Fórumot szervezett szombatra a Ligetbe a Karátson Gábor Kör. A Fővárostól az előzetes ígéretek ellenére nem jelent meg senki, így az esemény az eredetileg tervezett Főváros – civilek diskurzus helyett a ligetes civilek egyeztető fórumává alakult át. A többé-kevésbé tárgyszerű beszélgetés során régebbi és újkeletű sérelmek kerültek felszínre – de mindez szinte érdektelen ahhoz képest, amit a Liget-projekt előrehaladásról, illetve a Főváros megmagyarázhatatlan tehetetlenségéről megtudtunk. Beszámolónk az ott elhangzottakat összegzi.
„Ugyanígy kezeltek minket a Tarlós-érában” – talán negyedórája zajlott a fórum, amikor egy dühös bekiabálás egyértelművé tette, hogy rég vége a mézesheteknek az új városvezetés és a ligetvédő civilek között. (Több szervezet, köztük a Ligetvédők harcolnak a maradék park megmentéséért – az egyszerűség okán most egyetemlegesen ligetvédőknek nevezzük őket.)
Már ha egyáltalán voltak mézeshetek. A meghívott Bardóczi Sándor tájépítész, a főváros zöldterületekért felelős vezetője előre jelezte, hogy nem tud eljönni, Erő Zoltán, Budapest főépítésze pedig egyszerűen csak nem jelent meg. (Frissítés: mint utóbb kiderült, Erő Zoltán főépítész is előre értesítette a szervezőket, hogy nem tud megjelenni. A téves közlésért az érintettől elnézést kérünk.) Így nem volt, aki reagáljon a panaszokra, elszálltak a levegőbe a szemrehányások. És sajnos a kívülálló így azt sem tudta eldönteni, mennyire megalapozottak ezek.
Például, hogy a Főváros már simán felmondhatta volna a vagyonkezelői szerződést a Városliget Zrt-vel, az ugyanis számtalanszor súlyosan megsértette nemcsak a megállapodást, de vagyonkezelői kötelezettségét is. Lehet, hogy ez kicsit meredek állítás, ennek a későbbiekben megpróbálunk utánajárni.
De az már a tavalyi Karácson-interjúnkra írt ligetvédős válaszcikkből is kiderült, hogy a városvezetés finoman szólva is konfliktuskerülő stratégiát választott a Liget-projekt gazdájával, a Városliget Zrt-vel szemben.
A ligetvédő civilek nap mint nap látják, és dokumentálják a Zrt. és alvállalkozói által elkövetett szabálysértéseket és környezetkárosítást, a parkban mindenféle ellenőrzés nélkül ki-behajtó autók tömegét, az elvágott gyökerű fákat, az építési területen kívül deponált földet, törmeléket és építési anyagot.
De mindezeknek a szabálysértéseket senki nem szankcionálja. Pedig ha mindennek akár csak a töredéke egy magánépítkezésen történne, a „közteresek” már rommá bírságolták volna az építtetőt.
Hogy a Ligetben miért nem lép fel, legalább a meglevő jogosítványaival a Főváros a Zrt ellen, ez az egyik visszatérő kérdés,
és erre a civilek szerint nincs magyarázat. Mert azt, hogy a forrásszűke miatt mindössze két önkormányzati rendész jut az egész Ligetre, abszurdnak tartják, hiszen így lényegében ellenőrzés nélkül folyik az egész gigantikus beruházás. Azt pedig, hogy a Főkert ennyire nem képes megvédeni a Ligetet, némiképp magyarázza, hogy a park fenntartásáért felelős fővárosi cég egyúttal a Zrt. egyik alvállalkozója.
De tovább is van:
súlyos állítások hangzottak el arról, hogy a Főváros akkor sem indított semmilyen eljárást a Zrt-vel szemben, amikor bizonyító erejű dokumentumokat kapott a konkrét károkozásról.
