Hillier-tó – elképesztő színek Ausztráliából! Hogyan lett ilyen különleges?

Akár egy varázslatos mesevilág mágikus tava is lehetne, pedig nagyon is valóságos a szemet gyönyörködtető színekben pompázó Hillier-tó. Minek köszönheti egyszerre lenyűgöző és közben meglehetősen szokatlan rózsaszín színét? A Hillier-tó rejtélyének jártunk utána.

Egy tó hallatán elsőre mindannyiunknak a lágyan kéklő víztömeg jut eszébe. Azonban létezik egy tó Ausztrália délnyugati csücskében, amely felülírja minden eddigi elképzelésünket az állóvizekről, hiszen a megszokott kékség helyett vibráló, rágógumira emlékeztető, rózsaszín hullámok mossák a partjait.

Miről nevezetes a Hillier-tó? 

Az aprócska Middle-szigeten található tó Ausztrália fő látványosságai közé tartozik. A mindössze 600 méter hosszú és 250 méter széles tó partját hófehér perem övezi, amely még jobban kiemeli a pink vizet a körülötte elterülő zöldellő táj egyhangúságából. A hangsúlyos kontúr a Hillier-tó partján lerakodó sónak köszönhető, ami még jobban felhívja a figyelmet az egyébként is erőteljes rózsaszín vízre. A rendhagyó természeti jelenség nem pusztán optikai csalódás, ha kimerünk egy üvegbe a tó vizéből, ott is megtartja káprázatos színét.

Hol található? Hogyan lehet megközelíteni?

Bár a Hillier-tó az egyik legkülönlegesebb turisztikai látványosság Ausztráliában, nincs egyszerű dolga annak, aki ellátogatna a vízhez. A távoli szigethez legközelebb Esperance városa fekszik, ahonnan hajóval és helikopterrel lehet eljutni a Middle-szigetre. Azonban annak, aki szeretné saját szemével is látni a káprázatos rózsaszínű tavat, előre kell gondolkodnia, mert csak nagyon ritkán indítanak járatokat a tóhoz. A legközelebbi hajótúra például csak 2022 januárjában indul.

Ha sikerül is elérni a szigetet, a kihívások itt még nem érnek véget. Mivel a tavat sűrű erdő öleli körbe, a megközelítése a szárazföld irányából elég nehézkes; az egészen közeli óceánpart felől szoktak a turisták átvágni az erdőn a tóhoz. Éppen ezért jellemzően a levegőből szokás megközelíteni a tavat, és habár a helikopterek nem szállnak le, madártávlatból még jobban kirajzolódik a zöld táj és a hófehér peremmel rendelkező rózsaszín tó egyedülálló kontrasztja.

Hogyan alakult ki a Hillier-tó jellegzetes színe?  

A tavat 1802-ben fedezte fel Matthew Flinders, brit felfedező, amikor körbehajózta Ausztráliát. Feljegyzései szerint a tó már akkor is ilyen színű volt, azonban a szokatlan természeti jelenség okát akkor nem sikerült megfejteni.

Aztán 1950-ben egy tudóscsoport megállapította, hogy a tó vízének rendkívül magas a sótartalma, ám ez önmagában nem ad kielégítő magyarázatot a tó elszíneződésére.

Mi áll a jelenség hátterében?

A tó a különleges pink színét több tényezőnek is köszönheti. Egyrészt a víz rendkívül magas (30-35% körüli) sótartalommal rendelkezik, amely nagyjából a Holt-tengerével mérhető össze. Egy hipotézis szerint a sókristályokban található halofil, vagyis sókedvelő baktériumok felelősek a tó elszíneződéséért.

Egy másik hipotézis szerint a pink színt a vízben található nagy mennyiségű só és a nátrium-hidrogén-karbonát közötti reakció okozhatja. Mégis a legvalószínűbb magyarázat, hogy a Hillier-tó különleges színéért a benne található élővilág a felelős.

Mi jellemzi a Hillier-tó élővilágát?

Feltételezhetően a só csak közvetetten járul hozzá a Hillier-tó elszíneződéséhez. A jelentős sókoncentráció befolyásolja a tavak élővilágát, mivel a magas sótartalmú környezetben csak bizonyos fajok képesek megélni. A mikroorganizmusokon kívül jellemzően nem találunk más élőlényeket és létformákat a magas sótartalmú vizekben. Ez a Hillier-tó esetében is elmondható.

