Tartalom
Jóhiszemű környezetvédőként a boltokat járva, ha éppen nincs nálunk a vászonzsákunk vagy -táskánk, megörülhetünk a lebomló műanyag jelzéssel ellátott szatyroknak. Azonban tényleg lebomlik a lebomló műanyag? Valóban jót teszünk vele a bolygónknak? Vagy az egész csak egy jól irányzott üzleti megtévesztés?
Azt már szinte mindannyian tudjuk, hogy a műanyag bár annak idején az emberiség egyik legnagyobb találmányának számított, mára már a környezetszennyezés fő szimbólumává vált. Noha tudatosan egyre jobban szoríthatjuk ki az életünkből, még így is nagyon nehéz teljesen műanyagmentesen élni. Egy átlagos európai közel 500 műanyag szatyrot használ el évente, és még ennél is több egyéb műanyag kerül be a háztartásainkba, majd onnan a szemétbe. Éppen ezért, amikor szembe találjuk magunkat olyan műanyagokkal, amelyek első hangzásra környezetbarátnak tűnnek, bátran ringathatjuk magunkat abba a (tév)hitbe, hogy felelős döntést hoztunk a környezetet szem előtt tartva. A valóságban azonban ez nem így van.
A műanyag és ami mögötte van
A műanyaggal kapcsolatos mizériában talán az a legidegesítőbb, hogy a legtöbb műanyag terméket jellemzően alig pár percig használjuk, miközben minden egyes alkalommal elő kell őket állítani, és rövid élettartamuk után hulladék keletkezik belőlük, amit kezelni kell.
Ahogyan a zacskók, palackok elkezdenek lebomlani, a környezeti jelenségek hatására valójában nem tűnnek el, csak kisebb darabokra esnek, míg végül egészen parányikká, szemmel alig láthatóvá válnak. Ezek a mikroműanyagok aztán beszivárognak a vizekbe, a földbe, és ezáltal bekerülnek az élőlények szervezetébe is. A tengerben és a folyóban élő állatok megeszik azokat, amelyek aztán a táplálékláncon keresztül bekerülnek a madarakba, az emlősökbe és az emberbe is. A mikroműanyagokról részletesebben ebben a cikkben írtunk már.
Lebomlik-e a lebomló műanyag, és ha igen, miért nem?
Jelenleg a piacon háromféle olyan műanyag kategória van, amellyel kapcsolatban azt hirdetik, hogy lebomlik vagy biológiai úton bomlik le.
Lebomló műanyag
A lebomló műanyag lényegében a teljesen hétköznapi polietilén vagy polipropilén zacskó. Ez hosszú, hosszú évek alatt is csak apró darabokra hullik, a korábban említett szennyező mikroműanyagra. Tehát sosem tűnik el, csak szabad szemmel már nem látható apró darabokra esik szét és a körforgásban marad. A természetbe kerülve ez a fajta műanyag nagyobb kárt okoz, azonban, ha nem is 100%-osan, de újrafeldolgozható az újrahasznosítás által.
Biológiailag lebomló műanyag
A biológiailag lebomló PLA (polylactic acid, vagyis politejsav) műanyag ezzel szemben ténylegesen lebomlik, igaz, csak speciális körülmények között. A lebontáshoz mikroorganizmusokra, gombákra és algákra van szükség, de sokszor UV-fény és 50-60 °C körüli hőmérséklet is elengedhetetlen hozzá. Ha ez a fajta műanyag is a szeméttelepen végzi, ahol nem adottak a megfelelő körülmények, nem bomlik le soha, hanem szintén mikroműanyag formájában marad velünk örökké.
A biológiailag lebomló műanyagot jellemzően valódi zöld alternatívaként hirdetik, mivel ezek a zacskók kukorica- vagy burgonyakeményítőből készülnek. És amint tudjuk, a növények lebomlanak. Azonban ahhoz, hogy műanyag készülhessen belőlük, a különböző vegyipari műveletekkel kis molekulára kell hasogatni a keményítőt, és ezt a molekulát szintén vegyipari módszerekkel polimerizálni. Így a végeredménynek már semmi köze sincs az eredeti anyaghoz. Ha nem adottak a megfelelő körülmények a lebomláshoz, ugyanolyan környezetszennyezőek mint „hagyományos” társaik. Így ez sem tényleges környezetbarát választás, csak egyszerű „greenwashing”, vagyis zöldrefestés. Hogy ez pontosan mit is jelent, és a környezeten kívül miért éri meg mindenki másnak, kicsit később sorra vesszük.
