Tartalom
- 1 Mi a zajszennyezés?
- 2 Hogyan mérhető a zajszennyezés?
- 3 Hol vannak a világon a leginkább zajszennyezett területek?
- 4 Van zajszennyezés rendelet? Hogyan szabályozzák a zajszennyezést a világban?
- 5 Milyen törvények vonatkoznak Magyarországon a zajszennyezésre?
- 6 Mik a zajszennyezés hatásai?
- 7 Hogyan lehet védekezni a zajszennyezés ellen?
Miközben írom ezt a cikket, magam is az ablakom alatt száguldó autók egybefüggő hangját hallgatom, néha megszakítva a szokványos városi dallamot egy-egy éles szirénaszóval vagy dudálással. Azt hiszem, ezek a zajok sok hozzám hasonló budapesti számára elválaszthatatlanul egybeforrtak a városi élettel. Mégis milyen következményei vannak a zajszennyezésnek? Hogyan hat ez a környezetünkre és a szervezetünkre?
Azzal nem árulok el nagy titkot, hogy a csend vagy éppen a nyugalmat árasztó természeti hangok kifejezetten kedvező hatást gyakorolnak ránk. Csökkentik a stressz-szintünket, segítenek a fókuszálásban és a gondolkodásban, sőt kreatív ötletek megvalósítására is inspirálhatnak.
Azonban, ha nem vagyunk olyan szerencsések, hogy egy erdő mélyén vagy egy vízparton töltsük az időnk nagy részét, akkor valószínűleg inkább a fejünk fölött elhúzó repülőgépek zúgása, az utca forgalma, a riasztók vijjogása, a járművek moraja és a város egyéb vibráló hangjai azok, amelyek osztályrészül jutnak nekünk. Ezek a zajok azonban egyaránt ártalmasak lehetnek az állatokra, sőt ránk, emberekre is.
Mi a zajszennyezés?
Ha a környezetünket fenyegető globális problémákra gondolunk, akkor elsőként olyan szemmel is látható és jól érzékelhető jelenségek juthatnak az eszünkbe mint az erdőirtás, a hulladékkezelés problémái, az elsivatagosodás, a globális felmelegedés és még sorolhatnánk. Pedig van egy láthatatlan ellenség is velünk: a zaj.
Mit is nevezünk tulajdonképpen zajnak? Ez egy kicsit mindenkinek mást jelent, hiszen például a saját kutyánk ugatása vagy a kedvenc zenénk akkor sem zaj, ha hangos, míg a szomszéd lakásból átszűrődő fúró hangja vagy a mosógép zöreje, akkor is lehet zaj, ha nem hangos.
Ha mégis definiálni szeretnénk, akkor a zaj tulajdonképpen a hasznos információhoz hozzáadódó, felesleges, ahhoz nem tartozó jel, amely a hasznos jel értelmezését nehezíti. Leegyszerűsítve:
zajnak számítanak azok a hangok, amelyek valami miatt nemkívánatosak: hangosak, bosszantóak, zavarják a figyelmet vagy a pihenést.
Ennek megfelelően pedig a zajszennyezés lényegében a környezetünkben jelen lévő, emberi tevékenység által keltett, az emberek és az állatok számára ártalmas vagy zavaró hangok összessége.
Hogyan mérhető a zajszennyezés?
Láthatjuk tehát, hogy a környezetünkben sokféle zajforrás található, amelyek nem mindegyike számít feltétlenül zajnak. Éppen ezért a zajszennyezés kifejezetten nehezen megragadható környezetszennyezés-fajta, mert a zajnak nem igazán létezik objektív mérőszáma.
A zajszintet általában úgy határozzák meg, hogy a környezetből érkező zajok hangerejét és időbeli lefutását jellemzik, amelyekből kiszámítható a decibelben (dB) mérhető zajszint. A zajmérő berendezésben egy mikrofon a beérkező zaj hangnyomását először elektromos jellé alakítja, majd ezt a jelet erősítők és szűrők segítségével teszik alkalmassá arra, hogy a műszeren leolvasható legyen. Ennek eredményeként pedig megkapják azt a hangnyomásszint-frekvencia összefüggést, amelyből látható, hogy mely frekvenciákon, mekkora intenzitású zaj észlelhető. A zajterhelési határérték egyébként 65 dB, efelett már zajszennyezésről beszélünk.
Hol vannak a világon a leginkább zajszennyezett területek?
Különféle zajokkal találkozhatunk rögtön a saját otthonunkban a háztartási gépek zúgásától kezdve, az elektronikai eszközök zörejéig, de mégis a legnagyobb zajterhelést az utcák zaja, a közlekedés, a közeli ipari vagy szórakoztató létesítmények zavaró és állandó hangjai jelentik.
A legnagyobb zajártalomnak egyértelműen a városi környezetben élők vannak kitéve. A városokban az egyik legnagyobb zajforrást a közúti közlekedés teszi ki:
közel 70 millióra tehető azoknak az európai városlakóknak a száma, akiknek nap mint nap 55 decibelnél erősebb környezeti zajt kell elviselniük.
Hozzávetőleg 50 millió városlakó él olyan helyeken, ahol még éjszaka is túlzottan magas a közlekedésből eredő zaj szintje. Közülük 20 millióan pedig tényleges egészségkárosodást is szenvednek a zajterhelés következtében.
Van zajszennyezés rendelet? Hogyan szabályozzák a zajszennyezést a világban?
