Tiltakozás a láncfűrészes klímapolitika ellen

Vágásérett erdők országszerte: kicsit kimész például Budapestről, mondjuk a Pilis vagy a Börzsöny felé, és rögtön láthatod, hogy az erdők jó részéből mostanra tüzifa lett. Adatok még nincsenek, de az elég valószínű, hogy soha nem látott mértékben pusztult az idei nyáron az amúgy sem túl jó állapotban lévő magyar erdőállomány.  Elbarnult, lombjukat vesztett erdőrészek mindenfelé.

A kormány is így látja – hiszen mi más magyarázná, hogy a 287/2022 (VII.4.) kormányrendelet lényegében minden természetvédelmi akadályt lebontva, vágásérett gazdasági erdővé nyilvánítja Magyarország teljes erdőállományát.

(Ha csak eddig olvasnád, mert már tudod, hogy tiltakozni fogsz, akkor a petíciót itt tudod aláírni, az augusztus 17-i tüntetésről itt tudsz tájékozódni.)

Merthogy azonnal és rengeteg tűzifa kell – legalábbis a kormánykommunikáció szerint.

Egy pillanatra tekintsünk most el attól, hogy ezt a helyzetet maga a kormány idézte elő a rezsi körüli bűvészkedéssel; meg attól is, hogy egy szeptemberben kivágott fával nem lehet novemberben fűteni, és még sok más tényezőtől, szóval eltekintve a rendelet teljes értelmetlenségétől, az embernek az a benyomása, hogy talán mégsem akkora ez a tűzifakrízis.

A tarvágásos kormányrendelet kiadása után egy héttel jelent meg ugyanis a 294/2022. (VIII. 9.) számú kormányrendelet, ami némi korlátozással ugyan, de továbbra is nyitva hagyja a Magyarországról történő tűzifa-exportot. E rendelet szerint ugyanis a tűzifa exportja továbbra sem tilos, csak be kell a szándékot a NÉBIH-nél jelenteni, aztán majd az agrárminiszter eldönti, „(,,,) hogy a tűzifa külföldre történő értékesítése, illetve kivitele jelentős mértékben akadályozza-e vagy ellehetetleníti-e a  Magyarország energiabiztonságának fenntartásához szükséges alapanyag-ellátást, veszélyezteti-e a  közellátást, vagy jelent-e kockázatot az energiaellátás-biztonságra.”

Vagyis momentán az van, hogy miközben a vészhelyzetre hivatkozva a kormány szinte minden természetvédelmi korlátot felszámolt az erdők lerablása előtt – védett állami erdőkben is lehet például tarvágást alkalmazni -, a tűzifa exportját továbbra sem tiltotta meg.

De vissza az erdőkhöz, az aszály és a tartós hőhullám okozta katasztrófához. A látszat ellenére nem valami váratlan jelenségről van szó: „Az 1962-2011 közötti 50 évben Magyarországon az aszályok gyakorisága nőtt. A növekvő trenden túl az időszak második felében a kifejezetten extrém aszályok is egyre gyakoribbá váltak. (…) A korábbiaktól eltérően az aszálykárok az utóbbi időszakban nemcsak síkvidéki fiatalosokban, hanem hegyvidéki, idősebb, őshonos állományokban is fellépnek.” – írja egy, a tárgyban 2018-ban, vagyis négy évvel ezelőtt publikált tanulmány. (A tanulmány ráadásul jóval korábbi, 2011-ig terjedő adatokat vizsgál, a durvább része pont ezután jött.)

A tanulmány javaslattal is él a romló feltételekhez való alkalmazkodás tekintetében: „Ennek megfelelőn a kárkockázatok csökkentésére, valamint az ellenálló-, illetve visszaszerző-képesség javítására irányuló erdőgazdálkodásnak, erdőművelésnek az eddigieknél sokkal nagyobb teret kell kapnia.”

„Hasonló fontosságú az erdők egy részében áttérni a hagyományos, tarvágásos, felújító vágásos módszerekről a természetközelibb szálaló erdőgazdálkodásra – ami segít megőrizni az erdők élővilágának sokszínűségét, és növeli az ellenálló-képességüket a klímaváltozással szemben.” – ezt Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője mondta portálunknak tavaly novemberben arra a kérdésre, hogy mi lenne a legsürgetőbb feladat az erdők védelmében.

