Így lehetsz gazdagabb „szegényebben”: a minimalizmus aranyszabályai

„Olyan dolgokat veszünk, amikre nincs szükségünk, abból a pénzből, ami nem a miénk, hogy lenyűgözzünk embereket, akiket még csak nem is szeretünk.” – hangzik el a Harcosok klubja című ikonikus filmben. Ez a társadalomkritika húsbavágóan igaz egy kicsit mindannyiunkra. Azonban csak rajtunk múlik, hogy megmaradunk-e a fogyasztói társadalom bűvöletében, vagy tárgyak gyűjtése helyett arra koncentrálunk, ami igazán fontos: az életre. Ez a minimalizmus.

A konzumerizmusnak, ami sokáig jól működő(-nek tűnő) motorként pörgette a gazdaságot, néhány éve nehéz súlyú kihívója akadt: a minimalizmus. A minimalista életmód lényege, hogy csak annyi tárgyat birtokolsz, amennyire valóban szükséged van. Nem többet, és nem kevesebbet. Sokan gondolják, hogy a minimalisták remeteként tudatos szegénységre törekednek, azonban ez közel sincs így.

A minimalizmus egyik központi gondolata, hogy úgy élj, hogy kiválasztod a számodra fontos dolgokat, megszabadulsz a felesleges tárgyaktól, gondolatoktól, kapcsolatoktól és tevékenységektől, amelyek hátráltatják a fejlődésedet és a szabadságérzetedet. A minimalizmus inkább egy törekvés a cél felé, mintsem állapot. Mindig lehet, és kell is tanulni, fejlődni, hogy napról napra jobban éljünk.

Hogyan vágj bele a minimalizmusba?

A pszichológiai motivációelméletekből ismert Maslow-piramis után szabadon, a minimalista élet aranyszabályait a fenntarthatósági piramis szemlélteti a leginkább.

#1 Használd azt, amid van! Nézz szét az otthonodban, és próbáld meg a lehető legtöbb ideig használni azokat a dolgokat, amiket egyszer már egyébként is megvettél! Óvd őket, rakj közöttük rendet, használd őket minél többször! Keress nekik új használati célt! Nem biztos, hogy érdemes gyertyatartókat venned, tökéletesen megfelelnek erre a célra az üressé vált kisebb befőttesüvegek. A megunt függönyökből varrhatsz tartós zsákokat a zöldségeknek, az elkopott ruháidból szabhatsz kendőket, hogy lecseréld az egyszer használatos papírtörlőket!

#2 Kérj kölcsön! Nincs valamid? Nem kell egyből a boltba szaladni. Kérj a szomszédtól, barátoktól, ismerősöktől! Ha valamire nincs szükséged hosszú távon pl. csak egy nyaralás alkalmával kell, ne vedd meg, hanem kérd el olyantól, akinek már alapból van, és ő éppen nem használja!

#3 Cserélj! Mára már számos cserebere csoport létezik a közösségi médiában. A pénz egyetemes valutává válása előtt virágzott a cserekereskedelem, napjainkban pedig második virágkorát éli. Valamire már nincs szükséged? Kérj helyette valamit, amire viszont van, és már másnak felesleges! Így ketten is jól jártok, és nem terheltétek a környezetet új termékkel. Ruhacserés oldalakon gyakran kérnek a ruhákért magokat, növényeket, esetleg állateledelt. És a modell működik, mindenki azt kapja, amit szeretne, és szüksége is van rá.

#4 Készíts! Nincs otthon, nem tudsz kölcsönkérni és a csere sem játszik? Akkor igyekezz elkészíteni magadnak a dolgokat! Ehhez legtöbbször már kell vásárolnod, viszont csak alapanyagokat, ami kevésbé terheli a környezetet, mint egy késztermék előállítása.

#5 Legvégső esetben vásárolj! Naiv lenne azt feltételezni, hogy az átlagos életstílus összeegyeztethető a maximális önfenntartással és a vásárlás teljes mértékű kiiktatásával. Azonban, ha vásárolsz is, csak azt vedd meg, amire valóban szükséged van.

