Nemzeti parkok: 15 legszebb rejtett kincsünk

Hány nemzeti parkja van Magyarországnak? Milyen érdekességeket őriznek a nemzeti parkok a természet csodái mellett? Mit érdemes mindenképp megnézni, ha ellátogatunk valamelyikbe? Összegyűjtöttünk 15 érdekességet Magyarország nemzeti parkjairól!

Magyarország természetvédelmi tájakban és nemzeti parkokban gazdag ország, melyek mindegyike sajátos értékekkel bír. Mind a 10 nemzeti parkunkban van valami különleges, amit érdemes megcsodálni, kipróbálni, átélni, megkóstolni, hazavinni – vagy egyszerűen csak tudni róla. Lássuk, melyek ezek!

1. Aggteleki Nemzeti Park – nem csak barlangászoknak!

Sokak számára az Aggteleki Nemzeti Park „csupán” különböző barlangrendszerek és különleges kőzetek gyűjtőhelye.
Bár a cseppkőbarlangok és karsztok is lenyűgözőek, kevesen tudják, hogy az Aggteleki Nemzeti Park területén található az egyetlen terület az országban, amelyet rendszeresen elönt a víz: Bodrogzug ilyenkor igen gazdag vízi élővilágnak ad otthont. A Bodrog tavaszi áradása rendszerint egyszerre történik a Tisza áradásával, így utóbbi mindig jobban megdobja, visszaduzzasztja a Bodrogot. A területet a tavaszi hónapokban átlagosan 40-50 napig, csapadékos években azonban akár 100 napig is víz boríthatja.

A terület vízi élővilága gazdag és sokrétű: míg május elején szinte alig van vízinövényzet, a hónap végére a megjelenő bojtos békalencse, rucaöröm, sulyom, fényes békaszőlő, valamint füzéres süllőhínár igencsak megnehezítik az evezést. A híres bodrogi vízitúrákon kizárólag tapasztalt túravezetővel lehet részt venni, a kenus vadvízi túrák pedig sokszor nomád körülmények közt zajlanak, és életre szóló élményt nyújtanak.

Megfigyelhetjük, ahogy a vidrák természetes élőhelyükön lubickolnak az aranysárga tavirózsák és a fehér virágú tündérrózsák között, találkozhatunk a ritka vöröshasú unkával, mocsári teknőssel, de akár vízisiklót is láthatunk, ahogyan prédájára vadászik a tavaszi vízfelszínen.

A terület madárvilága mintegy 130 különböző fajt számlál. Evezés közben gyakran hallani a bakcsó jellegzetes „kvak-kvak” kiáltásait, de megcsodálhatjuk a jégmadár meseszép, királykék tollait, sőt, ha szerencsénk van, akkor vadászni is láthatjuk. Igazi ritkaságnak számít a területen a szirti sas, valamint a réti- és a parlagi sas. Errefelé gyakran találkozhatunk különböző fecskefélékkel, kék- és vörös vércsékkel, és ha nagy szerencsénk van, fekete gólyával is.

Természetfotósok számára igazi kincs ez a hely, azonban egy ilyen gazdag értéket képviselő területen kiemelten fontos, hogy tudjuk, hogyan illik és kell viselkedni a természetben.

2. Bakony-Balaton Geopark – izgalmas felfedezések egy nemzeti park kis szegletén

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park teljes területe 57.019 hektár. Ahhoz, hogy ezt a tájat alaposan megismerjük, szükségünk lesz tapasztalt vezetőkre, akik közérthető formában képesek megosztani kiterjedt tudásukat a nemzeti park különböző területeiről. Ha Ön szeret túrázni, és érdekli a különböző tájegységek múltja, kialakulása, az ok-okozati összefüggések, vagy csak szeretne többet megtudni hazájának egy-egy szegletéről egy izgalmas előadás közben, kösse össze mindezt egy csokorba: vegyen részt egy geotúrán a Bakony-Balaton Geopark területén!

A szurdokvölgyek, öreg barlangok és hűs források kedvelőinek az Öreg-Bakony térségét ajánljuk, a lenyűgöző kőzetek szerelmeseinek a Káli-medence nyújt majd izgalmas ismereteket, míg a vulkánok és hévforrások rajongói a Keszthelyi-hegység csodái közt lelnek majd újabb kedvencre.

