Kirándulás a Gemenci erdőbe: útmutató

A Gemenci erdő vagy Gemenc hazánk egyik legkülönlegesebb, természetvédelmi oltalom alatt álló ártere, egyike azoknak az erdőknek, amelyek a mai napig megőrizték eredeti szépségüket, és ahova érdemes ellátogatni. A Duna mentén található legnagyobb európai összefüggő ártéri erdő nemcsak ritka élővilágáról híres, de egy néprajzilag is izgalmas terület, a Sárköz mellett is található. A folyószabályozás előtti idők fokrendszere egy kicsit megérthető, ha ellátogatunk a Gemenci erdőbe.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, miért érdemes a Gemencbe menni, milyen módszerekkel lehet felfedezni, és milyen lehetőségeink vannak, ha felfedeznénk magunknak ezt a különleges erdőt. Legyen szó természettudományos érdeklődésről, a vadon egy érintetlen szelete utáni vágyról, vagy a régmúlt idők utáni nosztalgiáról, a Gemenci erdő valamennyiünknek tartogat élményeket.

Hol van a Gemenci erdő?

A Gemenci erdő Magyarország középső-déli részén, a Duna mentén helyezkedik el. A legnagyobb része Tolna megyéhez tartozik a Duna jobb partján, de érdekes módon, bár a folyók általában vízválasztók szoktak lenni, ezúttal a Duna bal partjához is tartozik egy kisebb része, egy úgynevezett galériaerdő. A galériaerdő általánosan vízpart melletti keskeny erdősávot jelent: ahogy a víz, akár folyó, akár tó táplálja a partján lévő élővilágot, néhány száz méter vagy kilométerrel odébb lehet bár más az éghajlat és a mikroklíma, a galériaerdő akár egészen keskeny sávban is egy teljes ökoszisztémát hoz létre. A Gemenci erdő nagyobb része Tolna megyében, ennél sokkal nagyobb, földrajzilag mégis együvé tartozik a Duna jobb és bal partján lévő erdőség. A Nagy-Gemenc (mely Felső- és Alsó-Gemencből áll), valamint a vadregényes Kis-Gemenc alkotja a Gemenc két nagy részét, illetve a Duna is kettéválasztja ezt a vízi világot.

A Sárköz népi hagyományai

A Gemenci erdő közelében található falvak (Báta, Őcsény, Decs, Alsónyék, Sárpilis) néprajzilag Sárköz kistájhoz tartoznak, melyben még a 20. század első felében is megmaradtak az elmúlt évszázadok népi hagyományai. Nevét a Sárrét folyóról kapta, mely hordalékát itt rakta le, és amely szintén tájformáló elem, de a lakosok református vallása is erősen befolyásolta a vidék folklórját és etnológiáját. A sárközi viseletek, hímzések-szőttesek, a lányok nagyböjti karikázói, a népdalok, táncok, a kézművesség aktív részei voltak egészen a 20. század második feléig a falvak és azok fiataljainak életének. A török hódoltság megviselte ezt a környéket is, és a Duna jobb és bal partja között való migráció, akár menekülés, akár más ok miatt természetes volt – a természeti hasonlóságok mellett ez is az oka, hogy egy folyóval kettészelt földrajzi és néprajzi tájegység mégis egységes tudott maradni. A decsi Sárközi Tájházban számos dolgot megtudhatunk Sárköz néprajzáról.

A mocsaras vízivilág a Kis-Balatonhoz hasonlóan a pákászoknak adott megélhetést még 100-150 évvel ezelőtt is: az árterek ellátták hallal, kagylóval, rákkal, valamint a hurokkal fogott vadakkal, növényi rostokkal és fával az itt élőket, a vízimadarak tojásai szintén értékes táplálék volt a helyieknek. Az ártéri gyümölcsösök terményei a folyószabályozás előtt szintén fontos táplálékforrás és cserekereskedelmi alapanyag volt. Emellett a szilajon és félszilajon tartott marhának, lovaknak, birkáknak, disznóknak is kedvezett a terület: ez lényegében azt jelentette, hogy egyetlen pásztor egész évben vagy az év nagy részében a szabadban legeltette a nyájat. Manapság, az ipari termelés és állattartás világában ez az állattartási mód egyáltalán nem jellemző. 

Mekkora a Gemenc területe? 

