Milyen veszélyeztetett növények és súlyosan veszélyeztetett növények vannak: lista

A veszélyeztetett növények helyett mondhatnánk úgy is, és talán jobban ismerős is így: védett növények. Vagy fokozottan védett növények. Pusztán e szavak megléte is felhívja a figyelmet arra, hogy nem mindegy, milyen növényt tépünk le és dobunk el meggondolatlanul a sétánk során. Ha viszont megismerjük a növényeket, amelyek körülvesznek minket, ha a kiránduláson kinyílik a szemünk a minket körülvevő apró füvekre vagy virágokra, fákra, bokrokra, nemcsak a táj marad gazdag és változatos, de a mi gondolkodásunk is megváltozik. Javára. 

Mit jelent az, hogy veszélyeztetett növény? 

A veszélyeztetett növény kifejezés a következőt takarja: az adott növény, mely többnyire őshonos volt azon a tájékon, annyira meg lett tizedelve, hogy félő, hogy kipusztul. Természetvédelmi státusza ezért többnyire védett, vagy ha nem védett, akkor fokozottan védett. Vagyis ha gondatlanságból vagy tudatlanságból letépünk egy virágot, mely veszélyeztetett növény, bírságot kaphatunk, amelyet meg kell fizetni. A bírság a növény értékétől függően néhány ezer forinttól több százezer forintig terjedhet. Sajnos a bírság nem adja vissza a növénynek a letépett példányát, de reménykedhetünk, hogy megmarad – ez függ attól, hogy egynyári, kétnyári vagy évelő-e a növény, függ az adott év csapadékától, és természetesen, hogy mennyire van megtizedelve. 

A Természetvédelmi Világszövetség minden évben kiad egy úgynevezett vörös listát, mely tartalmazza azokat a növényeket, melyek, ha nem figyelünk rájuk fokozottan, egyszerűen eltűnhetnek a földről. Ahogy egyes állatokat már kipusztított az ember, és számtalan állat van ma is a kihalás szélén, a növények közt is van olyan, amely az emberi tevékenységek folytán szó szerint eltűnt a föld színéről. Jelenleg több mint 2400 növény található a vörös listán, a szervezet angol nyelvű honlapján az idei számok is elérhetők. 

Mi okozza a növények veszélyeztetettségét?

Egy faj sérülékenységét vagy veszélyeztetettségét kiváltó emberi tevékenység lehet például egy virág szedése (a hóvirág és az árvalányhaj tipikusan ezért lett veszélyeztetett növény, bár szerencsére most már lassan magukhoz térnek). Az is veszélyezteti a növényeket, hogy az építőipar, tekintet nélkül a környezetre, mérhetetlenül és feleslegesen sok földet lebetonoz, “megvakít”, olyan területeket, melyek korábban élőhelyek voltak növények és állatok számára. Minden olyan cselekedet, mely a természetes élőhelyét szünteti meg a növényeknek (és az állatoknak is), fokozza a növény veszélyeztetettségét. Többek között ezért volna fontos, hogy megmaradjanak kis darab vadonok kertek és városok, falvak szélén, utak mentén, erdők peremén. 

Mit jelent a súlyosan veszélyeztetett növény fogalma?

A súlyosan veszélyeztetett növény a komolyabb fokozata annak az állapotnak, amely kihalással fenyegeti az adott fajt. A veszélyeztetettségben élő növények kritériumai között van az, hogy a természetes élőhelyükön az elmúlt tíz évben 50-70%-kal csökkent az egyedszám, vagy a következő három évtizedben valószínűleg csökkenni fog (állatok esetében 3 generációt néznek). Ez a folyamat lehet visszafordítható vagy visszafordíthatatlan. Az előbbihez szükséges, hogy a kiváltó okok megszűnjenek, vagyis nem lehet úgy megpróbálni megmenteni egyetlen fajt sem, hogy egyik oldalon védjük, másik oldalon valamilyen érdekek miatt tovább pusztítjuk. Míg a veszélyeztetettség jó esetben legfeljebb 50 vagy 70 %, a súlyosan veszélyeztetett növényeknél ez azt jelenti, hogy a faj egyedszáma 90%-kal csökkent az elmúlt tíz év alatt, vagy a következő 10 évben 80%-ban fog csökkenni. A veszélyeztetettség sok erőfeszítéssel még talán visszafordítható, azonban a súlyosan veszélyeztetett (CR, vagyis critically dangered) státuszú növények (és állatok) helyzete a reménytelenhez közelít. 

