Hiába nyert az ellenzék, Gödön továbbra is a Samsung az úr. A belháború, ami most az önkormányzatban zajlik, egyszerre szolgálja a kormány és a várost gyarmatosító konszern érdekeit – a cehhet pedig elsősorban az itt élők fizethetik meg. Mára a gödi botránykrónika lekerült a címoldalakról, pedig a Fidesz helyi erői és a velük koalíciózó “ellenzéki” képviselők továbbra is szívósan dolgoznak azon, hogy eltakarítsák a projekt útjából a polgármestert és a civil ellenállást.
Nemrég még hetente jöttek a hírek Gödről: először a Samsung-gyár kedvéért létrehozott különleges gazdasági övezetről és a döntés elleni helyi tiltakozásról, majd a képviselő-testület folyamatos csatározásairól szóltak a beszámolók.
A két, egymással szorosan összefüggő ügy azóta sem jutott nyugvópontra. Vélhetően nem is fog: a gödi önkormányzatban teremtett káosz ugyanis pontosan megfelel a Samsung kijárójaként működő Fidesz-körüli koalíciónak. Innét nézve érthető talán, hogy a Fidesz körül kialakult “új többség” a testület feloszlatását célzó ellenzéki indítványt napirendre se hajlandó venni.
Mi a baj a gödi Samsung-projekttel?
A kormány és a hatóságok nagyon kevés adatot tesznek közzé a Samsung-beruházás méretéről, környezeti hatásairól,
és a titkolózásban és félrevezetésben az előző városvezetés kiváló partnernek bizonyult.
A helyieken kívül kevesen tudják, hogy annak idején az önkormányzat maga kezdeményezte az újabb gyár megépítéséhez szükséges 80 hektárnyi szántó és erdő kiemelt beruházási célterületté való átminősítését – ám a kérelemben a Samsung neve nem szerepelhetett.
Erről – egy nyilvánosságra került hangfelvétel szerint – egy rendkívüli testületi ülésen maga a polgármester okosította ki a képviselőket, többek közt arra hivatkozva, hogy “vannak ennek a beruházásnak EU-s támogatási hátterei, s emiatt ilyen vállalatokat nem lehet direktben támogatni”.
Az önkormányzat döntése sürgős volt, az Európai Bizottság képviselői ugyanis nem sokkal később már megjelentek a gödi telephelyen. A látogatásra a Samsungnak nyújtott állami támogatás ügyében folyó vizsgálat miatt került sor, olvasható a Bizottság idén áprilisban közzétett jelentésében. (A vizsgálat még most is folyik.)
A jelentés szerint erős kétségek merültek fel a Samsungnak eddig nyújtott 107 millió euró – nagyjából 37 milliárd forint – állami támogatás indokoltságát illetően.
A Samsung – később tiltottnak minősülhető – támogatása szempontjából éppen ezért teljesen észszerű volt minél több támogatást pro forma önkormányzati projekteken keresztül becsatornázni a dél-koreai céghez.
Újabb csavar ebben a bonyolult történetben, hogy azt sem lehet pontosan tudni, mit is támogat a magyar kormány. A beruházás második fázisát, a második gyártócsarnok építését ugyanis halasztja a Samsung. Ehelyett a már működő első üzemét bővíti – így viszont a gyár a lakóövezetek felé terjeszkedik tovább.
Pedig a veszélyes üzem közvetlen közelsége, a zaj-, fény- és levegőszennyezés már így is elviselhetetlen terheket ró a lakosságra.
Az októberi önkormányzati választáson győzelmet arató ellenzéki városvezetés ezeket a terheket próbálta mérsékelni. A városvezetéssel folyó tárgyalásokat azonban tavasszal váratlanul befagyasztotta a kormány.
A gödi különleges gazdasági övezetről szóló kormánydöntés pedig megfosztotta a helyi önkormányzatot attól a jogától is, hogy ügyfélként véleményezhesse a gyárbővítést.
A kormányzati narratíva szerint a döntésre a munkahelyek védelme miatt volt szükség. Tuzson Bence, a térség országgyűlési képviselője egyik nyilatkozatában tovább ment: szerinte a helyi testületben kialakult politikai káosz „nem kedvez a munkahelyteremtésnek”. Hogy az önkormányzaton belüli ellentétek miért akadályoznák a kiemelt kormányzati beruházásként megvalósuló Samsung-projektet, arra a nyilatkozat nem tér ki.
