Egyedülálló, úgynevezett hamisszínes műholdfelvételt tett közzé Budapestről és a környező tájakról az Európai Unió Föld-megfigyelési programja. A Copernicus Sentinel–2 műholdja által készített téli képen a megszokott zöld és barna tónusok helyett lila városmag, mélyvörös erdőségek és kék tónusú hótakaró segíti a szakembereket a felszínborítás pontos elkülönítésében, írja a National Geography magyar kiadása.
A műholdas távérzékelés világában a látható fénytartományon túli adatok alkalmazása kulcsfontosságú. A Sentinel–2 műholdcsalád által rögzített felvételeken a színek nem a szabad szemmel látható valóságot tükrözik, hanem a különböző hullámhosszak kombinálásából származó digitális információkat jelenítik meg. Ennek a technológiának a segítségével a városi épített környezet, a növényzet, valamint a hó- és vízfelületek éles kontraszttal válnak el egymástól.
Lila városmag és mélyvörös erdők a Duna két partján
A friss téli felvételen jól kirajzolódik a fővárost átszelő Duna természetes választóvonala, amely határozottan szétválasztja a két eltérő karakterű országrészt. A nyugati oldalon a Budai-hegység domborzati formái és sűrű erdőségei mélyvörös árnyalatban pompáznak, míg a magasabban fekvő, hóval borított területeket a képi feldolgozás kék színnel jelöli.
Ezzel szemben a keleti oldalon elterülő Pest túlnyomórészt sík, intenzíven beépített vidéke, valamint a sűrű városközpont jellegzetes lila tónusban jelenik meg. A metropoliszt övező agrármezők zöld színt kaptak a feldolgozás során, míg a folyamatos közlekedést biztosító dunai hidak finom hálózatként kötik össze a két partot.
Copernicus: a földmegfigyelés szerepe a környezet- és várostervezésben
Nem ez az első alkalom, hogy az Európai Unió űreszközei Magyarország kiemelt térségeit vizsgálják. A Copernicus program keretében az utóbbi időszakban többek között a befagyott Balaton jégtakarójáról, a tó vízminőségi mutatóiról, a Dunakanyar hidrológiai állapotáról, valamint a Duna paksi szakaszáról is készültek nagy felbontású elemzések.
A Sentinel műholdak által gyűjtött, nyilvánosan és térítésmentesen hozzáférhető adatsorok kiemelkedő gyakorlati haszonnal bírnak. A városi terjeszkedés ütemének nyomon követése, a zöldfelületek arányának mérése és a hőszigetek azonosítása mind elengedhetetlen kellékei a modern várostervezésnek. A pontos űradatok emellett közvetlenül támogatják a környezetgazdálkodási feladatokat, az okosváros-koncepciók (smart city) megvalósítását, valamint a klímaváltozáshoz való helyi alkalmazkodást.
(Nyitófotó: Pexels)
Hasonló bejegyzések:
Mit érdemes tudni a Duna-Tisza torkolat csodálatos vidékéről?
Sivatagi por a levegőben: mit érdemes tudni a jelenségről?
Mik az Európai Űrügynökség (ESA) klímaváltozáshoz kötődő tervei?
Superfood napló: az articsóka
Mit kell tudni a kék fadongóról? Hasznos-e? Kell-e félni tőle?
Kirándulás a Gemenci erdőbe: útmutató
Íme, a Duna rekordalacsony vízszintjének valódi okai!
Nagymarosi fairtás avagy sivatagi folyó legyen-e a Duna?
Vélemény, hozzászólás?