesztését támogatja.

Talajjavító technikák

A biochar (biokoncentrátum vagy terra preta), a komposzt, az állati trágya és a hőkomposztálás mind hozzájárulnak a talaj mikrobiológiai életének gazdagításához. A határszegélyek beültetése virágzó növényekkel elősegíti a beporzók és más hasznos rovarok megtelepedését.

Vetésforgók és évelő kultúrák

Az organikus alapon működő éves szántóföldi termesztés, a vetésforgó, valamint az évelő növények termesztése csökkenti a talaj kimerülésének esélyét és erősíti az ökoszisztéma ellenállóképességét.

Vízerózió elleni tájformálás

A vízvisszatartó gátak (ponding banks), hatékonyan védenek a lejtős területeken jelentkező talajerózió ellen, miközben elősegítik a csapadék hasznosulását.

Ökológiai tervezés és sokféleség

A permakultúra-tervezés, a polikultúrás rendszerek és az egymást követő növénytársítások hozzájárulnak a termelési rendszerek önfenntartásához és természetes stabilitásához.

Fás-legeltetési rendszerek és talajélet

A szilvopasztorális gazdálkodás (fás legelő), valamint a talajélet komplex rendszereinek támogatása lehetővé teszi a talaj táplálkozási hálózatának megerősödését.

A táj, mint szolgáltató ökoszisztéma

A regeneratív gazdálkodás nem kizárólag a termelés mennyiségét tartja fontosnak, hanem a táj teljes működésére épít. A föld egyszerre táplál, szén-dioxidot köt meg, megtartja a vizet, élőhelyet biztosít beporzóknak és más élőlényeknek. 

A szintetikus szerek helyett a természetes folyamatok vállalnak szerepet. A gazdálkodók megfigyeléssel, tanulással és alkalmazkodással alakítják ki azt a működési módot, amely egyszerre támogatja a hozamot és az élő rendszerek stabilitását. 

A biodiverzitás erősödik, a vízkörforgás helyreáll, a beporzás természetes módon valósul meg. A föld így újra visszakapja sokszínű élővilágát és életerejét.

Mennyiben van jövője a regeneratív mezőgazdaságnak a nagyobb, több ezer hektáros gazdaságokban? 

A regeneratív mezőgazdaság egyre meghatározóbb irányként jelenik meg a globális élelmiszertermelés átalakításában. A környezeti helyreállítást, gazdasági stabilitást és hosszú távú fenntarthatóságot összekapcsoló megközelítésként működik. 

A termelők és földtulajdonosok olyan módszereket keresnek, amelyek összhangban állnak a természeti folyamatokkal. A regeneratív gyakorlatok minden kontinensen egyre elterjedtebbé válnak – a kis családi kertektől a több tízezer hektáros gazdaságokig.

A környezet újjáépítése nagy léptékben

A hosszú éveken át alkalmazott ipari mezőgazdasági módszerek kimerítették a talajt, megbontották az ökológiai egyensúlyt, és hozzájárultak az éghajlati zavarok kialakulásához. A regeneratív mezőgazdaság helyreállítja a talaj biológiai folyamatait. 

A zöldtrágyázás, a talajforgatás mellőzése, a vetésforgó és az ellenőrzött legeltetés hozzájárul a szervesanyag-tartalom növekedéséhez, a nedvességmegtartás fokozásához és a mikroorganizmusok újjáéledéséhez. A talaj így képes megkötni a légköri szén-dioxidot, amely a klímavédelem egyik kulcseleme.

A dúsabb szerkezetű talaj jobban ellenáll az aszálynak és az időjárási szélsőségeknek. Ez megbízhatóbbá teszi a hozamokat. A természetes sokféleség megerősíti az ökológiai stabilitást, csökkenti a kártevők megjelenését, és vegyi szerek használata nélkül biztosítja a terméshozamot.

