„Tegyünk valamit, ne csak dumáljunk” – megalakult a Vasi Vízőrzők közössége Szombathelyen

Megalakult a Vasi Vízőrzők közössége Szombathelyen: civilek és szakemberek közösen lépnek fel a vízmegtartásért és a klímaváltozás ellen.

A klímaváltozás közvetlen, fizikai hatásai ma már nem csupán elvont, bolygószintű modellekben és globális jelentésekben jelennek meg, hanem a mindennapi életünk valóságává váltak. Az egyre gyakoribbá váló hőkupolák, az elhúzódó aszályos időszakok, a lokális csapadékhiány és a kiszámíthatatlanná váló időjárási mintázatok a Helyi ökoszisztémákat és az emberi infrastruktúrát egyaránt súlyos próbatétel elé állítják. Ennek a válságnak a drámai következményét tapasztalhatták meg a szombathelyiek is, amikor 2026 augusztusában a hónapok óta tartó rendkívüli szárazság hatására kiszáradt a Gyöngyös-patak medre.

Bár a felső vízgyűjtőre érkező csapadék hatására a víz átmenetileg visszatért a mederbe, a probléma gyökere továbbra is fennáll. Erre válaszul, a helyi alkalmazkodás és a gyakorlati környezetvédelem sürgető kényszeréből született meg a Vasi Vízőrzők közössége. A civil kezdeményezés a Savariaforum tudósítása alapján szeptember 3-án tartotta meg alakuló ülését a szombathelyi Spriccben.

Holisztikus ökológiai szemlélet és tudásmegosztást terveznek a Vasi Vízőrzők

A kezdeményezést Németh-Jeles Petra kertészmérnök hívta életre, aki civilként és kétgyermekes szülőként is elkötelezett az élhető jövő megőrzése mellett. A közösség alapvető célja, hogy a puszta elméleti diskurzusokon túlmutatva, a tudásmegosztásra és a gyakorlati megvalósításra helyezze a hangsúlyt.

„Nagyon szeretném, hogy létrejöjjön egy olyan közösség, ami fizikai szinteken, egy ilyen tudásmegosztásos alapon elindítana valamit. És be tudnánk csatlakozni az országos vízőrző mozgalomhoz ezáltal, mert holisztikusan érdemes ezt nézni, kezelni” – hangsúlyozta Németh-Jeles Petra.

A holisztikus megközelítés kulcsfontosságú a vízgazdálkodásban. A vízhálózat rendszerszintű ökoszisztéma, ahol egyetlen beavatkozás – legyen az egy kiskerti vízhasználati szokás megváltoztatása vagy egy kisebb műtárgy, gát megépítése – messze ható, láncreakciós következményekkel járhat a teljes vízgyűjtő területre nézve.

Regionális sérülékenység és a cselekvés imperatívusza

Bár a Nyugat-Dunántúl hidrológiai és éghajlati adottságai szempontjából hagyományosan kedvezőbb helyzetben van, mint az ország sok más, aszálytól sújtott területe (például az Alföld), az utóbbi évek tendenciái megmutatták, hogy a mikroklíma instabilitása a korábban biztonságosnak hitt régiókat is utoléri.

Bozzay Balázs, a 10 millió Fa mozgalom erdészeti szakértője a találkozón rámutatott: a kedvezőbb alaphelyzet ellenére a figyelmeztető jelek – mint a patakok időszakos kiszáradása – már a Nyugat-Dunántúlon is egyértelműek. A szakember a közvetlen, gyakorlati cselekvés szükségességét emelte ki, elutasítva a passzív szemlélődést:

„Teljesen mindegy, milyen kicsit teszünk, tegyünk valamit, ne csak dumáljunk.”

Permakultúra, vízmegtartás és szakmai összefogás

A lakossági és szakmai párbeszédben kiemelt szerepet kapott a permakultúra és a természetes vízmegtartás módszertana. Ács Patrícia, a Magyar Permakultúra Egyesület operatív vezetője rámutatott, hogy a permakultúrás tervezés nem egy-egy elem elszigetelt kezeléséről szól, hanem egy olyan komplex, zárt láncú körforgásos rendszer kiépítéséről, amelyben a víz helyben tartása, a talajélet javítása és a vegetáció védelme egymást erősítve biztosítja a rendszer ellenállóképességét (rezilienciáját).

Németh Ákos, Szombathely fenntartható fejlődésért és klímapolitikáért felelős tanácsnoka szerint a hangsúly a megváltozott körülményekhez való helyi alkalmazkodáson van:

„Fel kell készülnünk azokra a változásokra, amiket már a mindennapokban érezhetünk a bőrünkön. Szerintem ezen van a hangsúly, hogy hogyan tudunk közösen felkészülni arra, ami ránk vár.”

A Vasi Vízőrzők erőssége a multidiszciplináris szakmai jelenlétben rejlik. Az alapító eseményen a lakosok és civil csoportok (például a Tiszta Szombathelyi Parkerdőért csapata) mellett interdiszciplináris szakértői gárda is képviseltette magát: erdészeti, vízügyi, természetvédelmi és biológiai területről érkeztek szakemberek, többek között az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Szombathelyi Erdészeti Zrt. soraiból.

A jövő: mederbejárások és helyi megoldások

A közösség nem kész megoldásokat kíván felülről a lakosságra erőltetni, hanem közös gondolkodással, alulról szerveződve dolgozza ki a szakmailag megalapozott gyakorlatokat. A tervezett programok között szerepelnek terepi mederbejárások, a vízhálózat állapotának közvetlen felmérése és olyan mikrobeavatkozási tervek, amelyek segítik a csapadékvíz helyben tartását és a vízi élőhelyek védelmét. A kezdeményezés nyitott: minden tenni akaró polgárt és szakembert várnak soraikba Szombathelyen és környékén.

(Fotó: Facebook/Vasi Vízőrzők)