Karácsony Gergely: konkrét veszély a klímaváltozás

Zöldebb Budapestet, kevesebb autósforgalmat, tisztább levegőt ígér Budapest új főpolgármestere. Karácsony Gergely azt mondta, 2030-tól karbonsemlegesek lehetünk. Kérdeztük többek között a klímavészhelyzettel kapcsolatos konkrét lépésekről, a dugódíjról, a Liget-projektről, Greta Thunbergről. Sőt az Xforestnek azt is elárulta, miért eszik kevesebb marhahúst.

Mit jelent a klímavészhelyzet?

Karácsony Gergely: Régóta tudjuk, hogy a klíma változik. Egyre kevesebben kérdőjelezik meg azt, hogy ez az emberi tevékenységgel is összefügg.

A klímavészhelyzet kihirdetése azt jelenti, hogy a klímaváltozás nem valami semleges, minket csak távolról érintő dolog, hanem egy konkrét veszély, ami a következő generációk jövőjét tönkreteheti.

Különböző politikai közösségek, nagyvárosok, nemzetállamok, és most már az Európai Uniói is elismeri azt, hogy itt egy drámai társadalmi, ökológiai folyamat zajlik, amit meg kell állítanunk. A már vissza nem fordítható fejleményekre pedig fel kell készítenünk a közösségeket.

Mikorra várható, hogy Budapest klímasemleges lesz?

K. G.: A fővárosi közgyűlés által elfogadott javaslat egyelőre nem tartalmazza, hogy mikorra lesz a főváros klímasemleges. De én azt saccolom, hogy a 2030-as év az első olyan reális célkitűzés, amikorra ez megvalósítható. Szeretnénk jó pár programot elindítani, amivel közelebb visszük a budapestieket ehhez.

Például?

K. G.: Azon dolgozunk, hogy EU-s forrásokat szerezzünk az épületek energetikai beruházásaihoz.

Magyarországon a panellakások felújítása 2010-ben leállt. Olyan finanszírozási modellt szeretnénk, ami akár kamatmentes hitel formájában segíti a társas- és a családi házak tulajdonosait, hogy energiahatékonysági beruházásokat vigyenek végbe. A beruházás révén megtakarított energia fedezné a költségeket. Azt akarjuk, hogy a családok kevesebb rezsiköltséget fizessenek ki. Leginkább azokon segítenénk, akik energiaszegénységben élnek, őket húznánk ki a nehéz helyzetből. Már tárgyalunk erről az európai bankokkal. 

Milyen konkrét intézkedéseket tervez még?

K. G.: A közösségi közlekedés javítása a legfontosabb területe a klímaváltozás elleni küzdelemnek. A napokban új környezetbarát buszokat adtunk át a budapestieknek. Örülnék, ha néhány év múlva csak ilyen buszok járnának. Új trolikat és villamosokat is forgalomba akarunk állítani.

Az új Mercedes-Benz Conecto Next Generation autóbuszok már forgalomba álltak, az első tizenhat járművet Karácsony Gergely főpolgármester adta át Bolla Tibornak, a BKV Zrt. vezérigazgatójának.

Mi a helyzet a vonatokkal?

Ami a városon belüli vasúti közlekedést illeti, ez a legnagyobb ki nem használt lehetőség. Ezen változtatni kell. Tervezzük a fejlesztését, hogy egységes elektronikus jegyrendszerrel, és ennek megfelelően egységes tarifarendszerrel működjön, összehangolva a közösségi közlekedéssel.

Mi a terve az évről évre növekvő autósforgalommal? A parkolási problémára van már javaslata?

K. G.: A városban közlekedő autók 40 százaléka az agglomerációból érkezik. A közterületeinket alapvetően parkolónak használják. Vissza kell szorítani a belvárosban az autók számát. Támogatni kell más közlekedési alternatívákat. Például a közösségi közlekedésen túl a belvárosi kerékpárút-hálózat fejlesztését. De magán a közterületen való parkolás újraszabályozásán is gondolkodunk.

Mi a véleménye a Levegő Munkacsoport által javasolt használatarányos útdíj rendszer bevezetéséről, mely nagyban csökkentené a budapesti autóforgalmat és ezáltal a légszennyezést, valamint hozzájárulna a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez?

K. G.: Fontos felvetés. A programomban is szerepelt a behajtási díj bevezetése. Enélkül egyébként Magyarország nagyon komoly EU-s forrásoktól fog elesni, hiszen az éppen lezáruló költségvetési ciklusból 5 százalékot az Európai Bizottság visszatart mindaddig, amíg be nem vezetjük.

Van-e tényleges hatásköre érdemben csökkenteni Budapest szén-dioxid kibocsátását, és ha igen, mennyire?

K. G.: Évente közel 10 százalékkal nő az autók száma. Nehéz pontos számot mondani. Már azt is komoly erőfeszítések árán érnénk el, ha nem nőne a forgalom. Idén elkészítjük azokat a stratégiai dokumentumokat, amelyek egy szerintem végigvihető, de feszes menetrendet mutatnak a karbonsemlegesség felé.

A zöld területek rovására történő fejlesztéseket meg fogja akadályozni a jövőben? Fel fog határozottan lépni fakivágások ellen?

K. G.: Igen. Azokat a ma is létező jogszabályi lehetőségeket meg fogom nézni, amelyekkel szigorúbban lehet fellépni a fakivágások ellen.

Megkértem a kollégáimat, hogy mérjék fel a fővárosban, hol vannak olyan helyek, ahol lehet fásítani. Főleg a pesti perem kerületeknél vannak papíron nyilvántartva olyan fás helyek, ahol valójában nincsenek is fák. A nagy autóutak felújítása során is meg fogjuk nézni, hova lehet fákat ültetni még. Elképzelhetőnek tartom, hogy az Üllői úton újra fasorok övezzék az utak szélét.

