Tartalom
- 1 Szárazság, elsivatagosodás, éhezés
- 2 Az oktatás drámája
- 3 Az erdők, természetes élőhelyek válsága
- 4 Hihetetlen szép és felemelő képek óriási mélypontokkal váltakoznak
- 5 A film az energiáról szól – energiáról minden szinten
- 6 Az első szélkerék
- 7 William Kamkwamba afrikai feltaláló energetikai mérnök életrajzi filmje
Sokat foglalkozunk a a klímaváltozás hatásaival, a felmelegedéssel – globális és aggasztó változásokkal. Most azért ajánlok egy filmet, mert személyes szinten tudja bemutatni azt, ami napjainkban a világ szegényebb felén, Afrikában, Malawiban történt. Hétköznapi, emberi arcot ad a gondoknak, a szenvedésnek, de egyben kiutat is mutat, a találékonyság, az akarat és a szinte semmiből kiemelkedő innovatív tehetség próbáját.
Afrika, a fejlődő világ problémáinak szinte képeskönyvszerű bemutatása a még elviselhetőtől az elviselhetetlenig. Bepillanthatunk a száraz adatok mögé, mit jelent egy falunak, egy családnak az, ha elmarad az eső és emiatt zavargások törnek ki.
Szárazság, elsivatagosodás, éhezés
A föld jó, teremne is, de a vízellátás és a sivatagosodás egyre nagyobb méreteket ölt. Már a nyitó képeken látszik a föld és a rajta élők drámája, a kicserepesedett talaj, a kiszáradt kukorica, a kilátástalanságában összeroppanó öreg földműves halála.
Nem az a kérdés, hogy hány millió tonnával csökken az átlagtermés, hanem az, hogy ott ülünk körben a családdal, akik arról vitatkoznak, hogy melyik legyen a nap egyetlen étkezése, a reggeli vagy a vacsora? Hogy adhat-e pár falatot a kiskutyájának, vagy nézze végig az állat éhhalálát? Látjuk az apa drámáját, aki egy szál kapával indul a poros vagy épp elárasztott mocsaras földjére, és napról napra fogy az ereje. Az állami élelemsegély kiosztása sem jelent megoldást, sőt tetézi a bajt.
Az oktatás drámája
A kisfiút kidobják az iskolából, mert az apa nem tudja időben befizetni a tandíjat. A film elején büszkén áll a frissen vasalt egyenruhájában, a végén pedig még a könyvtárból is kicsukják, pedig csak tanulni akar. William felismeri, hogy nincs más kiút, ha segíteni akar apjának. Az oktatás egyre kevesebbek számára érhető el, mert fizetni kell – egyre kevesebb a tanár, bezár az iskola, elmennek a tanárok, mert nem tudják megfizetni őket.
Az erdők, természetes élőhelyek válsága
A rendező jó érzékkel nyúl a témához, nem megy át természetfotós giccsbe a lélegzetelállítóan szép tájak bemutatása. Az állatvilág is csak jelzésszerűen van jelen. A film egyik csúcspontja, amikor a faluba érkező gátlástalan üzletemberek pénzért felvásárolják a falu körüli kis erdő fáit, hogy tűzifának eladják a dohányszárító üzembe. Az esőtől a folyó elönti a földeket, nincs többé erdő, amely megállítja az áradást.
A gazdák a rossz termés miatt elszegényednek, eladják az utolsójukat is, amiből még pénzt kapnak, hogy élelmet vehessenek. Hősünk apja is vívódik a végzetes döntés előtt: eladja-e azt a kis fát és a pénzből taníttassa-e a fiát, vagy sem? Háza bádogtetejét adja el, cseréli le olcsó zsúpra, hogy pénze legyen.
A törzs öreg főnöke védi, amit még lehet, de egy politikai gyűlésen agyonverik, így nem marad már senkijük – a drámát nem sokkal később a fosztogatók fejezik be, akik kirámolják a család maradék élelmiszer készletét.
