Biofília vírus idején – visszatalálni a természethez

Az időszak, amin jelenleg keresztülmegyünk, egyikünkben sem múlik majd el nyomtalanul. Azonban a veszteségek helyett, érdemes ezt az időt arra fordítanunk, hogy lelassuljunk, és rátaláljunk arra, ami igazán fontos. Például a környezetünkkel való harmóniához, hiszen veleszületett, mélyen gyökerező kapcsolódás áll fent az emberi lélek és az anyatermészet között, amely számos pszichológiai folyamat révén jut érvényre. Ez a biofília.

Az egyébként is felgyorsult és ingergazdag világunk alig pár nap alatt még inkább kifordult önmagából. Azok is, akik egyébként nem olvasnak híreket, órákat csüngenek a koronavírus okán a különböző hírportálokon és a közösségi média felületeken. A járvány kapcsán kialakult helyzet sokunkban bizonytalanságot, szorongást, sőt pánikot kelt.

Egy ilyen helyzetben kiemelten fontos, hogy megőrizzük a nyugalmunkat (amennyire lehet), és igyekezzünk pozitív szemlélettel viszonyulni a változásokhoz.

Az én egyik menekülőutam a vírus körüli bizonytalan helyzetből a kutyasétáltatás. Miközben járom az erdőt a kutyámmal, hihetetlen nyugalom lesz úrrá rajtam. Pillanatokra el is feledkezem a jelenlegi világunk fenyegető mivoltáról és érzem, ahogy percről percre csillapodik az elmém. Közben eszembe jut ökopszichológiai tanulmányaimból Wilson biofília elmélete, és ráébredek, hogy ebben a (kényszer szülte) helyzetben az egyik legnagyobb mentsvárunk a természet lehet, amelytől oly sokan eltávolodtunk.

A természet és az emberi lélek kapcsolatáról

A városiasodás következtében az élettereinkből kezd teljesen kiszorulni a természetes környezet, amelyet olykor-olykor néhány silányabb utánzattal próbálunk visszacsempészni a hétköznapjainkba. Pedig mélyen belül bennünk lakozik a természet közelségére való törekvés, amit E. O. Wilson, amerikai biológus biofíliának nevez (Wilson, 1984). Ez egy belénk kódolt, veleszületett igény és érzelmi vonzódás az élet és más élőlények iránt.

„A TERMÉSZET SZERETETTEL VALÓ, MÉLYSÉGES TANULMÁNYOZÁSA MEGÉRZÉSE ANNAK A BELSŐ MELEG KAPCSOLÓDÁSNAK, AMELY A KÜLSŐ TERMÉSZET ÉS AZ EMBER LELKE KÖZÖTT VAN.” – Thorma János

Az ember és a környezet kapcsolatával bővebben az ökopszichológia foglalkozik. Jelenleg ezen a területen belül több elmélet is létezik arról, hogy a természettel való találkozás milyen folyamatokat indít el bennünk, valamint milyen hatást gyakorol ránk. Ezek mindegyikében egy megállapítás mindenképpen közös: ordítóan nagy szükségünk van a természetre a mentális jóllétünk megőrzése érdekében.

Egyes elméletalkotók szerint a természeti ingerek különféle pszichofiziológiai (a fiziológiai folyamatok és a lelki élet megnyilvánulásainak összefüggéseivel foglalkozó tudományág) folyamatok révén segítenek a stressz, a magas arousal szint (a szervezet általános izgalmi és éberségi állapota), valamint a negatív érzelmek mérséklődésében (Ulrich, 1983). Mások szerint a természet szerepet játszik az agy figyelmi funkciójának visszaállításában azáltal, hogy segít feltölteni az irányított figyelmi kapacitásunkat (Kaplan & Kaplan, 1989).

Az élő természet gyógyító ereje

A legtöbbünk biztosan tapasztalta már önmagán, mennyi felesleges feszültséggel és frusztrációval telítődik el egy, a belváros sűrűjében töltött nap után. És abban is biztosan volt részünk, hogy mennyire megnyugtat, kikapcsol és feltölt egy séta a hegyekben, vagy pihenés a vízparton. Ennek a pozitív élménynek a hátterében több folyamat is áll, amelyek előidézéséhez nem szükséges feltétlenül a hegyekbe vonulni vagy tengerpartra menni. Különféle, természetből származó elemek (például szobanövények) elhelyezése a munkahelyünkön vagy az otthonunkban egyértelműen csökkenti a stresszt.

A valódi természeti elemeken túl bizonyos környezeti hangok is pozitívan hatnak ránk. Egy kutatásban (Saadatmand et al., 2013) intenzív osztályon fekvő betegeknél vizsgálták a természet hangjainak nyugtalanságra, szorongásra és stresszre kifejtett hatását. Azok a betegek, akiknek rendszeresen játszottak le olyan hangokat, amelyek egy erdőben való nyugodt sétára emlékeztettek, sokkal hamarabb épültek fel, mint azok, akiknek nem mutattak be ilyen ingeranyagot. Legközelebb érdemes egy fárasztónak és stresszesnek ígérkező munkanap elején, amikor fogalmunk sincs, hogyan fogjuk átvészelni a napot, betennünk egy természeti hangokra emlékeztető lejátszási listát, és élvezni ahogy egyre jobban kitisztul minden, felszabadul a kreativitásunk és letisztázódnak a gondolataink.