Az vagy, amit megveszel

A minimalista élet azonban csak papíron ilyen egyszerű. Mivel nem vákuumban élsz, így nap mint nap ki vagy téve reklámok tömkelegének. Óriásplakátokról, villogó reklámokról, tv-műsorokból, és különböző emberek szájából hangzik el folyamatosan, hogyan kellene élned, mit kellene megvenned, hogyan kellene kinézned, mit kellene enned vagy miben kellene hinned.

És ez itt a kulcs. A reklámok megmondják, hogy mit és mikor KELL venned. De semmit sem kell. Csak azért, mert valami olcsó(bb), attól még nincs rá szükséged. Csak azért, mert valami jó vásárnak tűnik, nem muszáj a kosaradban landolnia. Csak azért, mert egy termékből nem a legújabb, legszebb, legprofibb, legdizájnosabb van meg, nem kell lecserélned.

Jó pár évvel ezelőtt zajlott egy nagy élelmiszerlánc kampánya, amelynek szlogenje így hangzott: „minél többet vásárolok, annál többet spórolok”. Az ellentmondásos szöveg tökéletesen elérte célját, akárcsak a mára már folyamatossá vált „szezonális” leárazások.  A különféle boltokban nem véletlenül találunk kivétel nélkül minden alkalommal különféle akciókat. Rá lehet fogni a karácsonyra, az évszakok váltakozására, a Valentin napra, készletkisöprésre. Egyszóval bármivel igyekeznek rávenni, hogy olyan dolgokat is megvegyél, amire nincs szükséged.

Ki ne tudna ellenállni 50-60-70%-os akcióknak? A legtöbbünk sajnos zsigerből nem. Tudatosan viszont igen. Lépten-nyomon szembejönnek veled szituációk, amikor dönthetsz tudatosan. Remélhetőleg ezekben az esetekben a zöldebb, fenntartható jövőt szolgáló opciókat választod a romboló, felelőtlen lehetőségek helyett.

Dobd el, cseréld le, vegyél újat!

Nem csak a reklámok az egyedüli bűnösök a túlfogyasztás vádjában. A tervezett elavulás elmélete szerint a gazdaság folyamatos növekedésének biztosítása érdekében a cégek a korábban tartós termékeiket kevésbé tartós, hamarabb elromló éppen ezért lecserélendő silány változatokra kezdték tervezni, gyártani és értékesíteni. Ezáltal elkerülhetetlen a lecserélésük. A tervezett elavulás főképp a technikai áruknál mutatkozik meg, de szinte már alig lehet olyan terméket találni a piacon, ami évekig tartana.

Néhány éve elromlott a nem kifejezetten csúcskategóriás, de azért jó minőségű(nek hitt) nyomtatónk. Édesapám sorra hívta a szervizeket, hiszen apró, könnyen orvosolható problémáról volt szó, de mindenhol azt a választ kapta, hogy vegyen inkább újat, mert a szervizelés sokkal többe kerül. Mára már a megjavítás helyett a lecserélés az új norma.

Nem értettem régen, nagymamám miért ragaszkodik a már kicsit ütött-kopott, ám még működő dolgaihoz, miért hívja ki a szerelőt, ahelyett, hogy újat venne, miért mossa el mindig a befőttesüvegeket, és miért hordja ugyanazt a kabátot majd’ 40 éve. Most már értem, és azt hiszem, ha a nagymamám többet tudott volna a mai minimalista és zero waste életmódról, kijelenthette volna, hogy ő a minimalizmus éllovasa.

A nagyszüleink és a minimalista mozgalom szülőotthonának számító Japán lakosai nem önként vállalták ezt az életstílust. A háború és a népsűrűség rákényszerítette őket arra, hogy minél jobban becsüljék a tárgyakat, a rendelkezésükre álló teret pedig maximálisan kihasználják. Az akkor kényszer szülte, napjainkban pedig tudatosan választott életstílus pedig sok szempontból kifizetődik.

