Mitől különleges a Holt-tenger?

Tudtad, hogy a Biblia a Puszta tengereként is említi sivár környezete miatt? Azt, hogy rómaiak a felületén úszkáló anyagról Aszfalt tónak nevezték el? És hogy a középkori iratok Ördög tavának keresztelték? Ennek a víznek a sótartalma rendkívüli, de körültekintően kell vele bánni, hiszen egyszerre méreg és gyógyír. Ismerd meg a Holt-tenger titkait!

Hol található a Holt-tenger és honnan kapta a nevét?

A Jordán folyó által táplált Holt-tenger Izrael és Jordánia határterületén helyezkedik el. Partvidéke is kietlen: kopár sivatag és terméketlen. A Holt-tenger azonban nem a környezetéről, hanem sótartalmáról kapta a nevét. A magasabb sókoncentráció miatt gyakorlatilag nem élnek meg élőlények a vízben, a Jordán vizéből ide érkező halak is azonnal elpusztulnak. Ez a szárazföld egyik legmélyebb pontja is, a víz tükre kb. 420 méterrel, a tófenék 795 méterrel van a tengerszint alatt.

Mennyire sós a Holt-tenger, és mi ennek az oka?

A magas sótartalomnak több oka is van: mivel mély medencében fekszik, melyet minden oldalról hegyek határolnak, a víznek nincs hová elfolynia, nincs olyan folyó, mely innen eredne. A másik ok, hogy a Holt-tenger átveszi a sivatagi környezet hőmérsékletét, a víz pedig folyamatosan párolog. Igen ám, de erre a folyamatra kizárólag a tiszta H2O folyadékmolekulák képesek, az oldott sók visszamaradnak. A Jordán vizével viszont folyamatosan érkezik az oldott anyagok utánpótlása is, így a víz sókoncentrációja állandóan emelkedik. A Holt-tenger 33,7 %-os sótartalmával a világ legmagasabb sótartalmú természetes vize, körülbelül tízszer annyi oldott sót tartalmaz, mint átlagosan a tengerek. Egy liternyi holttengeri víz párlatából 340 g só marad vissza.

Miben más a Holt-tengerben lévő só, mint a konyhasó?

A Holt-tenger vizében található só összetétele nem azonos a konyhasóéval, mert számos értékes nyomelemet is tartalmaz. Ezek a nyomelemek a vízben különböző ásványi anyagokkal keveredve nyerik el gyógyhatásukat is. A magas sótartalom miatt azonban körültekintően kell használni vizét: 10-15 percnél többet nem szabad fürdőzni benne, kifejezetten ügyelni kell arra is, hogy egy kortyot se nyeljünk le belőle, hiszen a sótartalma miatt a nyelőcsőbe jutva károsíthatja a felső légutakat.

A Holt-tenger ténylegesen egy tenger?

Nevével ellentétben a Holt-tenger egy lefolyástalan tó csupán. Mivel az állóvizek között a tavak jellemzően édesvizűek, a tengerek pedig sós vizűek, ebből következik a „tévesztés.” A folyton apadó, mégis hatalmas területű természeti csoda méreteit tekintve is a tenger illúzióját kelti.

Lehet-e úszni a Holt-tengerben?

A tó vize fürdőzésre alkalmas, de úszni nem lehet, és nem is ajánlatos benne. Ahogy belemegyünk, a víz gyakorlatilag kilöki alólunk a lábunk, ezután pedig már csak lebegni tudunk a felszínén. A sótartalma miatt a tengerek vizéhez képest sokkal jobban fenntart a felszínen. Elégedjünk meg ennyivel, ha egyszer partjára kirándulunk, mert a hiábavaló kapálózással könnyen nyelhetünk a vizéből, így a gyógyhatású „tengervíz” ártalmas lehet az egészségünkre.

Mi jellemzi a Hol-tenger élővilágát?

A Jordán vizének gyanútlan halai, ahogy azt már említettük, nem élik túl a Holt-tengerbéli fürdőzést. Mi azonban valóban mindenféle pánikérzet nélkül dőlhetünk hátra a sós vízben, hiszen nincsenek benne ragadozó halak, medúzák, vagy tengeri sünök, amelyek kellemetlen élményt okozhatnának lubickolás közben.

