Tíz év alatt több mint egyharmadával sikerült csökkenteni a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) úttörő kezdeményezése, a Maradék nélkül program most jubileumi mérföldkőhöz érkezett: az elmúlt évtized környezetvédelmi és társadalmi eredményeit egy ingyenes, élményalapú lakossági rendezvénnyel ünneplik a fővárosban. Részletek a dontwaist.hu-n.
Globális élelmiszerpazarlás: erőforrások a szemetesben
Az elpazarolt élelmiszer kérdése messze túlmutat a kiadott pénzen vagy a morális felelősségen; napjaink egyik legsúlyosabb ökológiai teherpróbájáról van szó. Az ENSZ mérései rámutatnak, hogy a világon évente több mint egymilliárd tonna élelem válik hulladékká, amelynek elképesztően nagy hányada – mintegy 60 százaléka – közvetlenül a lakossági konyhákban végzi. Hasonló arányok figyelhetők meg az Európai Unióban is, ahol a csaknem 60 millió tonnányi éves veszteség több mint fele a fogyasztók számlájára írható.
A probléma gyökere az erőforrások felelőtlen elpazarlásában rejlik. Amikor egy étel a kukában végzi, nemcsak az alapanyag vész kárba, hanem mindaz az energia, termőföld, ivóvíz és emberi munka is, amit a termesztéshez, szállításhoz és csomagoláshoz felhasználtak. Ennek a környezeti terhelésnek a megfékezésére a nemzetközi szervezetek szigorú vállalásokat határoztak meg 2030-ig.
A magyar modell: kiszámítható és mérhető változás
A hazai helyzet gyökeres átalakítására a Nébih 2016-ban indította el a Maradék nélkül projektet, az EU LIFE programjának és az Agrárminisztérumnak a támogatásával. A program szakmai újdonságát az adta, hogy Európában az elsők között kezdte el egzakt, szigorú módszertannal mérni a háztartási hulladék pontos szerkezetét és mennyiségét.
Az adatok szerint a tudatosítás működik: egy évtized alatt az egy főre jutó éves háztartási élelmiszerpazarlás 33,1 kilogrammról 20,8 kilogrammra zuhant, ami több mint 37 százalékos megtakarítást jelent. A változás hátterében egy kiterjedt oktatási hálózat áll:
-
ötvenezer diákhoz jutottak el az iskolai oktatóprogramok.
-
félmillió szakmai kiadvány segítette a szemléletformálást a tantermekben.
-
a közösségi média és a lakossági útmutatók révén felnőttek tízezrei sajátították el a tudatos tárolási és vásárlási szokásokat.
Zöld forgatag és interaktív tanulás a Széllkapuban
A sikeres tíz év megkoronázásaként 2026. szeptember 11-én, pénteken 13:00 és 18:00 óra között rendezik meg a Maradék nélkül délután elnevezésű ingyenes családi eseményt a budapesti Millenáris-Széllkapu Parkban. A rendezvény a szórakoztatás és a környezeti nevelés ötvözésére épít.
A látogatók számos szakmai partnerrel (például a Munch, a Magyar Vöröskereszt, a Beeco vagy a MiReHu) találkozhatnak. A családokat interaktív pecsétgyűjtő játék várja: a feladatok teljesítésével garantált ajándékok kaphatók, az óránkénti tombolasorsolásokon pedig értékes nyeremények találnak gazdára. A legkisebbek kreatív kézműves foglalkozásokon, fenntarthatósági kvízeken és készségfejlesztő fajátékokon keresztül tanulhatnak az élelmiszerekről, valamint most találkozhatnak először életnagyságban a program Kabalájával, Fridzserikával, a hűtőrobottal is.
A park szomszédságában, a Nébih kerítésén egy szabadtéri plakáttárlat tekinthető meg, amely az elmúlt évek kreatív pályázataiból válogatva mutatja be a pazarlásmentes konyha legpraktikusabb fortélyait.
(Fotó: Pexels)
Hasonló bejegyzések:
Mi a globális élelmiszerválság? Mit lehet tenni ellene?
Lidl mentsük meg program: hogyan működik?
Mi az országfásítási program, hogyan működik?
Erdőtérkép: hol vannak a Föld erdei és mennyi maradt belőlük?
A kínai „Nagy Zöld Fal” építése – így veszi erdő körbe a Góbi és a Takla-Makán sivatagokat
„Magyar klímatudósok vagyunk, és aggódunk!” – égbe-kiáltó nyilatkozat újrafogalmazva
Tündérkertek: mit kell tudni a mozgalomról?
Mi a túlfogyasztás napja? Mit tehetünk, hogy későbbre toljuk?
Vélemény, hozzászólás?