Hihetetlen szép és felemelő képek óriási mélypontokkal váltakoznak
A társadalmi problémák a múlt és a jelen közti konfliktusból származnak: a korrupció, a nők kiszolgáltatottsága, a politikai, zavargások folyamatosan jelen vannak a filmben.
A filmben fel-felbukkannak az ősök, a régi törzsi díszben vonuló, táncoló vagy zokogó csapat, akik a Föld szellemét, a rajta élő nép lelkét mutatják meg. Mindig ellentmondásos vagy tragikus helyzetben nézőként, sosem cselekvőként tűnnek fel.
A film az energiáról szól – energiáról minden szinten
Hősünk a szeméttelepen (hiszen oda hordják a fejlett világ elektronikai hulladékait is) puszta kézzel gépeket bont, elemeket gyűjt és azokat összedrótozva a maradék energiát sajtolja ki belőlük, hogy a boltban egy ócska rádión a sportfogadást hallgathassák.
Épp a 2001. szeptember 11-i terrortámadás híreit mondják be, de az emberek gyorsan eltekerik az adót. A globális probléma a helyi szinten nem jelent semmit, a csapatuk vesztésre állása mellett. Utalás ez arra, hogy nekünk sem jelentenek ezek az emberek semmi fontosat, semmi kézzelfoghatót. Az ikertornyok leomlására mindenki emlékszik, a Malawiban dúló aszályra és zavargásokra szinte senki…
Az első szélkerék
William olvas egy könyvben a megújuló energiáról, a dinamóról, és elhatározza, hogy szélkereket épít. Ehhez azonban a család utolsó, legnagyobb technikai kincsét, apja biciklijét is fel kell áldozniuk, ami cseppet sem könnyű. A kétségbeesés, a kilátástalanság apai pofonjait is el kell viselnie. Akkor győzi meg, amikor már végképp nincs hová hátrálni, amikor mindenük odalett, csak ez az egy biciklijük maradt. Erről a mélypontról emelkedik magasba sok küzdelem árán hősünk kis házi szélerőműve. Vizet vezet a földekre, és elkezd gazdálkodni a falu. Zöldséget termesztenek, amivel kihúzzák az aratásig.
Hatalmasat alkotott az operatőr, ahogy a kisfiú egyre magasabbra, magasabbra mászik és forogni kezdenek a szegényesen összetákolt lapátok a szélben. A néző ökölbe szorult kézzel szurkol, hiszen az nem lehet, hogy ez ne sikerüljön! Mert nemcsak a szél energiája a fontos, hanem az a lelkierő és akarat, ami hősünkben munkálkodott, legyőzve az időjárás, a politikai rendszer, a múlt, a család ellenállását és az anyagi lehetőségek szinte teljes hiányát.
William Kamkwamba afrikai feltaláló energetikai mérnök életrajzi filmje
A történet valós események, elbeszélések alapján készült, a hősei itt élnek ma is köztünk. A film nem pusztán a „legkisebb fiú” története, aki mint egy népmesei hős megküzd az elemekkel és a tehetetlenséggel és megoldást ad a falujának. Majd a világnak is megmutatja, hogy nincs lehetetlen, és a megújuló energia használata lehet kivezető út a nyomorból.
A filmet magyar felirattal lehet megnézni a Netflixen. 113 perc
Rendezte és a forgatókönyvet írta: Chiwetel Ejiofor
főszerepben: Maxwell Simba -William, Chiwetel Ejiofor- az apa, Lily Banda – az anya
BBC film 2019.
Ez a videón pedig a szélkerék építésének eredeti történetet meséli el a feltaláló maga.
Nun Monika I újságíró, digitális marketing specialista. Érdeklődési területe a környezetvédelem mellett az emberi viselkedés nyomán előállított adatvezérelt blogcikkek, tartalmak előállítása.
Vélemény, hozzászólás?