A zajszennyezés egy sor egészségügyi ártalommal hozható összefüggésbe, így kulcsfontosságú, hogy társadalmi és egyéni szinten is a tőlünk telhető legtöbbet megtegyük az ártalmak csökkentéséért.
Az Európai Unió egy közös zajvédelmi politika kialakítására törekszik, amelynek lényege, hogy a tagállamoknak fel kell mérniük a zajterhelést a nagyvárosok, közutak és vasútvonalak mentén fekvő területeken, és tervet kell kidolgozniuk a zajcsökkentés érdekében.
A határérték megállapításához szükséges egy mindenütt egyformán alkalmazható és a zajterhelést megfelelően jellemző mérőszám. Az Unió zajvédelmi gyakorlatában ez a mérőszám az úgynevezett nappal-este-éjjel zajszint (Lden. angol rövidítéssel den, azaz day-evening-night). Megállapításához a napot három időszakra osztják:
- Nappal: 7.00-19.00 (12 óra),
- Este: 19.00-23.00 (4 óra),
- Éjszaka: 23.00-7.00 (8 óra).
Mindegyik napszakban megmérik az átlagosnak megfelelő intenzitásszintet, majd ezeket súlyozzák az időszakoknak megfelelően. Az Európai Unió úgynevezett zajtérképek készítését is előírta a nagyvárosokról, a forgalmas útvonalakról és vasútvonalakról, repülőterekről. Ezeken a térképeken jelölni kell a 75 dB-nél nagyobb Lden terhelésű területeket, valamint 55 és 75 dB között 5 dB-es lépésekben kell feltüntetni a zajszintet.
Magyarország interaktív zajtérképe ide kattintva érhető el, ahol mindenki maga ellenőrizheti, mennyire van kitéve a zajszennyezésnek.
Milyen törvények vonatkoznak Magyarországon a zajszennyezésre?
Magyarországon a zajszennyezés kérdésében jelenleg a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EÜM együttes rendelet, valamint a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet az irányadók, amelyben részletesen meghatározzák az egyes területeket érintő zajok határértékeit, a vonatkozó előírásokat és intézkedési, védelmi terveket. A jogszabályok a nevükre kattintva részletesen is olvashatók.
Mik a zajszennyezés hatásai?
A zajszennyezés sajnos egyre nagyobb méreteket ölt, egyre több a zaj káros hatásai miatt kialakuló betegség. A zaj károsan befolyásolja a hallószervet, átmenetileg fülzúgást, hosszú időn keresztül tartó, 85 dB feletti érték esetén, maradandó halláskárosodást okozhat. Pszichés hatásként már viszonylag alacsony zaj esetén is jelentkezhet az alvászavar, a magasabb intenzitásszint a reakcióidő növekedéséhez, illetve ingerlékenységhez vezethet. A zaj elsősorban a koncentrációt és a problémamegoldó gondolkodást nehezíti meg, az állandó zajterhelés pedig fáradékonysághoz és a teljesítményromláshoz vezethet.
Egyes mérések szerint a tartós zaj 8-10 évvel rövidítheti meg az ember életét.
A környezeti zajok az állatvilág tagjaira is komoly hatással vannak. Egyes fajoknál viselkedési zavarokat okozhatnak, mások a zajszint emelkedése miatt elhagyhatják a táplálkozásra, szaporodásra használt vagy szimplán az élőhelyükként szolgáló területeket. A városi zaj az énekesmadarak territóriumfoglaló és párcsalogató tevékenységeit nagymértékben megnehezíti, mivel néhány faj képtelen túlharsogni a városi zajokat. Az óceánban élő emlősök tájékozódása is romlott a közlekedés és a radarok használata miatt: a cetek nehezebben tudnak kommunikálni egymással.
Hogyan lehet védekezni a zajszennyezés ellen?
A zajszennyezés csökkentésének és kivédésének egyik módja a technikai zajvédelem. Ilyen például a gépjárművek teleszkópja, a rezgő gépek rugalmas felfüggesztése, vagy olyan hangok alkalmazása, amelyek az eredeti hanggal interferálva gyengítést esetleg kioltást hoznak létre.
A zajterjedés visszaszorításának egyéb módjai is léteznek. Egyrészt a zajvédő falak, amelyek a forgalmas helyek, például autópályák, illetve vasúti pályák mellé kerülnek beépítésre, és amelyek általában nem elnyelik, hanem alakjukból és anyagukból adódóan visszaverik a hangot. A zajszigetelés másik módja olyan akadályok telepítése a zaj útjába, amelyek elnyelik a hangenergia egy részét, így csökkentik a zaj intenzitását.
Mit tehetünk mi magunk? Az egyéni zajvédelem egyik legfőbb védőeszköze a fület jól elzáró, rugalmatlan anyagból készült füldugó, másrészt a hallásvédő sisakban található fülvédő tok. Extrém erős zajszint esetén ajánlott a speciális anyagokból készült zajvédő ruházat, amely a belső szerveket védi a rezgésektől.
Sas Eszter Krisztina | pszichológus, mediátor és újságíró. A Mind Art kreatív pszichológiai műhely egyik alapítója. A pszichológia mellett szenvedélyei a művészet és a környezetvédelem.
Debreceni Ferenc
Lakott területen belül be kell vezetni a 30km/ ó sebesség korlátozást. Biztosítani kell a helyben lakók személyes szabadságát az emberhez méltó élethez!
Lang
A rádiófrekvenciás zajszint milyen mérőeszközzel mérhető?Mennyi a megengedett érték.