Gazdaságilag is megtérülő rendszer

A regeneratív mezőgazdaság nagyüzemi szinten is bizonyította jövedelmezőségét. A szintetikus műtrágyáktól és növényvédő szerektől való függetlenedés csökkenti a költségeket. Eközben a talajélet fejlődése, a növények vitalitása és az egyensúlyban lévő ökoszisztéma hozzájárul a jobb hozamokhoz: a hosszú távú megtérülés elérheti a 15–25%-ot.

A termékeny talaj tartósabb hozamot biztosít, amely kevésbé érzékeny a piaci vagy klímaváltozási ingadozásokra. A nagy mezőgazdasági vállalkozások számára ez versenyelőnyt és stabilitást jelent, amely hosszú távon biztosítja az értékteremtést.

Növekvő piac, új lehetőségek

A regeneratív mezőgazdaság értéke világszerte meredeken növekszik. 2024-ben már 11,74 milliárd amerikai dollárra becsülték, és a várakozások szerint 2034-re elérheti a 49,07 milliárd dollárt. Ez évente átlagosan 15,5% növekedést jelent. A fejlődés mozgatórugója az igény a fenntartható élelmiszerre, a kormányzati ösztönzők és az egyre pontosabb agrártechnológiák.

A legdinamikusabban fejlődő terület az agroerdészet, ahol a fák, növénykultúrák és állatok közös rendszert alkotnak, és a regeneratív rendszerek hatékonyságát a technológia is segíti. 

A valós idejű talajérzékelők, a drónos monitoring, valamint a mesterséges intelligencián alapuló döntéstámogatás lehetővé teszi a gazdák számára, hogy pontos és fenntartható döntéseket hozzanak – mára már világszintű vállalatok is alkalmazkodnak a regeneratív alapelvekhez. 

Elég csak két olyan nagyágyút említeni, mint a General Mills vagy a Danone, amelyek az ellátási láncaik részeként vezetik be a regeneratív mezőgazdaság jó gyakorlatait, hiszen a módszer nem csak kistermelők körében működik:, mert a nagyüzemi alkalmazás is bizonyítottan eredményes!

A globális átalakulás útja

2030-ig várhatóan 195–223 milliárd eurós befektetés szükséges a regeneratív mezőgazdaság globális kiterjesztéséhez. Ebbe beletartoznak a gazdaságok átalakításai, az infrastruktúra-fejlesztések, az oktatási rendszerek kiépítése és az eredmények nyomon követésére szolgáló megoldások. A költségek hosszú távon jó eséllyel busásan megtérülnek, mivel a társadalmi, gazdasági és ökológiai haszon többszörösen áramlik vissza.

A jövő mezőgazdaságában a termelés olyan ökoszisztémákban zajlik majd, amelyek a természetes tájakhoz hasonlóan működnek: ellenállók, gazdag élővilággal bírnak, és képesek tartósan ellátni az emberiséget káros hatások nélkül.

Mi akadályozza a regeneratív mezőgazdaság terjedését? 

A regeneratív mezőgazdaság elterjedése hat feltételtől függ a szakemberek szerint – ez lényegében három olyan problémapár megoldása, amik közül egy vagy több is akadályozza jelenleg  a regeneratív mezőgazdaság terjedését egy adott régióban, illetve jellemzően párban járnak.

1. és 2. akadály: finanszírozás és beruházási eszközök hiánya

A regeneratív módszerekre történő átállás elején többletköltségekkel kell számolni. Új gépekre, képzésekre és átmeneti hozamcsökkenésre kell felkészülni. Különféle finanszírozási formák – például eredményalapú hitelek, szénkreditek és regeneratív kötvények – segítenek a gazdáknak. A kockázatmegosztáson alapuló modellek pedig biztonságosabbá teszik az indulást.

3. és 4. akadály: a szabályozás és együttműködés hiánya

A regeneratív mezőgazdaság sikeres elterjesztéséhez összehangolt együttműködés szükséges. A gazdálkodók, kutatók, döntéshozók és pénzügyi intézmények közötti kapcsolat alapozza meg a fenntartható szabályozást. 

