Bajkál-tó: meddig gyönyörködhetünk még a szépségében?

Ha megemlítjük a Bajkál-tó nevét, akkor sokunknak csupán annyi jut eszébe, hogy az egy nagy, híres tó, valahol messze tőlünk. Pedig ez a víztömeg sokkalta érdekesebb ennél: nem csupán kiterjedése és mélysége előtt adóznak tisztelettel a kutatók, hanem a hozzá kapcsolódó történetek és titkok miatt is.

Hol van és miről híres a Bajkál-tó?

A Bajkál-tó Oroszországban található, Dél-Szibériában, a mongóliai határhoz közel, a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén. A civilizált világtól szinte teljesen elzártan fekszik, Moszkva mintegy 5000 km-re van a tótól. A maga 31 722 km²-es területével ez Ázsia legnagyobb édesvizű tava, világszinten pedig 7. a rangsorban. Ha nem tudod elképzelni, ez mekkora területet jelenthet, nézd meg a térképen Belgiumot – a tó valamivel nagyobb az országnál!

Több nyelvben (mongol, burját) a mai napig tengerként emlegetik, ugyanis tényleg nagyobb, mint például a Márvány-tenger. Ám biológiai szempontból nincs köze a tengerekhez:

ez a tó adja a Föld édesvízkészletének 1/5-ét.

Feneketlen-e a Bajkál-tó?

És ha már a méretekről beszélünk, a Bajkál-tó esetében talán az egyik legfontosabb tény a mélysége. Mikor először elkezdték felmérni a tavat a 18. században, úgy gondolták, valóban feneketlen, hiszen az akkori technológiával még nem tudtak elég mélyre lemerülni. A modern expedíciók kiderítették, hogy ez Földünk legmélyebb tava: 1 632 méteren található a legmélyebb pontja.

A Bajkál-tónak van még egy különlegessége: ez az egyik legtisztább tó a Földön. A jégkorszak végével a szárazföldi jégsapkák a tavakba csúsztak, és az általuk hordozott üledék pedig zavarossá tette a tavak vizét. Ennek következtében a hasonló, magasabb területeken fekvő tavak mind magukon hordozzák a jégkorszaki lerakódások nyomait.

Ám a Bajkál-tónál ez nem figyelhető meg. A tó vize olyan tiszta, hogy átlagosan 40 méterig átlátszó. Magas oxigéntartalma részben a tisztaságához járul hozzá, részben pedig lehetővé teszi, hogy a tó legmélyebb részén is éljenek élőlények. Egy plusz érdekesség a tóról, hogy nagyjából 383 évenként a vize teljesen kicserélődik és megújul.

Hatalmas méreteinek, és a tavat övező különleges ökoszisztémának köszönhetően 1996-ban a Bajkál-tó felkerült az UNESCO Világörökség listájára.

Hogyan jött létre, és miért ilyen hatalmas?

A Bajkál-tó az egyik legrégebbi tó a világon: körülbelül 25-30 millió évvel ezelőtt keletkezett. A Bajkál-árok hasadékvölgyében (idegen kifejezéssel „rift”) alakult ki, amely egy nagyjából 2000 km hosszú riftesedési terület részét képezi, az Eurázsiai- és Délkelet-ázsiai-lemez határán.

Hogyan alakul ki egy hasadékvölgy, vagyis rift?

A rift a tektonikai lemezmozgások hatására jön létre. Bolygónk felszínét több rétegre lehet osztani. A legfelsőbb réteg a litoszférából és az asztenoszférából áll. Az asztenoszféra egy folyékonynak tekinthető (bár nem ténylegesen folyékony) anyagból áll, amin a Földünk nagy kőzetlemezei úsznak, mozognak. Ezeket a mozgásokat hívjuk tektonikai lemezmozgásoknak, amelyek lehetnek

• súrlódóak, mikor két lemez egymás mellett elmozog
• összetartók, mikor egymásba ütköznek
• és széthúzók, mikor egymástól eltávolodnak.

A hasadékvölgyek az eltávolodó lemezmozgások következtében alakulnak ki. A riftek mentén nem csupán árkok jönnek létre, de vízgyűjtő medencék is, ahogy ez a Bajkál-árok esetében is történt.