Tegyük hozzá, a cég jelenlegi 3600 dolgozójának csak a fele hazai munkavállaló, ebből is csupán 94 fő gödi lakos. A többiek ukrán, koreai és román vendégmunkások.
Mindenesetre a testületen belüli politikai harc nem csitul. Tavasszal az ellenzéki összefogásból kilépett gödi képviselők külön frakciót alakítottak, s azóta a fideszes képviselőkkel együtt, nyolcfős többségben rendre leszavazzák vagy napirendre sem veszik a Balogh Csaba polgármester (Momentum) mellett álló három ellenzéki képviselő előterjesztéseit.
A Samsung-beruházás zavartalanságának biztosítása érdekében a Baloghgal szemben szövetkezett képviselők felmondták a szerződést azzal az ügyvédi irodával, amelyet a polgármester egy pertársaság létrehozásával bízott meg. A pertársasággal az önkormányzat azoknak a gödieknek nyújtott volna segítséget, akiknek a Samsung-gyár közelsége konkrét anyagi veszteséget okoz. Ezt hiúsította meg az immár többségbe került Samsung-párti koalíció.
Márpedig a Samsung-gyár nem kevés gödinek okoz kárt: a Göd-Újtelep szélső házaitól csupán 50-100 méterre felépült veszélyes üzem miatt több utca a katasztrófavédelmi hatásterületen belül van.
Az úgynevezett Külső védelmi terv első tervezete szerint egy tűz vagy robbanás esetén 156 lakost kell azonnal kimenekíteni. A hatásterületen belül élők házai viszont lényegében eladhatatlanok, pedig sokan menekülnének a gyár közelsége miatt. De az ingatlanok értékvesztése másoknak is gondot okoz, hiszen a bővítés miatt a közeli lakóparkban és az Alsógödön élők is kénytelenek elszenvedni a gyár hatásait.
Még a város távolabbi pontjain élők is panaszkodnak a Samsung elviselhetetlen, különösen éjjel zavaró zajára, melyet a vállalat nem is tagad. Ezt zajvédő panelekkel, s egy, az üzem köré telepített véderdővel lehetne valamelyest mérsékelni. A gödi iparterületről szóló kormányrendelet a véderdő-telepítést elő is írja, de eddig még semmi nem történt ennek érdekében.
Ugyan a kormány a Samsung kedvéért kiirtott 26 hektáros erdő helyett az M2-es autópálya túloldalán lehetővé tette az erdőpótlást, de ez – mivel a terület nem a gyár és a város között fekszik – egyáltalán nem fogja mérsékelni a helyieket érő környezeti terhelést.
Szintén aggasztó, hogy a gyár légszennyezésének mértékéről nincsenek pontos adatok. A Samsung 2019-es évről készült környezeti jelentése csupán azt közli, hogy az egyes anyagok kibocsátása az engedélyezett határérték hány százalékát éri el. A gyárbővítéshez készített Előzetes Vizsgálati Dokumentációban szereplő összesítések szerint viszont
jelentős a légszennyező anyagok, pl. a nitrogén-oxid-, vagy a szénmonoxid-kibocsátás.
A helyieket különösen aggasztja a fokozottan veszélyes, magzatkárosító hatású NMP(N-metil-2-pirrolidon) környezetbe jutása – ebből a fokozottan veszélyes oldószerből évi 11 ezer tonnát használnak fel az üzemben az akkumulátorgyártás során. A jogszabályi előírások miatt a cég 2020 szeptemberétől kénytelen volt megkezdeni az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérését – kérdés, hogy ezeket az adatokat a magyar hatóságok nyilvánosságra hozzák-e.
Úgy tűnik, a helyi lakosság igényeit teljesen háttérbe szorítja a kormány a multi érdekében. A különleges gazdasági övezet létrehozásával 400 hektárnyi gödi terület került megyei kezelésbe, illetve részben megyei tulajdonba.
A helyi közterület-felügyelet még a Samsung dolgozóinak és beszállítóinak szabálytalanul parkoló és közlekedő járművei miatt sem intézkedhet, hiszen immár az utak is megyei tulajdonban vannak.
Ez sokszor pokoli állapotokat eredményez a gyár közelében lakók számára. A Samsung adójának Gödtől való elvételével pedig szinte lehetetlenné vált, hogy az önkormányzat kompenzálni tudja a lakosságot a projekt által okozott károkért.