A szabályozás egyik alapja az, hogy el kellene ismerni a mezőgazdaság ökoszisztéma-szolgáltatásait, például a szénmegkötést, a vízmegtartást vagy a biodiverzitás megőrzését. A megfelelő ösztönzők gyorsítják az elterjedést, miközben kiegyensúlyozott jövedelemelosztást biztosítanak.

5. és 6. akadály: a tudásmegosztás és képzés hiánya

A regeneratív mezőgazdaság akkor hatékony, ha a megoldások igazodnak a különféle éghajlati és talajtani viszonyokhoz. Ez viszont kutatásokat, gyakorlati képzéseket, bemutatóterületeket és digitális eszközöket igényel. 

A precíziós mezőgazdasági technológiák pontosabb döntéseket és hatékonyabb termelést tesznek lehetővé, feltéve, ha bevezetik őket, aminek egyik feltétele a tapasztalatátadáson alapuló mentorhálózatok és közösségi tudásmegosztás – hogy segítsék az átállásban részt vevőket.

Mennyire elterjedt Magyarországon és globálisan a regeneratív mezőgazdaság?

Magyarországon a regeneratív mezőgazdaság még formálódik, sok gazda most ismerkedik vele, egyre többen azonban már tapasztalatból beszélnek róla. Átfogó országos felmérés ugyan még nem készült, csak uniós szintű vélemény-felmérés, de sok egyéni példa mutatja, hogy egyre többen fordulnak a talajt gyógyító megközelítés felé.

Magyarországon 4,9 millió hektár mezőgazdasági terület található. Ebből 294 000 hektárt már 2021-ben is ökológiai művelés alatt tartottak. Az ilyen gazdaságok jó alapot teremtenek a regeneratív átálláshoz, mivel mindkettő a talaj egészségére, a természet egyensúlyára és az emberi felelősségre épül.

A Talajmegújító Gazdák Egyesülete (TMG) évek óta azon dolgozik, hogy a regeneratív szemlélet gyakorlattá váljon. Előadásokkal, bemutatókkal, tanácsadással segítik a gazdálkodókat. A céljuk nem pusztán technikai – sokkal inkább közös felelősségvállalás a Kárpát-medence kiszáradó talajainak megóvásáért. A TMG olyan hálózatot épít, ahol gazdák, szakértők, cégek és környezetvédő szervezetek összekapcsolódnak, és egymást támogatva újítják meg a mezőgazdasági területeket.

Ugyancsak ki kell emeljük a Climate Farm Demo rendezvényeit, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy testközelből lássuk, mit jelent a regeneratív mezőgazdaság a gyakorlatban. Takarónövények zöldítik a földeket, a talaj bolygatása helyett új módszerek lépnek előtérbe, a digitális talajtérképezés pedig pontos képet ad arról, hogyan halad a megújulás. 

Az Európai Unió is támogatja a regeneratív mezőgazdaságot

Európa egyre nagyobb hangsúlyt fektet a talajegészség védelmére. A Közös Agrárpolitika és a Zöld Megállapodás keretében olyan országok, mint az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország, célzott programokat indítottak a természeti tőke megóvására. 

A támogatások és a képzések új esélyt adnak a gazdáknak a szemléletváltásra, ugyanis az Európai Unió a regeneratív mezőgazdaságot átfogó egyfelől irányelvekkel, másfelől konkrét pénzügyi támogatásokkal erősíti.

A Közös Agrárpolitika (CAP) 2023–2027 olyan agroökológiai programokat ösztönöz, amelyek a talaj egészségének megőrzését és a biológiai sokféleség bővítését helyezik előtérbe.

Az Európai Zöld Megállapodás pedig mezőgazdaság szén-dioxid-mentesítését szolgálja a vegyszerek használatának visszafogásával és az ökológiai gazdálkodás előmozdításával.

Globálisan is egyre népszerűbb a regeneratív mezőgazdaság

A számok nem hazudnak és így szerte a világon egyre több ország dönt úgy, hogy a természet ritmusához igazítja a mezőgazdaságot. A regeneratív szemlélet új lendületet ad a vidéki térségeknek, miközben Észak-Amerikában, különösen az Egyesült Államokban és Kanadában, állami és magánprogramok mozdítják elő a regeneratív gazdálkodást. 