A Duna-Dráva Nemzeti Park viseli gondját a Gemenci erdőnek és élővilágának, mind a 180 négyzetkilométernek, mely alkotja az erdőt. Szekszárdtól le délre Bogyiszlóig, Bács-Kiskun megyében pedig Dusnoktól Bátmonostorig tart a Gemenc, mintegy 30 kilométeres szakasza ez a Dunának. E területet rendszeresen elönti az árvíz, és bár a folyószabályozás a 19. század második felében átrajzolta a valaha virágzó fokrendszert és a holtágak elhelyezkedését, a mai napig jelentős (és izgalmas nevű) holtágak találhatók az erdőben, növelve annak biodiverzitását, és élőhelyet biztosítva számtalan olyan állatnak és növénynek, amelyek biztonságot találnak az emberek által ritkán látogatott és befolyásolt területen.

Annak érdekében, hogy az élővilág megmaradjon, hogy a ritka fajok zavartalanul élhessenek, bizonyos időszakokban, különösen agancshullatás vagy vaddisznók fialása, esetleg árvíz idején az erdő jelentős részében látogatási tilalom lép érvénybe. Elvégre mi valóban csak látogatók vagyunk ott, őnekik viszont ez az otthonuk.

Mit kell tudni a Gemenci erdő élővilágáról? 

A Gemenci erdő, pontosan a háborítatlansága miatt, rengeteg védett madárnak, számos védett emlősnek és növénynek ad otthont. A ritka fekete gólya, szürke gémek, és ritka ragadozómadarak élnek itt a mocsaras, halakban, hüllőkben és rágcsálókban gazdag vízivilágban: kerecsensólyom, rétisas és békászó sas; de itt él a színpompás jégmadár és a különleges fekete harkály is.

Az emlősök közül mindenképpen említést érdemel a gyönyörű gímszarvas-populáció, őzek, vaddisznók, a vidra, a hód, és az aranysakál is, a híres mesebeli toportyán. De van itt borz, vadmacska, nyest és róka és egyéb apróvadak, valamint számos bagolyfajta is. 2012 és 2016 között készült egy 50 perces dokumentumfilm is Gemenc élővilágáról, Gemenc – árterek világa címmel.

A növények között is akadnak ritkaságok. A fekete galagonya, a galagonya, a szeder és a hamvas szeder a ligeterdő jellegzetes cserjenövényei, melyek ember számára átjárhatatlan sűrűségük miatt kiváló rejtekhelyet, élőhelyet adnak a kisebb emlősöknek, madaraknak, vadaknak. A tavaszi csillagvirág kora tavasszal teríti be az erdők alját; a sulyom vagy vízi gesztenye, amelyet korábban étkezési és gyógyászati célra gyűjtöttek, ma már védettség alatt áll; névadója a kis-gemenci Sulymos-tónak.

Hol, mikor és milyen módon érdemes kirándulni a Gemenci erdőben?

A Gemenci erdő mint minden természetes, emberi beavatkozástól mentes erdőség, bármely évszakban gyönyörű. A télnek és a nyárnak megvan a maga varázsa: nyáron hűvösebb a fák alatt, télen pedig, akár van hó, akár nincs, a százszínű köd és lombjavesztett erdő kombinációja meglepően látványos tud lenni. Természetesen tavasszal és ősszel a legkellemesebb a kirándulás, azonban a tavaszi árvizek, a vaddisznók fialása, illetve ősszel a szarvasok párzása idején ideiglenesen lezárhatják az erdő jó részét. Ezért mielőtt a Gemenci erdőbe mennénk kirándulni, érdeklődjünk, tájékozódjunk a Duna-Dráva Nemzeti Park honlapján.

Azért a gímszarvasok világhíresen szép populációjának nyár végi szerelmes bőgése megér egy látogatást: éjszakai szervezett sétákon lehet hallgatni ezt a sajátos, máskor nem hallható hangot. Magyarország legnagyobb, meglepően fiatal fája, a száz éves, 12 méteres törzskerületű fekete nyárfa a Móricz-Duna partján Pörbölyi Titán névre hallgat, meglátogatása életre szóló élmény lehet. A matuzsálemet az 55-ös útról lehet megközelíteni, követve a Nagyfa útmutatókat.

A kirándulás lehetőségei ezen a tájon változatosak: mehetünk klasszikus gyalogtúrára, de akár vízitúrára, kerékpáros kirándulásra, vagy ezek kisvasúttal való kombinációjára is van lehetőségünk. Biciklit, kenut bérelni is lehet a helyszínen, sőt, a kisvasútra is fel lehet vinni a járműveket.