De vajon valóban élettelen a Holt-tenger? Nem lakozik benne semmilyen élőlény? Vannak azért strapabíró, víz alatti élőlények, ha nem is sokan: néhány sótűrő baktérium és algaféle képes itt megélni. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a tó az egyik legsterilebb, élőlényektől leginkább mentes víztömeg a Földön.

Milyen hatással van szervezetünkre a Holt-tenger?

Rövid ideig tartó fürdőzés esetén a Holt-tenger vize kifejezetten egészséges. Nagy mennyiségű kalcium-, magnézium-, kálium- és nátriumtartalma miatt a kúrákat alkalmazzák a reumatikus megbetegedésekre, légúti problémákra, izomfájdalmakra, legkülönbözőbb bőrbetegségekre. Brómtartalma miatt idegnyugtató, fájdalomcsillapító hatással is rendelkezik. Általánosságban elmondható, hogy a holt-tengeri só gyorsítja a sebgyógyulást, valamint hőszigetelő és fertőtlenítő hatással is bír. Ennek fényében valójában annak is hasznos lehet egy mártózás, aki nem szenved különösebb betegségben.

A fürdőzést követően érdemes még kipróbálni az ideálisan 20 percig tartó iszappakolásos kúrát is, hiszen maga a víz és az iszap együttesen fejtenek ki látványos hatást. Az iszap környező hegyekből bemosódó agyagból keletkezik, majd évezredeken át szívja magába a tengervíz tápláló ásványi-anyagainak nagy részét.

A méregdrága kozmetikai kezelésekkel szemben is ideális ez a kúra, amely során kizárólag és garantáltan 100%-ban természetes anyagokkal érintkezünk. A testfelszínre kent sós iszap elősegíti a bőrből az ártalmas méreganyagok távozását, és a szervezet számára fontos ásványi anyagokkal helyettesíti azokat. Az iszapkúra előcsalogatja a bőr mélyebb rétegeiben található vizet, ezzel lassítja a bőr öregedését.

Miért apad a Holt-tenger?

Az egyik ok, hogy a tó vize egyszerre párolog és szivárog. A másik, hogy a Jordán folyó vizét egyre nagyobb mértékben használja ki az öntözéses mezőgazdaság és a turizmus, ezért a tóba egyre kevesebb utánpótlás érkezik.

Az 1980-as években lyukakat és repedéseket fedeztek fel a medrében, melyeken keresztül a víz szivárgásnak indult. Ezt a jelenséget az okozza, hogy a földfelszín alatti édesvíz feloldja a sós talajt: ezáltal keletkeztek az említett, észlelt üregek, amelyek egy idő után elkerülhetetlenül beszakadnak. A tó kettészakadt, a mélyebben fekvő északi rész mellett a déli fokozatosan kiszárad.

Milyen ötletek születtek a Holt-tenger megmentésére?

Úgy tűnik tehát, hogy a folyamat visszafordíthatatlan, és csupán extrém költséges beruházással lehetne megakadályozni, hogy a Holt-tenger a jelenlegi zsugorodási ütem fényében néhány évtizeden belül eltűnjön a Föld felszínéről. Mindezen tények ismeretében a tóparti országok részéről születtek megoldási javaslatok a problémára, hogy pótolnák az elpárolgott vizet. Izrael a Földközi-tenger felől építene egy csatornát a Holt-tenger vízének táplálására, míg Jordánia ugyanezt az ötletet a Vörös-tenger irányából alkalmazná.

Az olajkrízis és a Holt-tenger apadása kapcsán többször felmerült egy mesterséges vízelvezető rendszer ötlete, amelyen keresztül táplálni lehetne ezt az értékes, ám haldokló tavat. Német tudósok terveztek egy nyílegyenes csővezetéket, amely Ashdodtól indult és egy tározóban végződött volna. A tervet végül elvetették, mert a víz átszivattyúzásához rengeteg energiára lenne szükség. Egy másik ötlet szerint egy alagút létesítése által az energiafelhasználás minimalizálható lett volna, azonban itt a fúrás költségessége volt a fő érv az elképzelés elvetése mellett.

Gyakran ismételt kérdések

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. „A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”