Vízében nagy mennyiségben tenyészik a sós közeget kedvelő Dunaliella salina alga, amely egyéb fajok híján egyeduralkodóként lepi el az egész vizet. Ez az alga pedig nagy mennyiségben termel karotenoid vegyületeket, amelyek nagyon hasonlók a sárgarépában is előforduló béta-karotinhoz. Mivel a Dunaliella salina évezredek óta háborítatlanul él a tóban, folyamatosan befestette annak vizét rózsaszín karotenoid pigmentvegyületekkel.

Az alga mellett a tó vizében és a körülötte található hófehér sókéregben azonosítottak még a vörös halofil baktériumokat is, a bakterioruberinok szintén hozzájárulnak a pink szín kialakulásához.

Lehet benne fürdeni?

Szerencsére ezek a mikroorganizmusok csak természetes festékanyagként szolgálnak, de egyébként teljesen ártalmatlanok. A szokatlan színt leszámítva a Hillier-tónak semmilyen káros hatása sincs az emberekre, így bárki nyugodtan megmártózhat benne.

De az ilyen különleges tavakat nemcsak fürdőzés céljából érdemes meglátogatni, hanem gyakran használják őket sókitermelésre és -bányászatra is. A hosszú órákon át tartó bányászat közben a bányászoknak célszerű valamilyen bőrvédővel (például sheavajjal) megóvni a bőrüket a só szárító hatásától. A XX. század elején a Hillier-tónál is zajlott sókitermelés, azonban napjainkban nem használják már ilyen célokra, pusztán turisztikai látványosság.

Vannak a Földön más rózsaszínű tavak is?

Kétségtelenül különlegesnek számít a Hillier-tó, azonban nem ez az egyetlen állóvíz a világon, amelynek a színe elképesztő, rágógumira hajazó élénk rózsaszínben pompázik.

Ausztrália nyugati partján fekszik a Pink-tó (korábbi nevén Spencer-tó), amely színét szintén a vízében található mikroorganizmusoknak köszönheti. Érdekesség, hogy a Pink-tó neve ellenére napjainkban már nem rózsaszín, az utóbbi tíz évben fokozatosan veszített vibráló színéből. Ehhez hozzájárultak egyrészt külső hatások, az időjárás változásai, valamint a sótartalom csökkenése, amelyek a benne található élővilág összetételének megváltozását is okozták. Azonban, ahogyan kifakult, újra visszatérhet egyszer a rendkívüli színe.

Bolíviában terül el a Laguna Colorada (Vörös-tó), amely lenyűgöző vöröses rózsaszín színéhez remek kontrasztos hátteret biztosítanak az Andok hegység égbe magasodó csúcsai. A víz kifejezetten sekély, így számos flamingófaj közkedvelt pihenőhelye. A Hillier-tóval ellentétben a Laguna Colorada kifejezetten könnyen megközelíthető, és számos falu is övezi, ahol megszállhatnak éjszakára a tóhoz látogatók.

Európában, azon belül is Spanyolországban található a Salina de Torrevieja, amely egy teljes körű, ingyenes wellnessélményt és nem mindennapi kikapcsolódást kínál a tóhoz ellátogatóknak. Még a XIII. században egy csatornán keresztül vezették el az óceánban található sót a tóhoz, amely kétségtelenül sikeresen működött, mivel azóta sóhegyek tornyosulnak a víz felszínén és a tó partjainál. Aki megmártózik a tóban, annak kétségkívül egy lelket és testet kényeztető élményben lesz része, azonban ne lepődjünk meg, ha társaságot is kapunk magunk mellé. Ugyanis párzási időszakban flamingók és egyéb vízimadarak kedvenc helye a szerelem és szeretet szimbolikus színével büszkélkedő Salina de Torrevieja.

Sas Eszter Krisztina |  pszichológus, mediátor és újságíró. A Mind Art kreatív pszichológiai műhely egyik alapítója. A pszichológia mellett szenvedélyei a művészet és a környezetvédelem.