Mindezekből az erdészet dolgaiban járatlan halandó is megértheti, hogy a kormány tarvágásos rendelete nemhogy mérsékelné, de kifejezetten erősíti az erdőket sújtó negatív folyamatokat.

Éppen ezért – mások mellett – a Greenpeace, a WWF Magyarország, a Levegő Munkacsoport és partnerünk, a 10 millió fa nyílt levelet írt a miniszterelnöknek, és egyben petíciót is indított, hogy vonják vissza a tarvágásos rendeletet. A petíciót itt lehet aláírni, az augusztus 17-re szervezett tüntetéshez pedig 18 órától lehet csatlakozni a budapesti Széchenyi István téren, az MTA előtt.

A fent idézett tavalyi cikkben tettük fel a kérdést, hogy jó, hát elég szörnyűek a perspektívák, nyugtalanítóak a trendek, de mit tehet az átlagember?

Most itt egy egyszerű, de fontos lehetőség: írd alá a petíciót, és csatlakozz az erdők megmentéséért szervezett holnapi tüntetéshez.

A nyílt levél:

NYÍLT LEVÉL MAGYARORSZÁG MINISZTERELNÖKÉNEK

Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Alulírott magyar állampolgárok és civil szervezetek megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. Korm. rendelet értelmében

• lehetővé vált a tarvágás valamennyi védett erdőnkben – nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben, természetvédelmi területeken;
  • megengedetté vált a fakitermelés védett élőlények kíméletét szolgáló időszakban;
  • megszűnt az őshonos fák újratelepítésének követelménye védett területen;
  • nem kell kivárni a tölgy- és bükkerdők erdőterv szerinti vágáskorát, akár húsz évvel korábban is sor kerülhet erre;
  • korlátozás nélkül lehet faanyagszállításra szolgáló utakat vágni az erdőben.

Az erdők szerepe sokrétű, az értékük felbecsülhetetlen. A fák megkötik az üvegházhatású szén-dioxidot, szerepet játszanak az emberéleteket követelő levegőszennyezés mérséklésében, jelentősen csökkentik a villámárvizek kockázatát, segítik a talajképződést, a termőtalajok védelmét. Az erdők kedvező mikroklímát biztosítanak, ezzel mérsékelve többek között a hőhullámok emberi szervezetre gyakorolt terhelését.

Tisztában vagyunk azzal, hogy faanyagra és tűzifára szükség van, azonban ez nem járhat védett erdők letarolásával, a jövő nemzedékek erdővagyonának túlhasználatával!

Felhívjuk figyelmét arra is, hogy az Ukrajnában zajló háború nem önmagában, hanem az energiaellátásunkkal kapcsolatos rendszerszintű problémák felerősítésével okoz energiaellátási bizonytalanságot, melynek oka a megújuló energiaátmenet lassúsága és az energiahatékonysági beruházások elégtelensége. A rendeletben szereplő intézkedések nem alkalmasak az abban megfogalmazott célok elérésére és esetenként közvetve sem szolgálják annak megvalósítását.

Nyomatékkal kérjük, hogy tárgyi kormányrendelet hatályon kívül helyezésével soron kívül állítsa helyre a hazai erdők védelmét, egyúttal

• indítson átfogó lakossági energiahatékonysági programot, amely ösztönzi az épületek mélyfelújítását;
  • támogassa a magyar embereket az energiatakarékosságra való átállásban;
  • a legszegényebb sorban élő, energiaszegénységgel küzdő honfitársainkat szociális alapon támogassa;
  • gyorsítsa fel az alacsony környezeti terheléssel járó megújuló energiaforrások térnyerését, a napenergia mellett a szél- és fenntartható geotermikus energia országa is legyünk;
  • alkosson szigorúbb jogszabályokat a helytelen fűtéssel veszélyeztetett levegőminőség védelmében.

Kérjük, a rendelet visszavonásával is segítse elő, hogy anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük a jelen és jövő nemzedékek életfeltételeit!

Tisztelettel:

A kezdeményező szervezetek:
WWF Magyarország, Magyar Természetvédők Szövetsége, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 10 millió Fa Alapítvány, Greenpeace Magyarország, Levegő Munkacsoport

Becker András – Békés Zoltán

a címlapkép forrása: lithosphera.hu