Vadon termő jövőnk

Ehető a vadon? De még mennyire! Nem is akármilyen az íze, bár ezt ma már csak a beavatottak tudják, és azok, akik elolvassák az Ehető vadon című könyvsorozatot. Pedig nemrégiben az emberek széles rétege ismerte az erdők-mezők legízletesebb képviselőit, melyek a nagyvárosi konyhák asztalain is gyakran előfordultak. Azóta felnőtt pár generáció, a vadon beszűkült, az ízek szokatlanok lettek s messzi tájakról érkeznek. Nem újdonság, hogy az ember szinte teljesen elvesztette kapcsolatát a természettel. Legfőképpen az egyszerű, egészséges ételekkel szakadt meg a viszonyunk.

Valószínűleg ezt elégelte meg Almási Petra, aki nincs még harminc éves, de ökologikus gondolkodásmódja abszolút követendő példa urbanizált világunkban. Első könyve, az Ehető gombák Magyarországon című kötete iránti kíváncsiságom sodort össze minket egy beszélgetésre. Kiderült, hogy az érdeklődési körünkön kívül még az alma materünk is közös, de míg nálam, vidéki lányként kézenfekvő volt a természethez való ragaszkodás, Petránál nagyon rácsodálkoztam, mert ő egy tősgyökeres fővárosi lány. Rettegett a csalántól és a rovaroktól, ezért kimondottan veszélyesnek ítélte meg, ha néha-néha kitévedt a vadonba.

Az első igazán jó élménye hét évesen érte, az általános iskola kezdése előtti nyáron, egy vidéki nyaraláson. Sárgarépát húzott ki a földből az apartman mögötti kertben, slaggal lemosta és beleharapott. Ekkor történt meg vele a csoda: „Kigyulladt egy villanykörte a fejem felett”.

Ott, minden érzékszervét bevonva megtanulta, hogy az étel nem a boltból, hanem a termőtalajból származik.

Biztos, hogy ez később hatással volt a pályaválasztásra: növényekkel, gombákkal és tudománykommunikációval foglalkozik.

A MATÉ-n szerzett kertészmérnöki diplomát, emellett gombaszakellenőri, felsőfokú gombaismereti és humánökológia tanfolyamokat is végzett. Jelenlegi főállása mellett egy könyvsorozatot ír, illetve Ehető vadon néven foglalkozik az ehető vadnövényekkel és vadon termő gombákkal.

A gombák iránti viszonyát egy erdélyi gombászkaland alapozta meg: rókagombákat, keserűgombákat, galambgombákat gyűjtöttek, s vacsorára nagy lakomát csaptak belőle. Az a nap is megváltoztatta az életét. Ezután mindenhol gombákat látott, még a városban is. Gyűjtésük izgalma miatt Petra túrázási átlagsebessége 4 km/h-ról 1,5-re csökkent, a tájképeket termőtestek fotói váltották fel telefonjában.

Szomorúan konstatálta, hogy az ehető gombákhoz nincs hazai útmutató könyv. Ez volt a kezdeti szikra, ami két tanfolyam elvégzését, és négy év 1500 munkaóráját követően testet öltött az “Ehető gombák Magyarországon” 384 oldalán. Élvezte a kutatómunka kihívásait, a könyv logikai ívének kiépítését, tartalommal való feltöltését. Sokáig tartott, de számára nem volt igazán nehéz; úgy érezte, erre született. Szerencsére, eddig csupa pozitív olvasói visszajelzést kapott.

A könyv kezdő és gyakorlott gombászoknak egyaránt szól. A fajok határozásához nem ad útmutatót (e célból már sok határozókönyv íródott), helyette

részletesen ismerteti az összes hazai, vadon termő gomba gyűjtését és konyhai feldolgozását, valamint a gombászás történetét, a veszélyek megelőzését

– mindent, amit a témáról tudni érdemes.

Tervei szerint évente egy-egy új kötet jelenik meg. Egy kiegészítő napló készül jövőre, melyben a gombászok majd rögzíteni tudják találataikat, egyfajta bakancslista módjára. 2027-re készül el az ehető vadnövényekről szóló könyv, majd ehhez is készül napló, illetve nagy vágya egy recepteskönyv kiadása is. Mindezen felül szakkönyv, sőt, még regény ötlet is tervben van.

Szoros természetkapcsolata ellenére valójában ő is netfüggő fiatal. Az általa elképzelt utópiában, ahol minden közösségi és testi-lelki szükséglet biztosítva van, ott a technológiának nincs nagyobb jelentősége, mint amit ma egy fogkefének tulajdonítunk: mindössze egy célszerszám. Véleménye szerint luxus teljesen kilépni az online közegből. Kevés idő alatt nagy változásokra van szükség manapság, és ehhez jelenleg az internet a leghatékonyabb csatorna. A nepáli fiatalok is közösségi médián szervezték meg a kormányuk leváltását…

Ha lenne egy varázspálcája, felnyitná az emberek szemét, hogy

a jelen krízise lehetőség arra, hogy valami sokkal jobbat építsünk. Az ő generációjának akadálytalan a hozzáférése információkhoz és jógyakorlatok bőséges kínálatához. “Cselekedjünk hát úgy, hogy az utánunk jövőknek mi nem a pusztítást, szennyezést és kiszipolyozást adjuk tovább.”

Viszont elborzasztja a generatív AI széles körben való elérhetővé tétele és beszivárgása minden platformra. Tovább rombolja az emberek kritikus gondolkodását és kreativitását, egyre távolítja az amúgy is elmagányosodó embereket egymástól, iszonyúan terheli a környezetet, téves információkat terjeszt, az egész internetet egyre megbízhatatlanabbá teszi.

Ami a gombákat illeti: történt már mérgezés AI generálta szövegből vagy fotókból történő téves fajhatározás miatt.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az AI nem alkalmas arra, hogy vadon termő növényeket és gombákat határozzunk, vagy azok biztonságos ehetőségéről tájékozódjunk!

Kutatómunkája során csak megbízható forrásokat használ, és erre kér minden gyűjtőt is.

Arra a kérdésre, hogy mivel foglalkozna, ha korlátok nélküli időmilliomos lenne, ezt mondja:
„Először megírnám s kiadnám az összes könyvötletemet, majd beutaznám az országot ehető vadnövényes és gombás oktatást tartva, amíg minden szempár csillogna az erdők-mezők szeretetétől. Utána pedig életem végéig a hegyek közt élnék remeteként.”

Ez utóbbi vágyára kevés esély maradt a Föld nevű bolygón, de ha az erdők-mezők szeretetétől csillogó szempárokat látunk, akkor lehet, hogy azokat Petrának is köszönhetjük. És ezekre a szempárokra ma nagyobb szükség van, mint bármikor a történelmünk során.

Könyv:
https://gingkokiado.hu/termek/eheto-gombak-magyarorszagon/
Blog:
https://ehetovadon.hu/

Zelei Anna | agrármérnök, kertészmérnök, lelkes természetvédő. Támogatója ill. önkéntese a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek, a WWF Magyarországnak, a Greenpeace Magyarországnak és az xForest.hu-nak. A Norvég utakon, Az elveszett erdő, Ha az ERDŐ beszélni tudna című könyvek szerzője. Instagram: @anna_zelei