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium óriási összegeket fektet olyan programokba, amelyek a szénmegkötő, éghajlatbarát gazdálkodási formákat ösztönzik. A cél: kevesebb műtrágya, több élet a talajban, jobb alkalmazkodás az időjárási szélsőségekhez.

Dél-Amerikában, például Brazíliában és Argentínában, az agroerdészet és a legeltetéses rendszerek elterjedése új lehetőséget ad a kimerült talajok újjáélesztésére. Az erdő és a mezőgazdaság összehangolása nemcsak hozamot biztosít, hanem a helyi közösségek jövőjét is erősíti.

Afrikában, különösen Kenya, Etiópia és Dél-Afrika területein, a regeneratív gazdálkodás új lendületet hoz a kisbirtokos közösségeknek. Az agroerdészet, a teraszos művelés és a legeltetéses rendszerek révén a talaj nemcsak megtartja nedvességét, hanem újra életet ad a növényeknek és állatoknak.

Ázsiában is jelentős eredmények születtek. India a nullköltségvetésű természetes gazdálkodással, Kína a Lösz-fennsík helyreállításával, Japán pedig természetközpontú mezőgazdasági hagyományaival jár elöl. Mindegyik ország megmutatja, hogyan lehet a modern tudást összehangolni az ősi, földközeli bölcsességgel.

Milyen könyvek foglalkoznak a regeneratív mezőgazdasággal?

Magyar nyelven a regeneratív mezőgazdasággal kapcsolatban elsősorban Gabe Brown könyve vált széles körben ismertté, amely „Porból élet – Egy család útja a regeneratív mezőgazdálkodás felé” címmel jelent meg. 

Gabe Brown az Egyesült Államok regeneratív gazdálkodásának egyik vezető alakja, aki saját több évtizedes tapasztalata alapján mutatja be, hogyan lehet eredményes, jövedelmező mezőgazdaságot folytatni talajforgatás nélkül és szintetikus anyagok elhagyásával. A könyv részletes útmutatást ad a regeneratív gazdálkodás alapjairól, ismerteti a takarónövény-keverékek sokféle szerepét, valamint bemutatja az állatok és a növények egymást kiegészítő szerepét a gazdaságban. 

Fontos szerepet kapnak benne azok a természetes ökológiai folyamatok, amelyek utánzásával a gazda hatékonyabb és fenntarthatóbb rendszert alakíthat ki. A könyv tudományosan megalapozott és gyakorlati példákkal teli szemléletet közvetít, amely a hazai olvasóközönség számára 2021 óta érhető el, Makovecz Benjamin fordításában.

Szintén magyar nyelven tanulmányozható Mykhaylo Draganchuk „No-Till kezdőknek” című műve, amely a szántásmentes gazdálkodás világába vezet be. A kiadvány tömör, szakmai megközelítést alkalmaz, és különösen azoknak szól, akik nyitottak a talajt védő technológiákra, vagy már elindultak az átállás útján, és szeretnék elmélyíteni tudásukat. A könyv lépésről lépésre végigvezet a no-till gyakorlat bevezetésén, és közérthető módon tárgyalja a technikai, biológiai és gazdasági összefüggéseket is.

Négy meghatározó angol nyelvű könyv a regeneratív mezőgazdaságról

Külföldön sokkal nagyobb a kínálat (magyar gazdálkodó tollából még nem is jelent meg szakkönyv a témában), és a regeneratív mezőgazdaság iránt érdeklődők körében Gabe Brown alapművén túl négy másik, angol nyelvű könyv vált különösen ismertté és széles körben ajánlottá szakértők és gyakorló gazdák közösségei szerint is. 

Mindegyik mű gyakorlati tudást, szemléletformáló tapasztalatokat és tudományosan is megalapozott útmutatást kínál azoknak, akik hosszú távon szeretnék megújítani a földdel való kapcsolatukat.