Mit jelent a vörös lista a veszélyeztetett növények esetében?

Míg az állatoknál az egyedszámok és a generációk is mutatók, a növények, mivel másképp szaporodnak, kevésbé vannak kitéve közvetlen veszélynek, de kevésbé is észrevehetőek. Hiába tudjuk, hogy a méhek nélkül meghalnánk, a cuki pandának mégis nagyobb a népszerűsége. Hiába gondoljuk, hogy bizonyos növények fontosak a biodiverzitásban, nehéz meggyőzni magunkat, hogy ismerjük meg és gondoskodjunk aktívan a környezetünkben élő növényekről. 

Melyek a veszélyeztetett növények Magyarországon? 

A teljesség igénye nélkül íme néhány veszélyeztetett növény Magyarországon. A teljes listát itt is meg lehet találni. Ha már csak a nevüket olvassuk, a gyönyörködésen kívül is láthatjuk, hogy milyen nagy kár lenne értük. A látványos kosbor-félék, mint a mocsári kosbor a sápadt- vagy az agárkosbor, a nőszőfűfélék, a pocsolyalátonya, a szarvasbangó, a magyarföldi husáng, a levéltelen bajuszvirág is mind veszélyeztetettek, ahogy a lisztes kankalin, a karcsú sisakvirág, az óriás királyharaszt, a magyar méreggyilok vagy a sziki zsióka, a sokcimpájú holdruta és a tekert csüdfű is. 

Melyek a súlyosan veszélyeztetett növények Magyarországon? 

A teljesség igénye nélkül itt van néhány súlyosan veszélyeztetett növény. A teljes lista folyamatosan változik, itt lehet tájékozódni.

Csikófark

Fokozottan védett nyitvatermőnk többek között a csikófark (Ephedra distachya) nevű kétlaki cserje. Száraz vidékeken, löszös, homokos talajon él, Budapesten a Gellért-hegyen és a Sas-hegyen is található, de nem feltétlenül egyszerre a porzós és a termős növény, ami nehezíti a túlélését. Természetvédelmi értéke 100.000 forint.

A magyar kikerics

A magyar kikerics (Colchicum hungaricum) zárvatermő, egyszikű, és a liliomvirágúak rendjébe tartozik. Magyarországon egyedül a Villányi-hegységben található a balkáni eredetű virág, 1979 óta védett, ma fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 forint.

A déli cselling

A déli cselling az egyik legritkább növényfaj nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Ez a páfrány a jégkorszak előtti harmadidőszak, a 66 millió évvel ezelőtt elkezdődő, a dinoszauruszok kihalása előtti kainozoikum óta van jelen a földön. Kizárólag meleg éghajlaton, bazaltos talajban nő, és a mohákhoz, harasztokhoz hasonlóan a száraz és aszályos időszakok után képes a látszólag elpusztult állapotból újra kihajtani: ahogy a képen látható, levelei elszáradnak és bepöndörödnek, de eső után újra megtelnek élettel. Hazánkban kizárólag a Szent György-hegyen található. Vigyázzunk rá. Természetvédelmi értéke jelenleg 250.000 forint – de ez meg sem közelíti a valódi értékét.

Mit tehetünk a veszélyeztetett növényekért?

A vörös listán szereplő növények egy része nem csak vadon, hanem kertekben is megterem. Akinek tehát van kertje, megteheti, hogy beülteti helyi, veszélyeztetett növényekkel. Bár kevésnek tűnik ennyi, mégis minden egyes példány egy-egy biztosíték, hogy a növény mégis fennmarad. Ismerjük meg a növényeket, amelyek körülvesznek minket! Itt van a védett fajoknak egy keresője. Ha pedig van lehetőségünk: akár hóvirágot, akár téltemetőt ültetünk a kertünkbe, akár önkénteskedünk egy növényeket, állatokat védő szervezetnél, akár petíciókat írunk alá, bármelyiket választjuk, már tettünk egy lépést azért, hogy megtartsunk egy veszélyeztetett fajt itt, a Földön.

Stenszky Cecília I költő, irodalmár, szerkesztő, mesemondó és pedagógus; a természetközeli élet, a tánc, a vadon és az irodalom rajongója.