3. Állati érdekességek a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban

Az állatszeretők számára a különböző Balaton-felvidéki tanösvények kiemelkedőek a nemzeti parkok közül, számos izgalmas, védett fajt rejtenek. Itt él többek között a nagy kárókatona, akit gyakran láthatunk a tollait szárogatva ácsorogni a Balaton vizeinek partján. Ennek oka, hogy a kárókatona tollazata alatt nem rejlenek faggyúmirigyek, így amikor ebédre való hal után néz magának a vízfelszín alatt, tollazata könnyedén átázik.

Szemfüles természetjárók a napsütötte sziklákon heverésző zöld gyíkokat is megcsodálhatják, amint a lemenő nap utolsó sugarainak melegét élvezik. Hazánk legnagyobb gyíkfaja ez: hossza a 40 cm-t is elérheti.

Érdekesség, hogy a májusi túrák alkalmával – a gyíkok párzási időszaka alatt – a hím gyíkok torka ragyogó kékké színeződik, ezzel hívják fel magukra a nőstények figyelmét.

4. Extrém kalandok a Bükki Nemzeti Park területén

A Bükk hatalmas hegyvonulatai, mélyzöld erdei minden kalandort magukhoz szólítanak, legalább egyszer. Különös sziklaformái megmozgatják a sziklamászás szerelmeseinek fantáziáját – nem is csoda, hiszen a csúcsra érve lélegzetelállító látványban lehet része mindannak, aki vállalkozik egy ilyen túrára.

A sziklamászás során azonban fontos tisztában lenni azzal is, hogy egy természetvédelmi területen vagyunk, melynek elsődleges feladata, hogy az ott „élőket” (legyenek azok állatok, növények vagy sziklák) védelmezze. Éppen ezért, mielőtt sziklamászásra adja a fejét, mindenképpen tájékozódjon az adott terület mászhatóságáról! A Szőlő-kő, a Felsőtárkányi szurdok-szikla, a Bárány kő, valamint a Fehér-kő egész évben mászható, és túraösvényeken is megközelíthető. Az utóbbi években azonban megszaporodott a Bükk területein élő medvék száma, éppen ezért, mielőtt a Bükkbe indul túrázni, olvassa el, mi a teendő, ha esetleg medvével találkozik!

5. A Bükki Nemzeti Park titkos kincsei

A Bükki Nemzeti Park ad otthont a hazánkban ismert barlangok több, mint egynegyedének, ezzel különleges helyet foglal el a nemzeti parkok között. A Bükk azonban nem csupán a sziklák és karsztos barlangrendszerek szerelmeseinek kedvenc túrahelye, de tapasztalt erdőjárók is nagy örömüket lelik benne.

A legszebb kincseit az éjjeli órákban fedi fel: a Bükki Csillagoségbolt-park olyan hely, amit az életben egyszer mindenképp látni kell. A fényszennyezés komoly gondot jelent azok számára, akik az éjszakai égboltban szeretnének gyönyörködni, hiszen a horizont fölé irányuló fény megnöveli az égbolt háttérfényességét, ezzel pedig eltompítja az égbolt valós objektumainak látványát. Szerencsére a Bükki Nemzeti Park területén több megfigyelőhely is van, ahol a fényszennyezés már olyan alacsony mértékű, hogy láthatóvá válik a valós éjszakai égbolt, és végre gyönyörködhetünk a Tejútrendszerben.

6. Szarvasles a Duna-Dráva Nemzeti Parkban

A Duna-Dráva Nemzeti Park területén található az ártéri területeiről, érdekes madárvilágáról méltán híres Gemenc. Az erdők mélyén megbúvó tavak nem csupán a túrázók kedvelt helyei: ha csendben megbújunk az egyik parton, láthatjuk, hogy az erdei élővilág csaknem minden tagja ellátogat a tavakhoz a nap folyamán.

Nyaranta érdemes már a kora reggeli órákban, a napfelkeltével együtt érkezni, így láthatjuk a hajnali ködbe burkolózó tájat, részesei lehetünk a madárvilág zajos ébredésének, napközben pedig, ha szerencsénk van, hűsölni érkező szarvascsordával is találkozhatunk. Örömünknek nem szabad túl nagy hangot adni, különben könnyen véget érhet a csodás látvány.

