Nemrég interjút közöltünk Karácsony Gergely főpolgármesterrel. Az alábbi írás az új városvezetés Liget-projekttel kapcsolatos eddigi lépéseire reagál.
A Liget-projekt leállítását és annak széles körű társadalmi újratárgyalását ígérte választási kampányában Karácsony Gergely. Megválasztott főpolgármesterként ugyanezt ígéri, csakhogy a projekt leállításáról szóló kijelentést most már másként kell értelmezni. Eszerint a kormánnyal való alku értelmében három nagy épület ugyan kikerül a projektből – ezek esetében még nem indult meg a kivitelezés -, de a megkezdett építkezéseken változatlanul folyhat tovább minden. Pedig a fővárosnak lennének eszközei a károk enyhítésére.
Január végén nyílt levélben fordultak a Ligetvédők Karácsony Gergely főpolgármesterhez, kérve, hogy tegyen meg mindent a Liget-projekt leállítása és a Városliget megmentése érdekében. A levél többek közt hivatkozik arra a civil szervezetek által kezdeményezett és Karácsony Gergely által is aláírt követelménylistára, melyben a városligeti építkezések leállítása is szerepelt.
Az aktivisták decemberben egy ligeti sétát is szerveztek az új városvezetők számára, ahol megmutatták az október óta is zavartalanul folyó építkezések által okozott parkpusztítást. Felhívták a figyelmet arra is, hogy
az építők folyamatosan megsértik a jogszabályokat, túlterjeszkednek az építési területek határain, s hogy a főváros a jogsértések ellen eddig nem tett semmilyen hathatós lépést.
Az új budapesti önkormányzat eddig politikai eszközökkel igyekezett gátat szabni a Liget tönkretételének. A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén, november 5-én több határozatot is elfogadtak a park védelmében. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó döntés értelmében Karácsony Gergely tárgyalásokat kezdett a kormánnyal, hogy a Liget-projekt még meg nem kezdett nagylétesítményei – az Új Nemzeti Galéria, az Innováció Háza és a Városligeti Gyermekszínház – ne épüljenek meg.
Az egyezkedést követően a főpolgármester a miniszterelnöktől ígéretet kapott, hogy a kormány „lehúzza” a ligeti beruházások listájáról az említett három épületet. Ezzel egyidejűleg azonban elindult egy kampány is a projekt „megmentéséért”, azaz az összes épület megépítéséért. S mivel a kormányfő és a főpolgármester által kötött politikai alkut nem foglalták jogszabályba, az említett három beruházás sorsa sem dőlt el megnyugtatóan.
A fővárosnak egyébként korlátozottak a jogi lehetőségei, hiszen a 2013-as Liget-törvény a vagyonkezelői jogokat az állami tulajdonú Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. kezébe adta. A budapesti önkormányzatnak elsősorban a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) megalkotásába és módosításába van beleszólása. Ezért az új Fővárosi Közgyűlés novemberben arról határozott, hogy azonnal eljárást indít a VÉSZ módosítása céljából, megakadályozandó a park további károsodását. A Közgyűlés döntött arról is, hogy március végéig előkészíti a Liget történeti kertté való nyilvánítását, és sort kerít az új VÉSZ társadalmi véleményeztetésére.
Január végéig azonban szinte semmi olyasmi nem történt, ami kedvező változást hozott volna a Liget ügyében. Ígéretekben azonban továbbra sem volt hiány. Karácsony Gergely kabinetfőnöke, Balogh Samu várostervező például úgy nyilatkozott, hogy az új városvezetés betartja a kampányban tett vállalását, miszerint a nyilvánosság előtt újratárgyalja a Liget-projektet. Ennek azonban lényegében maga a kabinetfőnök mond ellent, amikor ugyanebben az interjúban kijelenti: „… ami előrehaladott állapotban van, mint a Néprajzi Múzeum vagy a Magyar Zene Háza, azt nincs értelme leállítani, és torzókat hagyni feleslegesen. Erről döntött a Közgyűlés.”
Tehát a projekt “nyilvánosság előtti újratárgyalása” csak részben fedi a valóságot, hiszen nem vonatkozik a megkezdett építkezésekre,
mivel – Balogh Samu szerint – ezek befejezéséről már döntött a Közgyűlés. Csakhogy ez sem igaz: a novemberben meghozott határozatokban nincs szó ugyanis arról, hogy van-e értelme leállítani a Zene Háza vagy a Néprajzi Múzeum építkezését. Sőt, a Közgyűlés arra hatalmazta fel Karácsony Gergelyt, hogy a kormánnyal való egyeztetés során „a lehetőségekhez képest” érvényesítse a világörökség védelmének szempontjait.
Ez a szempont pedig épp a Néprajzi Múzeum jelenlegi, monumentális épülettervének módosítását, vagy akár az építkezés leállítását jelentené, hiszen a Néprajzival kapcsolatban fogalmazott meg az UNESCO Világörökség Bizottsága súlyos aggályokat.
A Városliget jövőjét azonban nyilván nemcsak a választóknak tett ígéretek, hanem a kormány és a főváros közti politikai erőviszonyok is meghatározzák. Ezeket az erőviszonyokat azonban maguk a szereplők is alakítják.
