Új dimenziót nyit a megújuló energiatermelésben a németországi Lusatiában felépített, rekordokat döntő szélerőmű. A 365 méteres magasságot elérő monstrum nemcsak a párizsi Eiffel-tornyot szárnyalja túl, hanem a megszokottnál lényegesen magasabb légrétegek stabil szélviszonyait kihasználva akár megduplázhatja a tiszta villamos energia termelését.
Kelet-Németországban, a Berlin tőszomszédságában elterülő Luzácia régióban fejezték be a világ legmagasabbnak kikiáltott szélenergetikai építményének szerkezeti munkálatait, írja a Mongabay. A terület története szempontjából is szimbolikus a beruházás: a korábban elsősorban a barnaszén-bányászatról ismert vidék az elmúlt években a zöldenergia-átállás egyik mintatartományává vált. A gigantikus építmény a héten érte el a teljes magasságát, a hivatalos átadási ünnepséget pedig november közepére tervezik a szakemberek.
Miért épül a megszokottnál lényegesen magasabb szélerőmű?
A drezdai székhelyű mérnöki vállalat, a Gicon ügyvezető igazgatója, Jochen Grossmann kiemelte, hogy a fejlesztés célja a nagyobb tengerszint feletti magasságokban uralkodó, lényegesen erősebb és kiegyensúlyozottabb légáramlatok kiaknázása. Míg a hagyományos szárazföldi létesítmények rotor középpontja – az úgynevezett agymagasság – jóval 200 méter alatt marad, addig ez a prototípus eléri a 300 méteres agymagasságot. A forgószárnyak legfelső pontjukon pedig a 365 méteres magasságig nyúlnak fel.
A mérnökök számításai szerint ebben a magassági tartományban a szélviszonyok annyira állandóak és intenzívek, hogy azonos berendezésméret mellett több mint kétszer annyi villamos energiát képes előállítani az új generációs szélerőmű, mint alacsonyabb társai. Továbbá a megszokottnál lényegesen hosszabb ideig, a teljes év nagyobb hányadában tud folyamatosan termelni, csökkentve az időjárásfüggő energiatermelés ingadozásait.
„Kétszintes” koncepció a területhiány kiküszöbölésére
A megépült prototípus elsődleges feladata, hogy a gyakorlatban, valós körülmények között mérje fel a nagy magasságban elérhető energiahozamot. A kísérleti fázis lezárultával a fejlesztővállalat egy három-öt hasonló méretű egységből álló park megépítését tervezi, előkészítve a sorozatgyártást.
A gigantikus oszlopok másik hatalmas előnye a területhasznosítás hatékonyságában rejlik. A rendelkezésre álló alkalmas földterületek szűkössége világszerte komoly akadályt jelent. Az új konstrukció lehetővé teszi úgynevezett „kétszintes” parkok kialakítását, ahol a meglévő, alacsonyabb generációs berendezések mellé és fölé magasodnak az új egységek, így ugyanazon a területen többszörösére növelhető a beépített kapacitás.
Szélerőművek szerepe a német energiaátmenetben
Németország évek óta intenzíven dolgozik az energetikai hálózatának zöldítésén. A nukleáris erőművek 2023-as leállítása és a szénkivezetés 2038-as céldátuma miatt a szél- és napenergia kiemelt fontosságúvá vált. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 első felében a Németországban termelt villamos energia 59,1 százaléka már megújuló forrásokból származott, amelyen belül a legnagyobb egyedi részesedést, 29,4 százalékot éppen a szélenergia tette ki. Az új technológia terjedése tovább gyorsíthatja ezt a folyamatot.
(Fotó: deutschland.de)
Hasonló bejegyzések:
Az IJssel-tó, avagy a legnagyobb édesvízi szélfarm: fontos tudnivalók
Moduláris atomreaktorok: valóban az SMR-ek jelentik az energiatermelés jövőjét?
Erkély napelem: mi ez? Működik-e? Használható-e hazánkban?
Mi a klímabérlet? Hogyan működik? Lesz-e nálunk is?
Új szelek fújnak: tízszeresére nőhet a hazai szélerőmű-kapacitás 2030-ig
Szép szavak a semmiről – mi a baj az aktuális nemzeti klímastratégiával, de leginkább az erdőkre vonatkozó megállapításaival?
„Magyar klímatudósok vagyunk, és aggódunk!” – égbe-kiáltó nyilatkozat újrafogalmazva
A kínai „Nagy Zöld Fal” építése – így veszi erdő körbe a Góbi és a Takla-Makán sivatagokat
Vélemény, hozzászólás?