Komposztálható műanyag
A biológiailag lebomló műanyag egyik fajtája a komposztálható műanyag. Fontos megjegyezni azonban, hogy ez sem bomlik le, ha egyszerűen csak eldobjuk a természetben, vagy betesszük a házi komposztunkba. Ezt igazolták is az Environmental Science & Technology szaklapban megjelent tanulmányban. A komposztálható műanyag zacskókat három évig tárolták a földbe temetve és a tengerben, majd a tesztidőszak végén ránéztek, lebomlott-e maradéktalanul. A tengerben ugyan 3 hónap alatt a szabad szem számára láthatatlanná vált, a földbe temetve még 27 hónap után is megtalálható volt. Tehát rendkívül fontos, hogy a komposztálható műanyag lebomlása is a megfelelő ipari körülmények között, állandó hőmérsékleten menjen végbe. Ehhez azonban kifejezetten a komposztálható műanyagokra specializálódott hulladékkezelésre lenne szükség.
Mi történik a lebomló zacskóval?
A hulladékkezelés tehát kulcsfontosságú. Amennyiben a biológiailag lebomló műanyag a kommunális kukából a hulladéklerakóra kerül, semmilyen környezeti előnye sincsen. Elképzelhető, hogy az oxigéntől elzárt környezetben az egyébként lebomló anyagok sem bomlanak le. Ha a műanyagos szelektív kukában végzik, akkor szintén zavart okoznak, ha elsiklik felettük a válogatók figyelme, mert az anyagok keveredése ronthat az újrahasznosított műanyag minőségén. Mivel nem polietilén vagy polipropilén, ezért nem tudják azokkal együtt hasznosítani.
Ha ennyire nem környezetbarát, miért állítják be mégis annak?
Ez egyrészt pszichológia. Mivel az utóbbi években egyre inkább előtérbe került a környezetvédelem, felelősen gondolkodó emberekként mindannyian igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy óvjuk a természetet, amennyire lehet. Azonban, abban az életvitelben, amire a jelenlegi világunk berendezkedett, ez rendkívül nehéz. Ez az ellentmondás a törekvéseink és a lehetőségeink között pedig feszültséget szül, ami úgynevezett klímaszorongásban csúcsosodhat ki. Mivel szeretnénk tenni azért, hogy a dolgok másképp legyenek és saját rossz érzéseinket is igyekszünk enyhíteni, egyre fogékonyabbak vagyunk azokra a termékekre, amelyek környezetbarát alternatívának tűnnek.
Ezt a fogékonyságunkat a fogyasztói társadalom pedig ki is használja egyre több úgynevezett „greenwashing” vagyis zöldrefestett termékkel, amilyen a lebomló műanyag is. Azok, akik nem tájékozódnak megfelelően, mégis elkötelezetten szeretnének tenni a környezetszennyezés megakadályozásáért, és nem utolsó sorban enyhíteni saját rossz érzéseiket, hajlandóak akár többet is fizetni egy-egy termékért, ha azon szerepel bármilyen öko/bio/fenntartható jelölés. A lebomló zacskóknak az előállítási költsége pedig kifejezetten alacsony, így hatalmas profitot hoznak a gyártóknak ezzel a megtévesztéssel.
Hogyan lehetünk műanyagmentesek?
Ha nem szeretnénk semmilyen formában sem szennyezni a környezetünket, inkább felejtsük el teljesen az eldobható műanyagzacskót, poharat, evőeszközt, palackokat. Igyekezzünk helyettesíteni őket többször használatos dolgokkal! Ezeket egyrészt nem csak pár perc erejéig, hanem hosszú évekig használhatjuk, másrészt biztosak lehetünk benne, hogy nem hagyunk magunk után műanyagot.
Egy egyszerű bevásárlás esetén vászonszatyorral, bevásárlózsákokkal, saját tárolókkal kiválthatjuk a műanyagot. Amikor ez nem megvalósítható, akkor is elsősorban a háztartásban korábban felgyülemlett hulladékból igyekezzünk gazdálkodni, illetve törekedjünk újrahasznosított anyagból készült termékek használatára.
A lebomló műanyag tehát sajnos nem az, aminek első hangzásra tűnik. Amit viszont bármelyik környezetbarátnak tűnő termék esetében megtehetünk, az a tudatos vásárlás. Először döntsük el, hogy tényleg szükségünk van-e rá és nézzünk utána, hogy valóban az-e, aminek hangzik, vagy egyszerű zöldrefestésről van szó.
Gyakran Ismételt Kérdések
A hétköznapi zacskó sosem bomlik le teljes mértékben, a biológiailag lebomló és komposztálható zacskók pedig kizárólag a megfelelő ipari körülmények között.
A lebomlás azért félrevezető, mert jellemzően a lebomló műanyagként fémjelzett termékek ténylegesen sosem bomlanak le, csak szabad szemmel már nem látható apró darabokra, mikroműanyagra esnek szét.
Egy egyszerű bevásárlás esetén vászonszatyorral, bevásárlózsákokkal, saját tárolókkal kiválthatjuk a műanyagot.
Sas Eszter Krisztina | pszichológus, mediátor és szabadúszó publicista. A Mind Art pszichológiai kreatív műhely egyik alapítója. A pszichológia mellett szenvedélyei a művészet és a környezetvédelem.
Vélemény, hozzászólás?