Az asztenoszférát radioaktív elemek alkotják, amelyek néhány helyen sűrűbben tömörülnek, így ott megemelkedik a hőmérséklet, ezáltal a hasadékvölgyeket általában vulkanikus tevékenység is jellemzi. A magasabb hőmérsékletű anyag kitágul, és megpróbál feltörni a felszín felé, vagyis a kőzetlemezek talpa irányába.
Bár a Bajkál-árok környékén konkrét vulkanikus tevékenység nem érzékelhető, de a Bajkál-tó mélyén és a környező partvidéken több helyen is található hőforrás, valamint a földrengések is gyakoriak.

Azt, hogy a Bajkál-tó ilyen mély, szintén a lemezmozgások magyarázzák, sőt: a földrengések és a lemezek mozgása miatt a tó egyre mélyebb és szélesebb lesz. Évente csaknem 2000 alkalommal tapasztalnak földmozgásokat a területen, és a mai napig évente 2 cm-t távolodnak el a tó partjai egymástól. Egyes tudósok ezért sokszor úgy nyilatkoznak a Bajkál-tóról, mint egy születendő óceánról, ami egyszer elválaszthatja majd Oroszországot Ázsia többi részétől.

Mi jellemzi a tavat?

Ázsia legnagyobb tava 455 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el, inkább hosszan elnyúlva, ugyanis 636 km-es hosszúságához csak 25-79 km-es szélesség társul. Ahogy említettük, a legmélyebb pontja 1632 méter mélyen van, és az átlagmélysége 744 m. Ám egyes kutatások alapján a tó még ennél is mélyebb volt, csak az évek során betemette az üledék, ami mostanra akár 5 km mélyre is lenyúlhat a tó feneke alatt. A tudósok számára ez az üledékréteg nagyon értékes, hiszen a több ezer méter mély lerakódás számtalan információt tartalmaz Földünk történetéről.

A Bajkál-tó 3 medencére oszlik: északi, középső és déli, ezek közül a középső a legmélyebb, és az északi a legsekélyebb. A tavat hegyek veszik körül, benne pedig 27 sziget található. Ezek közül a legnagyobb az Olkhon-sziget, ahol az őshonos burját nép a sámánhitnek hódolt, és az egyik fő látványossága a szigetnek a Shamanka, vagyis a Sámán-szikla. Néhány legenda szerint itt temették el Dzsingisz kánt, a világtörténelem egyik legnagyobb hódítóját.

A tóban lévő víz mennyisége nagyjából megegyezik az észak-amerikai Nagy-tavak együttes űrtartalmával – több, mint 23 ezer km³. A tó vizét több folyó is táplálja, ezek közül a legnagyobb a Selenga folyó, ám a tóból csak egy folyó indul ki, az Angara, amely a Jenyiszej mellékfolyója. Ahogy korábban írtuk, ez az egyik legtisztább vizű tó: nyaranta átlagosan 10 méterig, de télen akár 40 méter mélyig is le lehet látni.

A víz hőmérséklete változó: augusztusban a partok mentén 20-24 fok, a belsőbb területeken 16 fok körül van, a mélyebb területeken (300 m alatt) pedig egy átlagos 3 – 3,5 °C a jellemző, alacsony éves kilengésekkel. A tó vizének felső rétege télen és tavasszal majdnem 5 hónapra befagy, és néhány területen akár 2 méter vastag jégréteg is kialakulhat. A mélyebb területeken található hőforrások 50 °C-osak is lehetnek, ám ezek a tó nagy mérete miatt nem befolyásolják annak átlagos hőmérsékletét.

A Bajkál-tó területén sokszor jellemző a viharos időjárás, ami miatt sokszor akár 4 méteres hullámok is kialakulhatnak.

Körülbelül 20 évvel figyeltek fel rá, hogy a tavaszi és nyári hónapokban a tó jege szinte tökéletes kör alakban elvékonyodik, és szét is töredezik. Ezeket a köröket csak légi felvételek segítségével lehetett észlelni, hiszen akár 7 km átmérőjűek is lehettek. Sokáig úgy gondolták, hogy a körök metánfeláramlások eredményei, ám újabb kutatások szerint a tó jege alatt futó melegvizű örvények okozzák. Az örvények kialakulásának pontos okaira viszont még mindig nem derült fény.