NÉHA ÉRDEMES ELVESZNÜNK A TERMÉSZETBEN, HOGY MAGUNK MÖGÖTT HAGYHASSUK A VÁROSI ÉLETET.

Azonban nemcsak hangingerekkel érhetjük el ezeket a hatásokat, hanem a természetet ábrázoló képek vagy videók bemutatásával is. Egy kutatás (Ulrich, 1979) során erdőről, illetve városokról mutattak be fényképeket a vizsgálati személyeknek, majd felmérték az érzelmi állapotukat.

Azok a résztvevők, akik a természetes helyszíneket ábrázoló képeket nézték, sokkal jobban érezték magukat a kísérlet végén, mint azok, akiknek nagyvárosokról készült fényképeket mutattak. A természet tehát jókedvre derít, míg a városi szürkeség elkedvetlenít.

Négylábúakkal boldogan

A növényeken túl a háziállatok tartásának is rengeteg pozitív hatása van. Kutatások (O’Haire, 2010; MacKerron & Mourato, 2013) igazolják, hogy a házikedvenc-tulajdonosoknak sokkal jobb az egészségi állapotuk és elégedettebbek az életükkel. Az állatok tartása nemcsak a pszichés, de a fizikai állapotunkat is pozitívan befolyásolja, amelyek persze oda-vissza hatnak egymásra. Ám azáltal, hogy egyre inkább lakásokba szorulunk, kevesebb lehetőség van nagyobb mozgásigényű házikedvencekkel körbe vennünk magunkat. Erre vidéken és a kertvárosban sokkal több a lehetőség. Talán a korábban felsorolt mechanizmusokon túl ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy általánosságban elmondható, hogy vidéken és a természet közelségében sokkal boldogabbak az emberek, mint a nagyvárosokban (MacKerron & Mourato, 2013).

Biofília a gyakorlatban

Mivel kevesen tehetjük meg, hogy egy erdő közepén, a hegyekben, vagy vízparton lakjunk, jobb híján azzal tehetjük a legtöbbet, ha élettereink berendezésénél a biofil tervezést vesszük alapul. A legfontosabb alapelvek a biofil design kialakításában a következők:

• minél több és változatosabb növényzet,
• dinamikus világítás,
• melegséget sugárzó színek,
• természetes anyagok használata,
• nagy ablakok, lehetőleg kilátással a természetre vagy természetes elemekre.

A biofil tervezés a fenntartható építészet mozgalmának folytatása, amely nyomán számos környezetbarát és energiahatékony épületet jött létre napjainkban is. A biofil desing igyekszik elsimítani az ellentéteket a természet és az épített környezetünk között, ennek tudatos harmóniájára törekedve.

Ha otthonunk tervezésekor és berendezésekor törekszünk a természetes és újrahasznosított elemek beépítésére azzal egyrészt csökkentjük ökológiai lábnyomunkat, valamint az új termékek ilyen irányú tervezésével, gyártásával a gyártók csökkenthetik az energiafogyasztást is, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, nem utolsó sorban pedig Földünk véges erőforrásainak túlzott használatát.

A biofília követése az első lépés környezetünk védelméhez

Bár hajlamosak vagyunk elfelejteni, a természetet nem uralnunk érdemes, sokkal inkább megtalálnunk a harmóniát vele. Ha elismerjük azt, hogy mi is a természet elválaszthatatlan részei vagyunk, hogy belőle származunk, és ennek tudatában éljük az életünket, akkor nagyobb felelősségtudattal viseltetünk a környezetünk iránt, és figyelembe vesszük, hogy egyes döntéseink milyen mértékű károkat rónak a természetre. Ha tisztelettel fordulunk a környezetünkhöz és az állatokhoz, valamint szakítunk azzal a vélekedéssel, hogy a bolygón minden csak azért létezik, hogy saját emberi érdekeinket szolgálja, akkor egy sokkal harmonikusabb és fenntarthatóbb életet teremthetünk meg saját magunk és környezetünk számára egyaránt.

Felhasznált szakirodalom:

Kaplan, R. & Kaplan, S. (1989). The experience of Nature. N. York: Cambridge University Press.

MacKerron, G. & Mourato, S. (2013). Happiness is greater in natural environments. Global Environmental Change, 23(5), 992-1000.

O’Haire, M. (2010). Companion animals and human health: Benefits, challenges, and the road ahead. Journal of Veterinary Behavior: clinical applications and research, 5(5), 226-234.

Saadatmand, V., Rejeh, N., Heravi-Karimooi, M., Tadrisi, S. D., Zayeri, F., Vaismoradi, M. & Jasper, M. (2013). Effect of nature-based sounds’ intervention on agitation, anxiety, and stress in patients under mechanical ventilator support: a randomised controlled trial. International journal of nursing studies, 50(7), 895-904.

Ulrich, R. S. (1979). Visual landscapes and psychological well‐being. Landscape research, 4(1), 17-23.

Ulrich, R. S. (1983). Aesthetic and affective response to natural environment. In Behavior and the natural environment (pp. 85-125). Springer US.

Wilson, E. O. (1984). Biophilia. Harvard University Press.

Sas Eszter Krisztina | pszichológus, mediátor, szabadúszó publicista. Fő érdeklődési területei: ökopszichológia, digitális pszichológia, reklámpszichológia.

Gyakran Ismételt Kérdések