Ha Ön tapasztalt, vagy épp tapasztalatot gyűjtő fotós, ne bízzon mindent a véletlenre! A Duna-Dráva Nemzeti Park dolgozói ismerik a területet, és az ott élő állatokat, ilyenformán remek segítséget jelentenek az Ön számára. Már kitapasztalt fotós leshelyekkel, segítséggel, szálláshellyel várják az ide látogató fényképészeket.

7. Ürge-mező a fürge gyerekekkel

A paksi Ürge-mező tanösvény egy kiváló tanulási és szórakozási lehetőség az ifjú természetjárók és családjaik számára. A 242 hektáros, nyílt, buckákkal tarkított homokpuszta összesen 26 védett fajnak ad otthont a Duna-Dráva Nemzeti Park területén.

Látogatásakor ügyeljen rá, hogy autójával/motorjával ne hajtson az Ürge-mező területére, mert akaratlanul is károsíthatja vele az ürgék élőhelyét, illetve semmilyen formában ne hagyjon maga után szemetet, hulladékot – még lebomlót sem!

8. A barlangok és sziklák szerelmeseinek

A Duna-Dráva Nemzeti Park a barlangok és látványos kőzetek szerelmesei számára is rejteget természeti kincseket. A Nyugat-Mecsekben a Zsongor-kő vörös szikláit meghódítva igazán mesébe illő panorámát csodálhat meg az erdőjáró, míg az Abaligeti-barlang cseppkövei között túrázók megismerkedhetnek a denevérek titkos életével, és e csúnyácska, de igen kedves, hasznos kis állatok mindennapjaival, feladataival.

9. Duna-Ipoly Nemzeti Park – túl Visegrádon és a Pilisen

A Duna-Ipoly Nemzeti Park kétségkívül az egyik legismertebb a nemzeti parkok között, melynek túraútvonalai mind a Pilis hegységen keresztül vezetnek, és jó néhány közülük Visegrádon köt ki. A park azonban jóval több természeti kincset rejt, mint a legnépszerűbb túraösvények.

A nemzeti park területén, a meseszép Váli-völgyben (Tata és Székesfehérvár között) fekszik a 40 hektár területű Alcsúti Arborétum, József nádor egykori kastélykertje. Főépülete a művészettörténet rajongói számára is igazi kincs, hiszen egy klasszicista kastély, melyet Pollack Mihálynak köszönhetünk. Sajnos napjainkban már csak a kastélykápolna, valamint a homlokzat maradt meg belőle, azonban az őt körülvevő angolkert, a tó és a számos különböző fajból álló, dús növényvilág látványa kárpótolhat minket a történelem viharaiban keletkezett veszteségekért.

10. Zebegény vadregényes romantikája

A szintén a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó Zebegény leginkább a Kálvária-dombról, és az ott elhelyezett Országzászlóról híres, de a városban tartózkodva érdemes még megnézni a Hajózástörténeti Múzeumot, a Hétlyukú hidat, a Dőry-kastélyt, valamint a Havas Boldogasszony Plébániatemplomot is, melyet Kós Károly és Jánszky Béla tervezett. Itt szecessziós freskók és figyelemre méltóan szép, színes üvegablakok várják az oda látogatókat.

Zebegény eldugott, vadregényes romantikáját azonban kevesen ismerik. Ha ide látogatunk, érdemes legalább egy 3-4 napos hosszú hétvégét rászánni, és a város helyett inkább az erdő ölelésében, az Őzgida Nyaralóházban, a Hegyi Kabinban vagy a Naphegy Vendégházban foglalni éjszakai szállást.

11. Fertő-táj világörökség

A Fertő-Hanság Nemzeti Park ad otthont a Fertő-táj világörökségnek. Az Alpok és a magyar Kisalföld ölelésében, Európa közepén fekszik a Fertő, mely páratlan kultúrát alakított ki az itt élő emberek számára és velük harmóniában. Érdemes hát egy nagy adag kíváncsisággal, élelemmel, vízzel, távcsővel és/vagy fényképezőgéppel felszerelkezve nekivágni a Fertő-táj magyarországi szakaszainak, hiszen igen gazdag madárvilágot figyelhetünk meg a túra során.