A Normafánál azért küzdünk, hogy ne kelljen fákat kivágni az átalakítás során. Arra kértem Pokorni Zoltán polgármester urat, hogy azt a parkolószámot őrizzük meg, ami most is van, és a fogaskerekű fejlesztésével teremtsünk jobb közlekedést.

A klímaváltozás egyik legveszélyesebb jelenségét, a hőszigeteket meg kell törni a városban. Ezért, ahol tudunk, mindenképpen zöldítünk.

Van-e nemzetközi összefogás európai fővárosok között ebben az ügyben? Kikkel lehet szövetséget kötni?

K. G.: Különböző európai- és világ fórumok vannak, ahol egymás tapasztalatait és tudást meg tudjuk osztani. Csatlakozni szeretnénk a C40-ek szövetségéhez.
A régiónkban vannak nagyon pozitív példák. Bécs és Ljubjana már nagyon nagy előrelépést tett a zöld politikában. Koppenhágától is sokat lehet tanulni. Szeretnénk megismerni a tapasztalataikat. A szakmai együttműködések során a főváros formális kapcsolatait élettel akarom megtölteni.

A témában van-e érdemi párbeszéd a kormánnyal, akár zárt ajtók mögött?

K. G.: Eléggé világosan fogalmazó zöld programmal nyertem meg a választást. Szövetségeseket keresek, akikkel ezt meg is tudom valósítani. A tárgyalásaink egyelőre pozitívak voltak. A mi zöld elkötelezettségünk sokkal erősebb. Mögöttünk állnak a budapestiek is. Reméljük, sikerül partnerként megnyernünk őket.

A Fidesz olykor úgy tűnik, nem érzékeli, mekkora a klímaváltozás veszélye, ugyanakkor Orbán Viktor a napokban bejelentette, hogy a kormány közép- és hosszútávú klímavédelmi terveket dolgoz ki. Mit gondol, komolyak a szándékai?

K. G.: A kormány ez irányú lépései inkább kommunikációs hadviselésként értelmezhetőek. Felismerték azt, hogy ebben a témában nekik is mondaniuk kell valamit túl azon, hogy hisztériázik az ellenzék. Önmagában helyes, hogy felvették a témáik közé, de ettől még nem születnek meg a tényleges, hathatós lépések.

A folyók megtisztítása, vagy a hulladék mennyiségének a visszafogása fontos ügyek. A klímavészhelyzet ellenben azt jelenti, hogy az élet minden területén változtatni kell.

Áder János köztársasági elnök is hasonlóan vélekedik az ellenzékről. Azt mondta, hogy a klímavészhelyzet kihirdetése csak retorikai fogás az Ön részéről.

K. G.: A kormány két dolgot szokott mondani, hogy mi valójában álzöldek vagyunk és nem akarunk csinálni semmit. A másik, amikor konkrét tervek kerülnek elő, élesen kritizálják, igyekeznek őrültségnek beállítani. Nem az a célunk, hogy csak beszéljünk róla, cselekedni akarunk. Olyan politikai közösség tagja vagyunk, amely világossá tette, hogy a klímaváltozás veszélyes.

Mit gondol a Greta Thunberg-jelenségről?

K. G.: A zöld politikának van egy belső ellentmondása: olyan érdekeket kell képviselni, amely nagyon ritkán jelenik meg a szavazólapon. Tehát, amikor a következő generáció, vagy éppen az állat- és növényvilág érdekében lépünk föl, akkor azokat képviseljük, akik nem vesznek részt a demokratikus döntéshozatalban.

Ez a mozgalom jelképe annak, hogy a szavazati joggal még éppen nem rendelkező fiatal korosztály képes a politikára rárúgni az ajtót. Arra a demokratikus paradoxonra hívják fel a figyelmet, hogy valójában a jövőt kellene építeni a politikusoknak, de a jelen generáció szavazatai alapján.

Greta Thunberg ilyen szempontból egy nagyon pozitív jelenség. Kár lenne mindenféle politikai kicsinyeskedéssel megkérdőjelezni.

A Liget-projekt hogyan kapcsolódik a klímavédelemhez?

K. G.: A Liget-projektben az építkezések a környezet rovására mennek. Azt az álláspontot képviseljük, hogy nem hozhatunk több ilyen elhibázott döntést. Ezeket az építményeket, amennyiben valóban szükség van rájuk, a város más pontjain kell felépíteni.

A biciklizésen kívül mit tesz még személyesen a bolygó megóvása érdekében?

Olyan családban nőttem fel, ahol a zöld gondolat generációk óta jelen van. Szerencsés vagyok, mert a nagyszüleim és a szüleim is nagyon erősen ebben a világképben élnek. Próbálok öko-tudatosan élni. Nekem is vannak gyenge pontjaim, mert például eszem húst. De igyekszem a marhahúsfogyasztásomat visszafogni. Igyekszünk kevés szemetet termelni, amit szigorúan szelektálunk. Komposztáljuk a növényi hulladékot. Víz- és áramfogyasztásban próbálunk spórolni. A családban ugyan van autó, de csak azokban az esetekben használjuk, amikor indokolt. Amióta főpolgármester vagyok nyilván többet kell szolgálati autót használnom, de a hivatal legkisebb fogyasztású, elektromos autójával járok.

Balogh Krisztina | Szabadúszó publicista, ex híradós riporter, főállású pincér. Az Országodba befogadtál című interjúkötet társszerzője. A 2014-es Komáromy Gábor újságíró ösztöndíj győztese. Fő érdeklődési témái a romaintegráció és a környezetvédelem.