„Rengeteg anyagot gyűjtöttünk a Zrt. által elkövetett szabálysértésekről és törvénytelenségekről, és ezek alapján eljárásokat indítottunk a különböző hatóságoknál. Soha, egyszer sem csatlakozott a Főváros ezekhez az eljárásokhoz, egyszerűen negligálták ezeket a kezdeményezéseinket.”
Pedig a helyzet elég drámainak tűnik. A felszín felett a projekt legkritikusabb pontja a Nemzeti Galéria új épülete – abban teljes a konszenzus, hogy ha ez megvalósul,
az a Liget végét jelenti: a 150 éves közpark helyén egy zöldfelületekkel tarkított szórakoztatónegyed jön létre,
amiben ráadásul még csak nem is a kulturális funkció, hanem a vendéglátás-szórakoztatás lesz a meghatározó. (Szépen mutatja ezt az új Néprajzi Múzeum esete: a fákat kitakaró monstrum kizárólag azért lett ekkora, mert a nem-múzeumi funkcióknak kellett a hely.)
De a felszín alatt legalább ekkora a baj. A csónakázótó kibővítése – hivatalos nevén „a Városligeti tó rekonstrukciója” az ún. Páva-sziget-projekthez szükséges infrastruktúra kiépítése is simán megadhatja a kegyelemdöfést az eddigi munkálatokat túlélt fáknak. Az elmúlt években ugyanis komoly, egyelőre nem is becsülhető mértékű pusztítást végzett a Liget „közművesítése”:
a mára a Liget nagy részét behálózó közművezetékek építése során ugyanis rendszeresen vágták át a fák gyökereit.
Túl ezen, a töméntelen lebetonozott, beépített felület, illetve a már emlegetett Páva-sziget-projekt a tervezett öntözőrendszerrel olyan mértékben változtatja meg a Ligetben a vízjárást, ami önmagában is kérdésessé teszi az idős fák túlélését.
Az elmúlt évek harcai láthatóan kimerítették a civileket, sok a régi seb, a bizalmatlanság és az elkeseredettség. Érthető, hiszen néhány tucat ember szinte teljes magárahagyottságban próbál megállítani egy projektet, amelyet a NER teljes hatalmi gépezete támogat. „A Városliget Zrt. másfél milliárdból kommunikál” – hangzott el a beszélgetés egy pontján – a ligetvédőknek meg nagyjából a Facebook marad. Elég kilátástalan ügynek látszik, még akkor is, ha – ahogy Lányi András fogalmazott – a budapestiek az őszi választáson a Liget-projektről is szavaztak.
Testközelből viszont az látszik, hogy a Ligetet használó sok tízezer budapestiből sem épült ki egy olyan hátország, amire a frontvonal támaszkodhatna, sőt: „Hiába megyek oda a kismamákhoz, akik nap mint nap ide jönnek a gyerekkel, hogy elmondjam, mi zajlik itt, nem érdekel senkit” – a ligetvédőknek leginkább ilyen, nyilván elkeserítő tapasztalataik vannak.
„Éppen az új VÉSZ kiiktatásából látszik, hogy a kormány bármikor úgy alakítja a szabályokat, hogy jogi akadály ne állhasson a Liget-projekt befejezésének útjába. És látjuk az apátiát is. Se utcai demonstrációkra, se jogi eszközökre nem támaszkodhatunk tehát. Egyetlen út maradt, nyomás alatt kell tartani a Városházát.” – ez a helyzet és a helyes stratégia Lányi András, a beszélgetést szervező Karátson Gábor Kör vezetője szerint.
A Liget-projekt megítélésén túl talán abban volt csak hibátlan az összhang, hogy a városvezetés rossz stratégiát követ a kormánnyal való óvatos, konfliktuskerülő alkudozással. „Orbán mindig ott támad, ahol gyengeséget tapasztal. Ahol erőt lát, azt inkább megkerüli” – mondta az egyik résztvevő. A többség, talán mindenki, értelmetlennek és kudarcra ítéltnek látja a főpolgármester kompromisszumkereső, leginkább defenzív politikáját. „Az Orbán-Karácsony-paktum városi legenda. Ki látta az abban foglaltakat leírva?”
