Tengeri hőhullám: amikor az óceánok melegszenek, a gyerekek a szárazföldön éheznek

A klímaváltozás hatásait vizsgálva a legtöbben a szárazföldi aszályokra, az erdőtüzekre vagy a szélsőséges időjárási eseményekre gondolunk. Egy nemrégiben megjelent úttörő kutatás azonban rávilágított arra, hogy a szárazföldtől távol, az óceánok mélyén zajló folyamatok közvetlen és megrázó hatással vannak a fejlődő országok kisgyermekeinek egészségére. A tengeri hőhullámok – a tengervíz tartós és drasztikus felmelegedése – közvetlenül növelik a gyermekkori alultápláltságot és a halandóságot a szárazföldön.

A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című rangos tudományos folyóiratban közzétett tanulmányt a Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem (UNC) interdiszciplináris kutatócsoportja készítette Clark Gray humángeográfus vezetésével – az anyagot a Grist szemlézte. A kutatók több mint 30 alacsony és közepes jövedelmű ország egészségügyi adatcsomagjait vetették össze a tengeri hőmérséklet alakulásával. Az eredmények még a szakembereket is meglepték: a tengeri hőhullámok és a gyermekek egészségromlása közötti kapcsolat vitathatatlan.

Mit jelent pontosan a tengeri hőhullám?

Ahogyan a szárazföldön megszokhattuk a nyári kánikulát, úgy az óceánokban is kialakulnak olyan időszakok, amikor a víz hőmérséklete a megszokott átlag fölé emelkedik, és ez az állapot legalább öt egymást követő napig – de nem ritkán hetekig vagy hónapokig – fennmarad.

Mivel az óceánok nyelik el a globális felmelegedés okozta extra hő túlnyomó részét, ezek a tengeri hőhullámok egyre gyakoriabbá, intenzívebbé és hosszabbá válnak. Ám míg a tengerszint-emelkedésről vagy az óceánok savasodásáról sokat hallani, a vízalatti hőhullámok közvetlen társadalmi hatásai eddig nagyrészt rejtve maradtak.

A számok megrázó valósága

A kutatócsoport azt vizsgálta, miként változnak a 0–5 év közötti gyermekek mutatói, ha egy adott térségben elszaporodnak a tengeri hőhullámok. A statisztikai elemzés kimutatta, hogy 24 hónapos időszakon belül minden olyan növekedés a tengeri hőhullámok számában, amely eltér a normálistól (átlagosan 3 egymást követő melegedési esemény):

• 5,4%-kal növeli a gyermekhalandóság kockázatát;
• 6,5%-kal növeli a sorvadás (wasting) előfordulását – ez a súlyos alultápláltság olyan formája, amikor a gyermek súlya drasztikusan alacsony a magasságához képest;
• 8,8%-kal növeli a növekedési elmaradás (stunting) kockázatát – ez a krónikus tápanyaghiány következménye, ami nemcsak a fizikai testmagasságot, hanem az agyi fejlődést is életre szólóan károsítja.

„Végzek egy ideje klíma-társadalmi kutatásokat, de még mindig meglep, milyen egyöntetűen negatív a felmelegedés hatása az egészségre. Gyakorlatilag minden mutatóban megmutatkozik”

– nyilatkozta Clark Gray.

Hogyan okoz az óceán felmelegedése éhezést a szárazföldön?

A kutatók több láncreakciót és hipotézist is azonosítottak, amelyek összekötik a meleg tengervizet a gyermekek étrendjével.

1. A tápláléklánc összeomlása és a kisüzemi halászat kiszorulása

A felmelegedő víz közvetlenül pusztítja el a korallzátonyokat és a tengeri növényzetet, ami miatt a halállományok vagy elpusztulnak, vagy a hidegebb, mélyebb vizek felé húzódnak. A nagy ipari halászhajók képesek követni a halrajokat a nyílt óceánra, ám az alacsony jövedelmű országok kisüzemi, parti halászai nem rendelkeznek ilyen technológiával.

A part menti halászatból élő közösségek így elveszítik az elsődleges fehérje- és mikroelem-forrásukat. A terhes anyák és a csecsemők nem jutnak hozzá a kritikus fontosságú tápanyagokhoz, ami közvetlenül korai alultápláltsághoz vezet.

2. Gazdasági csapás és lokális szegénység

A halászat nemcsak élelmet, hanem jövedelmet is jelent. Ha a zsákmány elmarad, a halász családok bevétele kiesik. Ezáltal a helyi piacokon megugranak az élelmiszerárak, a szülők pedig nem tudják megvásárolni a megfelelő minőségű táplálékot gyermekeik számára – még akkor sem, ha a szárazföldi mezőgazdaság egyébként működne.

3. Szárazföldi hősokk és betegségek

A tengeri hőhullámok és a szárazföldi időjárás szorosan összefügg. A melegebb óceánok megváltoztathatják a csapadékmintázatokat, fokozhatják a szárazföldi kánikulát, vagy hozzájárulhatnak a fertőző betegségek (például a szúnyogok által terjesztett malária) terjedéséhez, ami tovább gyengíti a kisgyermekek amúgy is sérülékeny szervezetét.

Ki a legveszélyeztetettebb?

A tanulmány kimutatta, hogy a negatív hatások nem egyenletesen oszlanak meg. A legsúlyosabb következményeket azokban az országokban és városhatárokban mérték, amelyek kifejezetten függenek a kisüzemi tengeri halászattól. Míg egy fejlett gazdaság képes importból pótolni az élelmiszert, addig a fejlődő régiókban a tengeri ökoszisztéma felborulása azonnali egészségügyi válságot idéz elő.

Mit tehetünk? A probléma elismerése az első lépés

A kutatásban nem részt vevő szakértők szerint a tanulmány legfőbb értéke, hogy rávilágít egy eddig elhanyagolt közegészségügyi kockázatra.

Katy Seto, a Kaliforniai Egyetem (Santa Cruz) környezettudományi professzora hangsúlyozta: ez a tanulmány az első fontos lépés ahhoz, hogy megértsük, kiket veszélyeztet leginkább az óceánok felmelegedése. A jövőben a klímavédelmi és segélyezési stratégiáknak nemcsak a szárazföldi aszályokra kell felkészülniük, hanem a tengeri hőhullámokat is kiemelt egészségügyi vészhelyzetként kell kezelniük.

Az óceánok felmelegedése tehát már régen nem csupán a tengeri élővilág vagy a korallzátonyok magánügye: az óceán mélyén megrekedt hő a szárazföldön élő gyermekek jövőjét és életét fenyegeti.

Fotó: Pexels