Látogassunk el Lászlómajorba, hogy megismerjük az itt élő emberek mindennapjait, feladatait, kultúráját, állattartási ismereteiket és szokásaikat. A bemutatómajorban 15 őshonos magyar állatfaj mintegy 300 példányával találkozhatunk méltó és természetes körülmények között. A lovak szerelmesei számára javasolt kitérőt tenni a Széplak Lovasudvar felé is.

12. Hortobágyi Nemzeti Park

A Tisza-tó a Hortobágyi Nemzeti Park egyik féltve őrzött kincse, a nemzeti parkok közül a legnagyobb és legrégebbi. A hatalmas kiterjedésű (80 549 hektár) nemzeti parkról mindenkinek azonnal a végtelennek tűnő szürkemarha-csordák, valamint a kilenclyukú híd jut elsőre eszébe, azonban a Hortobágyi Nemzeti Park jóval több kincset rejt a természet szerelmesei számára, mint a leghíresebb nevezetességei.

A Tisza-tavon csónaktúrákat tehetünk, de az újabban divattá vált SUP túrák is élvezetesek a vidék csendjében, nyugalmában. A tó partján elszórtan megtalálható (és kibérelhető!) úszóházak pedig igazán tüskeváras élményt nyújtanak az ide látogatók számára.

13. Kiskunsági Nemzeti Park

A Kiskunsági Nemzeti Park két legfőbb tájvédelmi területe a Kolon-tó, valamint az Apajpuszta. Előbbinél a tó látványos és gazdag vízivilágát, mindennapjait figyelhetjük meg a nemzeti park által szervezett különböző programokon, míg Apajpusztán a korán kelők récét és túzokot leshetnek meg természetes élőhelyén. Érdemes továbbá ellátogatni a Péter-tavi halastavakhoz, illetve geotúrát tenni az Érsekhalmi földvárhoz.

14. Ritkaságok nyomában

A Körös-Maros Nemzeti Park igazán egyedi növényvilággal büszkélkedhet, melyeket kevesen ismernek. Magyarország egész területén csak itt él például volgamenti hérics, bókoló zsálya, valamint földbentermő here.

A nemzeti park olyan botanikai értékeket őriz még mint a vetővirág és az őszi csillagvirág, melyek – a korábban felsorolt növényritkaságokhoz hasonlóan – jégkorszaki maradványfajok. Mindezekből ráadásul olyan hatalmas állomány van, ami ritka az ország területén.

A nemzeti park igazgatósága minden évben túrát szervez az Alföld élővilága iránt érdeklődők számára, de a madarak szerelmesei is találnak maguknak megfelelő programot a Kardoskúti Madárvonulási Múzeumban. A tavak, valamint a vízi élővilág rajongói számára a nemzeti park aktív kenutúrákat is szervez, valamint lehetőséget biztosít kenubérlésre is.

15. Őrségi Nemzeti Park

Vas megye délnyugati csücskében egy ligetekkel, erdőkkel teletűzdelt, mesebeli tájra bukkanhatunk, ahol minden, de minden harmóniában van a természettel.

Bár az itteni állat- és növényvilág is lenyűgöző, és meleg szívvel ajánlunk itt bármilyen tanösvényt, kenutúrát a Rába vizein, vagy szállást, az Őrségi Nemzeti Park különlegessége az itt élő és dolgozó emberekben rejlik, akik régi magyar hagyományokat őriznek.

Vannak azok a bizonyos „egyszer-az-életben”- élmények, amelyeket muszáj kipróbálnunk, ilyen többek között a Köcöle Kft őrségi dödölléje, a Vadvirág méhes-és gyógyítókert erdei harmatméze, vagy gesztenyekrémje, Zaicz Tibor fűszeres kecske- és tehénsajtja, Szabó Gábor tökmagkrémje, illetve Tamaskó Sándor válogatott, szárított gombakülönlegességei. A felsorolt őstermelők kiváló munkájukkal mind elérték, hogy az Őrségi Nemzeti Park címerével hirdethessék portékájukat, hiszen munkájuk értéket őriz és ad át. Az Őrségi Nemzeti Park címerének viselésére jogosult őstermelők, vendéglátók és fazekasok teljes listáját az Ősrégi Nemzeti Park honlapján tekintheti meg.

A nemzeti parkok érdekességei mellett, érdemes elolvasnia 20 magyarországi erdő, ahova érdemes ellátogatni és Erdőtelepítés Magyarországon című cikkeinket is!

Gyakran Ismételt Kérdések

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”