Kérdés, hogy Karácsony Gergely és kabinetje talál-e olyan jogi, de még inkább politikai eszközöket, melyek megakaszthatják a Liget-projektet.
Vagyis, hogy az alkudozásban a város vezetése mennyire akarja, és mennyire lesz képes a projektet alapvetően elutasító budapestiek, illetve az ügyben aktív civilek politikai súlyát, erejét használni.
Zugló polgármestereként Karácsony sajnos nem élt azokkal a lehetőségekkel sem, melyekkel legalább lassíthatta volna a Városliget beépítésének folyamatát: Zugló önkormányzata nem nyújtott be fellebbezést a városligeti építési engedélyek ellen, és nem szerzett ügyféli jogállást az eljárásokban.
Ugyanakkor a Civil Zugló Egyesület hat épület esetében is pert indított az építési engedélyek miatt, és nem is eredménytelenül: a Néprajzi Múzeum és az Új Nemzeti Galéria építési engedélyének ügyében jelenleg is folyik bírósági per, és a Magyar Innováció Háza, a Dózsa György úti mélygarázs és a Hermina úti garázs sem rendelkezik érvényes építési engedéllyel. A perek állásáról az egyesület részletesen informálta a főváros új vezetését, írta meg az mfor.hu. S bár ezeknek a pereknek nincs halasztó hatálya, hiszen a Liget-projekt kiemelt kormányzati beruházás, valójában nagyon fontos szerepük lehet a Városliget beépítésének megakadályozásában.
A fővárosi önkormányzatnak más lehetőségei is lennének, ha akadályozni, vagy legalább ellenőrizni kívánná a Liget-projekt építkezéseit.
Jogilag a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósága (FÖRI) felel a Városligetben a közutak és a parkolás rendjéért, ezt a feladatát azonban a Tarlós-érában nem látta el. Sajnálatos módon eddig az új városvezetés alatt sem történt ebben változás: a munkagépek és a teherautók továbbra is a százados fák alatt, vagy épp a füvön parkolnak, az építőanyagokat most is a fák tövében halmozzák fel, a fákat megcsonkítják, gyökérzetüket átvágják. Az új önkormányzatnak fontos feladata lenne, hogy ezek ellen a parkkárosítások ellen mielőbb fellépjen.
Azt azonban nem mondhatjuk, hogy a környezetkárosításokat mindenki passzívan tudomásul veszi: civil aktivisták – leginkább a Ligetvédők és a Városliget barátai önkéntesei – évek óta mindent megtesznek, hogy megakadályozzák, vagy legalább mérsékeljék a Ligetben zajló pusztítást. Az aktivisták rendszeresen értesítik a rendőrséget és a közterület-felügyeletet, ha környezetkárosítást tapasztalnak, az eljárásokról jegyzőkönyveket vetetnek fel, szükség esetén bírósági feljelentéseket is tesznek. A környezetet ért károkat nemcsak feltárják, de rendszeresen dokumentálják is. Ezeknek a dokumentumoknak egy részét eljuttatták a főváros új vezetésének, hogy az önkormányzat kellő munícióval rendelkezzen a jogi lépések megtételéhez.
Hogy a Karácsony vezette testület valóban kíván-e konkrét lépéseket tenni a Városligetben zajló parkrombolás ellen, a következő hónapokban fog kiderülni.
Az biztatónak tűnik, hogy a főpolgármester tájépítész főtanácsadója, Bardóczi Sándor megtette az első lépéseket a Városligeti Építési Szabályzat módosítása érdekében. Bardóczi a Tilos Rádióban beszélt arról, hogy a főváros megkezdi a VÉSZ módosításának előkészületeit, és felveszi a kapcsolatot az erre javaslatokat tevő civilekkel.
De ezen túl is elengedhetetlen, hogy az Építési Szabályzatot és a Szabályozási Tervet a fővárosi önkormányzat a VÉSZ-módosítást megelőzően összevesse a Városligetben zajló építkezésekkel és a park valós állapotával, azokról részletes adatokat gyűjtsön, fotódokumentumokat készítsen. A Városligetben zajló változásokról ugyanis eddig nem készültek pontos felmérések. A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. ugyan terepasztalokon és látványterveken mutogatja a projektet, ez azonban csak propaganda, nincs sok köze a Liget valódi állapotához.
A főváros új vezetésének viszont most módja nyílik arra, hogy felmérje és feltárja, milyen károkat szenvedett el a Liget az elmúlt években. Ezt a munkát segítheti a Partizán által készített dokumentumfilm, mely számba veszi, és a laikus számára is érthetően bemutatja mind a Liget-projekt évek óta tartó koncepciótlan burjánzását, mind a Városligetet ért súlyos károkat. Az új városvezetés nyilván nincs könnyű helyzetben, de egy alapos vizsgálat lefolytatásával, kellő politikai elszántsággal és a civilek bevonásával még így is megakadályozhatná, hogy Magyarország legrégebbi és legszebb közparkja teljesen a kormány és egy ingatlanfejlesztő lobbi áldozatává váljék.
Bodnár Zsuzsa | újságíró, környezetvédő
Fotó: adatkutyak.hu
Nem hiszek a Fidesznek akkor sem, ha ajándékot osztogat!! TI SE!