„For the Love of Soil: Strategies to Regenerate Our Food Production Systems” – Nicole Masters

Nicole Masters könyve mélyrehatóan vizsgálja a talaj regenerációjának kulcsfontosságú kérdéseit, különös figyelmet fordítva az élelmiszertermelési rendszerek megújítására. A könyv az ökológiai szemlélet, a tudományos pontosság és a gyakorlati tanácsadás ötvözeteként mutatja be, hogyan lehet visszaadni a talaj természetes termékenységét. 

A szerző agronómiai tapasztalata és kutatói háttere révén pontos képet nyújt a talajélet összetettségéről és arról, milyen lépésekkel lehet megerősíteni az ökoszisztéma működését. 

Különösen azoknak nyújt gazdag tudástárat, akik szeretnék megérteni a regeneratív mezőgazdaság biológiai alapjait, és készen állnak a mélyebb változtatások bevezetésére saját gazdálkodásukban. 

„Regenerative Agriculture” – Nekesah T. Wafullah és Kuria C. Munene

Magyar fordításban még nem érhető el, de angolul kapható a Delve Publishing által kiadott Regeneratív mezőgazdaság című összefoglaló könyv is, amely a regeneratív gazdálkodás történetét, filozófiáját, alapelveit és főbb kritikáit mutatja be. 

Bár a részletekben kevésbé gazdag, mégis értékes kiindulópontként szolgálhat azok számára, akik szeretnék megérteni, hogyan alakult ki a regeneratív mezőgazdaság modern szemlélete, és milyen változásokat indított el világszerte.

Nekesah T. Wafullah tapasztalt mezőgazdasági szakember, aki mélyreható ismeretekkel rendelkezik az agrártermékek területén, valamint a mezőgazdasági üzletmenet és projektmenedzsment szolgáltatásokban. 

Pályafutása során több afrikai ország agrárpiacain is aktívan tevékenykedett, többek között Kenyában, Zambiában, Malawiban, Tanzániában, Ruandában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban (Bukavu és Lubumbashi városokban), valamint Ugandában.

„Agroecology and Regenerative Agriculture: Sustainable Solutions for Hunger, Poverty, and Climate Change” – Vandana Shiva, PhD

Dr. Vandana Shiva Agroökológia és regeneratív mezőgazdaság: fenntartható megoldások az éhezésre, a szegénységre és az éghajlatváltozásra című könyve az agroökológia és regeneratív mezőgazdaság fenntarthatósági aspektusait tárgyalja. 

A kötet szerkesztője rendszerezett szemlélettel vezeti végig az olvasót a különféle témákon, és olyan gyakorlati tudást oszt meg, amely követhető irányt mutat a mezőgazdaság és az élelmiszerellátás fenntartható jövője felé.

Tudományos bizonyítékokkal alátámasztva azt mutatja be, hogyan képes a természetes folyamatokra épülő ökológiai gazdálkodás helyreállítani bolygónkat, megerősíteni a vidéki gazdaságot és hozzájárulni egészségünk megőrzéséhez.

„Land Healer: How Farming Can Save Britain’s Countryside – Jake Fiennes”

A BBC Books által kiadott Tájgyógyító Jake Fiennes küldetését mutatja be: célja, hogy helyreállítsa az adott táj őshonos növény- és állatvilágát. Ehhez egyszerre támaszkodik a hagyományokra és kísérletezik új megközelítésekkel – mindezt azért, hogy visszataláljunk az ember és föld közötti kölcsönös összhanghoz, és biztosítsuk a jövőnket.

A könyv a mezőgazdasági év ritmusát és az évszakok természetes körforgását követi. Jake Fiennes mindezt valós tapasztalatokkal írja: a norfolki Holkham birtok természetvédelmi vezetőjeként, amely Anglia egyik legnagyobb történelmi földbirtoka, úttörő élőhely-helyreállítási és mezőgazdasági munkájával keltette új életre a tájat.

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, tartalom specialista. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.