Ráadásul a megyei közgyűlés 2%-ról 1%-ra csökkentette az iparűzési adót, amit Dunakeszi, Sződ, Csomád és Göd között fognak szétosztani. Hogy miért éppen ezek a települések részesülnek a Samsung adójából, azt nem magyarázta meg a kormány. Vác és Sződliget pl. nem kap belőle, holott az akkumulátorgyártás szennyvize, ami a bővítés után jelentősen megnő, a váci szennyvíztisztítónál fog a Dunába ömleni; a Samsung külföldi vendégmunkásai is nagy számban laknak Vácott és Sződligeten.
Csakhogy míg Dunakeszi, Sződ és Csomád élén fideszes vagy a kormányhű polgármesterek állnak, addig Göd, Vác, Sződliget ellenzéki városvezetői nem kormánykedvencek. Ez pedig már elegendő magyarázat lehet arra, hogy mely települések érdemelnek “jutalmat”.
Az adóbevétel települések közti elosztási arányai sem ismertek, s egyelőre arról sincs adat, hogy mennyi lesz a Samsung éves adója. A pénzből pedig Göd csak pályázat útján részesülhet: a megye által létrehozott alapoknál lehet majd pályázni, ha a város utakat akar építeni vagy zöldfejlesztéseket akar végrehajtani.
A különleges gazdasági övezet létrehozását ugyan a gödi testület minden tagja sérelmezi, ám az egyes frakciók másként „értelmezik” a döntést. A polgármester szerint a kormány az ellenzéki városvezetést büntette az adóbevétel elvonásával, és megakadályozta, hogy az önkormányzat kontrollt gyakoroljon a Samsung-beruházás felett.
A Samsung-párti képviselők szerint viszont nincs szó büntetésről, csupán a polgármester „akadékoskodása” a kormánydöntés oka. A Fideszhez igazodó új koalíció ezért eltiltotta a polgármestert a Samsunggal és a kormánnyal való tárgyalásoktól. Tárgyalófélnek Fülöp Zoltán alpolgármestert bízták meg, akit felhatalmaztak arra is, hogy a Samsung ügyében szakértők megbízását kezdeményezze.
Csakhogy az LMP-s tagságától időközben megszabadult Fülöp az ügyben semmit nem tett ezidáig. A Samsung-gyár újabb bővítése kapcsán tartott katasztrófavédelmi közmeghallgatáson pedig a civileken kívül csak Balogh polgármester és az őt támogató ellenzéki képviselők szólaltak fel a város biztonsága, a zajcsökkentés és a várostól elvett adó Gödnek való igazságosabb visszaosztása érdekében.
A fideszes és az őket támogató ex-ellenzéki képviselők a kormánnyal és a hatóságokkal “együttműködve” rendszerint hallgatnak, a helyi lakosság előtt pedig leginkább meg sem jelennek – ahogy az önkormányzat legutóbbi éves közmeghallgatásán is történt.
Kis Gömböc Koreából – hogyan nőtt ekkorára a gödi Samsung-projekt?
A gödi akkumulátorgyár felépítéséről a kormány 2016-ban, a helyi lakosság megkérdezése nélkül döntött. A kiemelt beruházás rohamtempóban kapta meg az építéséhez szükséges engedélyeket. A jogállásából adódóan környezetvédelmi engedélyre se volt szükség, egy-egy gyáregység építéséhez elég volt a szakhatóságok állásfoglalása. Így előállt az az abszurd helyzet, hogy a Dunakanyarból vagy a Pilisből is jól látható, óriási tájsebként éktelenkedő gödi gigaberuházáshoz hatásvizsgálat sem kellett, mert a magyar hatóságok szerint a gyárnak nincs jelentős környezeti hatása.
Részletes hatástanulmány így nem készült, a környezetszennyező anyagok kibocsátási adatai, az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyvek nem nyilvánosak. De ugyanez mondható el a komáromi SK dél-koreai akkumulátorgyáráról is: a folyamatos bővítés ellenére a környezeti hatásokat nem vizsgálják, a helyi lakosságot pedig teljesen kizárják a folyamatból. Úgy tűnik, az a hangzatos kormányzati cél, hogy Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalom legyen, a környezeti hatások figyelmen kívül hagyásával és a lakosság jogfosztásával valósul meg.
Bodnár Zsuzsa | környezetvédő, újságíró
Tökéletes megfogalmazás a jelenlegi gödi helyzetre…