A Bajkál-tó élővilága rendkívül gazdag, körülbelül 2500 állat-, és 1000 növényfajnak nyújt élőhelyet, melyek nagy része úgynevezett endemikus faj, vagyis csakis ezen a területen fellelhető. Állatvilágában megtalálhatjuk például a bajkáli fókát, más néven nerpát, amely a Föld kevés édesvízi fókafajainak egyike. A tavat érintetlen őserdő övezi, amely medvéknek, farkasoknak, vörös rókáknak, szarvasoknak, egyéb emlősöknek és madaraknak ad otthont.

A Bajkál-tó szerepe a környék mindennapjaiban

A tó gazdasági jelentősége sem elhanyagolható. 2007-ben az orosz kormány speciális gazdasági zónának nyilvánította a területet, vagyis más szabályozások érvényesek rá, mint az ország többi részére. A „Szibéria gyöngye” becenévvel illetett tó évente több ezer turistát vonz, ám az infrastruktúra a környező városokban még korántsem nevezhető fejlettnek.

A leglátogatottabb helyek a tó körül Listvyanka, az Olkhon-sziget, a Kotelnikovsky fok, Baykalskiy Priboi, a Khakusy üdülő és Turka. Az egyik legnépszerűbb turisztikai program az Olkhon-szigetre vezető jégút, amin a tó vizének befagyása után szakértők vezetésével lehet részt venni. Nyaranta a búvárkodási lehetőségek, és állatvilág megfigyelése vonzzák ide az embereket.

Ám nem csupán a turisták kedvelt célpontja a Bajkál-tó. Számos természetfotós látogat el a térségbe, főleg a téli időszakban, hogy megörökítse a szépségét, ugyanis ezen a területen az egyik legalacsonyabb a fényszennyezés a világon. Varázslatos képek készülnek nem csupán a hátborzongató jégóriásról, de a fejük felett elterülő tiszta, csillagos égről is.

Mi rejlik a tó fenekén?

A Bajkál-tó mélységeinek rejtélye már régóta foglalkoztatja a tudósokat. Több merülési kísérletet is tettek, a legutóbbi, 2017-es feltáró célzatú merülés majdnem 2 évig tartott, főként azzal a szándékkal, hogy felszínre hozzák a tóban rekedt roncsokat.

És hogy mit találtak?
Összesen 92 személygépkocsi, 18 vízi jármű, 6 hószán, 2motorkerékpár, egy traktor, egy helikopter, és egy repülőgép roncsát hozták felszínre. Ha belegondolunk, hogy ezek mind modern járművek, vagyis valószínűleg az elmúlt pár évtizedben kerültek oda, felmerülhet a kérdés, hogy vajon az 5 km mély üledékrétegben a tó feneke alatt vajon mennyi titok lapulhat…

Miért találtak ennyi autót a Bajkál-tóban?

A válasz igen egyszerű. Az emberek a hatósági tiltások ellenére is szeretnek vakmerőek lenni, és kimerészkedni a tó jegére, gépkocsis túrákra vagy gyorsulási versenyekre. Ám azt nem veszik figyelembe, hogy bár a tó jege fagyott, a téli napsütésben megolvad, rianások alakulnak ki, amelyek kiszélesednek, amiket a kocsiban ülő személyek nem vesznek észre.

És amint ráhajtanak egy rianásra, már szinte kész is a katasztrófa. Sajnálatos módon sokszor a sofőrnek és az utasoknak nem sikerült kimenekülniük a süllyedő járműből, és a 2017-es expedíció során nem csupán roncsokat, de holttesteket is emeltek ki a tóból.

Hogyan hat a klímaváltozás a Föld legmélyebb tavára?

A Bajkál-tó egyike azon három térségnek a világban, ahol leggyorsabban jelentkeznek a klímaváltozás hatásai. A térség évi középhőmérséklete 1,5 °C-al emelkedett az elmúlt évtizedekben, ami a globális érték kétszerese. De nem csupán a tó körüli levegő hőmérséklete emelkedett, hanem a vízé is.

Emiatt körülbelül 18 nappal csökkent a tó vizének befagyott időszaka, és maga a jégréteg is 12 cm-el vékonyabb lett, főleg a tó déli medencéjében. Ezen kívül nőtt az esőzéses időszak hossza, és jelentősen több víz áramlik a tóba a környező folyókból: másodpercenként 300 m³-el több, mint pár évtizeddel ezelőtt. Ez a melegedési folyamat negatívan hat a tó élővilágára is, főleg a mikroszkopikus organizmusokra, például a fitoplanktonra és zooplanktonra.