És valóban nehéz a kormány legutóbbi, Ligettel kapcsolatos húzásai után komoly érveket felhozni a kompromisszumkeresés mellett. Akármilyen abszurdnak is tűnik, a ligetvédőknek most az ellenzéki városvezetéssel kell megküzdenie, hogy keményebb, beleállósabb politikát vigyen a kormánnyal szemben.
A Liget-projekt burjánzása
„Két vagy három épület. (… ) Ez körülbelül egy 20-30 milliárdos nagyságrendű projektet jelent.” Éppen tíz évvel ezelőtt nyilatkozott először a tervekről Baán László, az akkor már bimbózó Liget-projekt első számú irányítója. Baán szavainak igazságértékével kapcsolatban már akkor is sok volt a kétely, de most, amikor a projekt aktuális költsége 250 milliárd felett jár, úgy, hogy még el sem kezdett építkezések drágulnak 50 milliárddal (!), miközben a park évek óta építési területként fungál, és a civilek a fővárossal az utolsó építési hullámot próbálják feltartóztatni – szóval mostanra nyilvánvaló lett, hogy nem a főigazgató szavait, hanem a kormány tetteit kell figyelni.
A legutóbbit például. Éppen egy évvel ezelőtt jelentette ki a miniszterelnök, hogy „Magyarország kormánya nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit Budapest felelős vezetői nem akarnak.” Ehhez képest a kormány szeptember 29-én elfogadott 442/2020 számú rendelete elvette a még meg sem indult ligetbeli építkezésekkel kapcsolatos szabályozási hatáskört a Fővárostól. Arról a három épületről van szó, amelyeket a kormány állítólag nem akar megépíteni. És hogy az üzenet egyértelmű legyen, mindezt egy nappal azelőtt, hogy a fővárosi közgyűlés elfogadhatta volna a VÉSZ módosítását.
A projekt pedig nem áll le, a pusztítás konkrétan is folytatódik: a Zrt például tavaly szerződött 86 fa „átültetésére”. A kiszemelt fák közül 24 darab 30-60 éves, 19 darab pedig 60-100 + éves korú. Épp Bardóczi Sándor vezette le minap egy posztjában, hogy az ilyen idős fák szinte biztosan nem élik túl a műtétet. Halvány esélyük is csak akkor lenne, ha az átültetés minimum két évig tartana – a tapasztalatok szerint viszont a „faátültetők” nem szoktak ennyit vacakolni a kiszemelt áldozatokkal. Ami történik, az nem más, mint nagyon drága fakivágás.
(Természetesen keressük a Főváros képviselőit, hogy reagáljanak a fórumon elhangzottakra.)
Ajánlott irodalom (a teljesség igénye nélkül):
Gulyás András cikke, illetve vita a Ligetről a Válasz Online-on
Bathó Tivadar cikke az állításokról és a tényekről az Építészfórumon
Garay Klára blogja, a Városliget barátai-blog
és persze a Ligetvédők Facebook-oldala
Kiváló összefoglaló a Liget-projekt burjánzásáról a Partizántól
Becker András | az Xforest egyik alapítója, újságíró
Köszönöm szépen az összefoglalót!
Amiről talán nem volt szó az a Városliget védett történeti kertté nyilvánítása. Az új főv. közgyűlés erről is határozatot hozott.
2018-as VÉSZ-módosítás 700 fát vett ki a védettség alól,ezeknek a visszahelyezése.
850 db geotermikus talajszonda telepítésre adott engedélyt a bányafelügyelet a közparkba. (Ez még egy ipari erőműnél is nagyobb.) Az engedély másolatát már megkaptam,ha valaki szeretne ezzel foglalkozni, akkor szívesen elküldöm.
Harcolni nem szeretnék a mostani városvezetéssel, de akkor tudunk csak mögéjük állni,ha a sarkukra állnak..
Nagyon klassz összefoglaló, nem csak a Király-dombon lezajlott tanácskozásról, hanem a helyzetről is.