Evezés a Gemencben

Hogyan érdemes kenuval, vízi úton bejárni a Gemenci erdőt? Vízi túrára, kenuval, kajakkal önállóan is elindulhatunk saját vagy bérelt járművel, de vezetett vízitúrákat is ki lehet próbálni kezdőknek. A túrák, akár szervezetten, akár saját szervezésben megyünk, mindenképpen nomád körülmények között zajlanak; aludni sátorban, vécézni az erdőben, a természetben lehetséges. A Kalocsától Érsekcsanádig folyó Vajas-fok csatorna klasszikus túraútvonal. a Vén-Dunán meg lehet kerülni a Koppány-szigetet. Jó tudni, hogy igazi élményt nem a Nagy-Duna nyílt és erős sodrású vizén kapunk, hanem a holtágakban, kisebb csatornákban kapunk, ahol olykor olyan vadregényes a táj, mintha csak egy dél-amerikai dzsungelben lennénk. Az éghajlat ugyan más, de az őserdő hasonló.

Olykor uszadékfákból összetorlódott akadályokkal is találkozhatunk a folyón lefelé csorogva; ilyenkor előfordulhat, hogy csak az a megoldás, hogy kiszállunk a kenuból, és átemeljük azt az akadályon… Ami még fontos: vízitúrára mindenképpen úszni tudó emberek vállalkozzanak, és a mentőmellény is alapfelszerelés!

Miként érdemes felkészülni a Gemenci erdőben a túrázásra, vízitúrázásra?

Akármilyen módon indulunk felfedezni a Gemenci erdőt vagy a Duna varázslatos csatornáit, holtágait, készüljünk föl alaposan. Vízálló bakancs, ruha, esőkabát, fürdőruha, szúnyog- és kullancsriasztó, ottalvás esetén sátor, hálózsák, derékalj, zseblámpa, bicska, gyufa és egyéb hasznos táborozós eszközökre lesz majd szükségünk. Jó előre tervezzük meg, hol, melyik kempingben fogunk aludni, nehogy véletlenül egy vaddisznócsalád mellett ébredjünk. Túrázáskor hasonlóképpen: a legfontosabb az erős, vízálló bakancs és az esőkabát, esetleg komfortigénytől függően szúnyogriasztó és társai.

Ennivaló, innivaló bőségesen legyen nálunk, elvégre ma már nem lehet és nem is szabad hurokkal vadat fogni vacsorára… Az országos kéktúrának is megy itt egy szakasza, de rengeteg tanösvény szeli át az erdőt, melyek bármelyike kikapcsolódást és élményt kínál. Akik biciklivel fedeznék fel a területet, azoknak érdemes körtúrát tenni Pörbölytől kiindulva és megérkezve, miközben Baját, a Szent László-hidat, és Keselyűst ejtjük útba. Kerékpárt bérelni is lehet, ha éppen nincs nálunk, a Pörbölyi Ökoturisztikai Centrumban vagy a Karapancsai Kastélyban.

Hogyan lehet megközelíteni a Gemenci erdőt?

Akár előre is kitalálhatjuk, hogy a Duna innenső vagy túlsó partjáról szeretnénk inkább kiindulni. Találjuk ki, inkább a természet, vagy a természet és a kulturális örökség együtt érdekel-e. Szekszárdról vagy Bajáról egyaránt kiindulhatunk, vagy egy tetszés szerinti ökoturisztikai központból, vagy a gemenci kisvasúttól, ami Pörböly, Gemenc és Bányafok között közlekedik.

Hol érdemes megszállni a Gemenci erdő közelében?

Ha nem kempingben szállunk meg, a hercegszántó melletti Karapancsai Kastély és Major komplexum kiváló szálláslehetőség, mely egyúttal turisztikai központ. A kastélynak látogatható vadasparkja is van. Hasonlóan alkalmas szálláshely a Szekszárd melletti Sötétvölgy Szabadidőközpont vagy a Pörbölyi Ökoturisztikai Központ. De ha nem restellünk messzebbről menni, a közeli városokban, Baján vagy Szekszárdon, esetleg a kisebb sárközi falvakban is megszállhatunk.

Stenszky Cecília I költő, irodalmár, szerkesztő, mesemondó és pedagógus; a természetközeli élet, a tánc, a vadon és az irodalom rajongója.