A minimalizmus előnyei

A legtöbb minimalista ahogyan elkezdte lecsökkenteni a birtokában lévő használati cikkek mennyiségét, azzal együtt az életük is drámai fordulatot vett. A felesleges tárgyak eltüntetése nemcsak az otthonukban hozott letisztultságot, hanem a fejükben is.

A minimalizmus materiális előnyei:

#1 Sokkal több pénzt takaríthatsz meg.

Az időd, energiád, pénzed, sőt még a figyelmed is véges. Még a kapcsolataid és a mentális kapacitásod is. Fizikai értelemben is csak bizonyos korlátok között vagy képes cselekedni. A minimalista életmóddal azonban lehetőséget kapsz arra, hogy a korábban felsorolt elemeket egy kicsit „megnagyobbítsd.” Sokkal több időt nyersz, valamint több pénz marad a pénztárcádban.

#2 Sokkal több teret kapsz.

Ez felfogható mind fizikai, mind átvitt értelemben. Ha kevesebb árucikk között kell lavíroznod az otthonodban, az egyrészt kevesebb rendrakással, takarítással és javítással is jár. Másrészt, a korábban, termékek utáni vadászattal töltött időt sokkal hasznosabb programokra is fordíthatod.

#3 Jót teszel a környezetnek.

Azzal, hogy nem vásárolsz felesleges dolgokat, amelyek idő előtt a kukában landolnának, hozzájárulsz ahhoz, hogy kicsit fellélegezhessen a bolygó. A legtöbb termék előállítása rengeteg víz- és energiafelhasználással valamint szén-dioxid kibocsájtással jár, és nagymértékben szennyezi a környezetet. Ha megálljt parancsolsz a túlfogyasztásnak, azzal aprónak tűnő, de annál jelentősebb lépéseket teszel a környezeti károk, valamint a hulladéktermelés csökkentése érdekében.

A minimalizmus pszichológiai előnyei:

#1 Jobban átláthatod mi az, ami igazán számít.

Az életed véges, miért pazarolnád olyan dolgokra, amik igazából nem értékesek? A fizikai tárgyak elromlanak, elkopnak, elfelejtődnek. Az élmények, az emlékek, a szeretet, a szenvedély örökkévalók.

#2 Visszanyerheted a kontrollt a saját életed felett.

Azzal a döntéssel, hogy sokkal kevesebb tárgyat vásárolsz, bizonyos szempontból visszanyered az irányítást a reklámoktól a saját életed felett. Lehetőséget kapsz egy sokkal tudatosabb élet megteremtésére, amiben nem mesterségesen kreált értékek mentén, hanem saját identitásodnak és értékeidnek megfelelően élhetsz.

#3 Inspirációt nyújthatsz másoknak.

Az életmódváltást pedig érezheted a saját bőrödön is: felejtsd el a megfelelési kényszert, stresszt, szorongást, bűntudatot. Szakíts a konzumerizmussal, és szolgálj inspirációként másoknak!

A fogyasztói társadalom felemészti önmagát a szüntelen pénz és tárgyak utáni hajszában. A folyamatos fogyasztás, legyen szó tárgyak felhalmozásáról, vagy túlzott mértékű étel- és italbevitelről, nemcsak saját magunknak árt, hanem az egész környezetnek is. A megnövekedett igények miatt, egyre több erőforrásra van szükség a termékek, ételek előállításához. Miközben olyan életet követünk, amiben mi magunk sem vagyunk igazán boldogok, tönkreteszünk mindent magunk körül, amiben pedig megtalálhatnánk a boldogságot…

Legközelebb, ha megvásárolnád a sokadik pár cipődet vagy pólódat, bögrédet, amit párszor használnál, utána pedig valamelyik szekrény legfelső poros polcán végezné, tedd fel magadnak a kérdést: valóban szükséged van arra az árucikkre, vagy van benned valami űr, hiány, amit a termékekkel szeretnél betölteni?

Sas Eszter Krisztina | pszichológus, szabadúszó publicista. Fő érdeklődési területei: ökopszichológia, digitális pszichológia, reklámpszichológia.