Egyes kutatócsoportok megvizsgálták a klímaváltozás hatásait a diatomokra (más néven kovamoszat): azokra az emberi szemmel nem látható algákra, amelyek a fotoszintézis miatt fontos szerepet játszanak a tó ökoszisztémájában. A kutatások bebizonyították, hogy ezek az endemikus diatomok máris pusztulásban vannak, és helyüket más, melegebb vizekben is túlélő fajok veszik át.

Ám az, hogy egy másik faj helyettesíti ezen planktonokat nem jelenti azt, hogy ez a folyamat ne borítaná fel a tó táplálékláncát, amely végül a környező falvakban lévő emberekre is ki fog hatni.

A jelenlegi előrejelzések szerint 2100-ra a Bajkál-tó vize akár 4,5 °C-ot is melegedhet, ezzel veszélyeztetve nem csupán a benne élő mikroorganizmusokat és növényeket, de a növény- és állatfajokat is.

Nem csak a klímaváltozás veszélyezteti a tavat és élővilágát, hanem az emberi tevékenység is. Még 1966-ban építettek egy papírgyárat közvetlenül a tó partján, ami kezeletlenül engedte bele szennyvizét a tóba.

Orosz aktivisták hosszú évekig harcoltak a gyár ellen, míg végül 2013-ban sikerült bezáratni, ám addigra egy majdnem 31 km²-es területen gyakorlatilag kihalt az élővilág a gyár körüli sekélyesben. A természetvédelmi aktivisták sikeresen elérték, hogy egy tervezett olajvezetéket ne a tó mellett vezessenek el, viszont az Angara folyó mellé épített urániumdúsító-gyár megépítését nem tudták megakadályozni.

A tó körüli megnövekedett turizmus is negatív hatással lehet az élővilágra, legfőképpen azért, mert a környező falvak és városok még nem rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával és hulladékkezelési-rendszerrel, hogy a növekvő látogatószámot jól tudják kezelni.

Mi lesz a Bajkál-tó sorsa a jövőben?

Amennyiben a Föld felmelegedése a jelenlegi mértékben folytatódik az elkövetkező években is, a Bajkál-tó élővilága jelentősen károsulhat. Eltűnnek a honos élőlények, ezáltal teljesen felborul a tó élővilága, ami a környéken élő emberek életét is veszélyeztetheti, hiszen a legtöbben a halászatból tartják fenn magukat. A tudósok azt javasolják, hogy mindenképpen tovább kell folytatni az élővilág vizsgálatát, és a Bajkál-tó körüli gyárak behatását a természetre.

A legfontosabb szerep a kormányra hárul, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen a tó védelme érdekében. Olyan rendeleteket kell hozniuk, amivel megakadályozzák, hogy kezeletlenül engedjék bele a tóba a szennyvizet, és, hogy javítsák a környező városok infrastruktúráját is.

Bár a Bajkál-tó környékén több vadrezervátum és természetvédelmi terület is kialakításra került, még mindig nem tudni pontosan, hogy ez elegendő védelmet biztosít-e az ottani élővilág számára. A turisták áramlásának szabályozására már folyamatban van a Bajkál-tó vonatvonal kialakítása, hogy ezáltal is korlátozzák a károsanyag-kibocsátó személygépjárművek használatát a területen.

Az orosz nép által „Szent tenger”-ként emlegetett Bajkál-tó megóvása érdekében több aktivista csoport is tevékenykedik, akik azért harcolnak, hogy ezt a különleges és egyedi tavat megóvják az emberek káros hatásaitól. Viszont sajnos úgy tűnik, leginkább maga a klímaváltozás az, ami a legnagyobb kárt teszi a tó élővilágában.

A klímaváltozás elleni küzdelemhez viszont nem elég csupán pár csoport – nemzetközi összefogás szükséges. A világunk kormányainak, tudósainak és az egyszerű embereknek is fel kell lépniük, hogy minél jobban visszaszoríthassuk a károsanyag-kibocsátást a bolygónkon, hogy megóvhassuk a Bajkál-tavat, és a természetet az egész világon.

Gyakran Ismételt Kérdések

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”