Tartalom
A veganizmus nemcsak a hús, valamint az állati eredetű termékek elutasítását jelenti, hanem egy környezetbarát életmód is. Vegánként többet tehetsz a Földért, mint azt gondolnád. De hogyan és milyen módon kapcsolódik össze a húsmentes élet a klímavédelemmel?
Ha úgy gondolod, kizárt, hogy lemondj a húsról, viszont felelősséget érzel a klímaváltozásért, neked is érdemes végig olvasnod a cikket.
Különcködés vagy tudatos döntés?
A közösségi médiának és az influenszereknek is köszönhető, hogy az elmúlt években a veganizmus szinte atombombaként robbant be a köztudatba. Egyesek hippi hóbortnak hiszik, mások erőszakos aktivizmusként látják, hiszen az emberek nagy tömege elképzelhetetlennek tartja az életét hús nélkül. Az ünnepek, a családi összejövetelek, a baráti találkozók menüjének központi eleme.
Mégis egyre többen választják a húsmentes életet. Jelenlegi felmérések azt mutatják, hogy csak Európában megközelítőleg 30 millióan vallják magukat vegetáriánusnak vagy vegánnak.
Sőt, a világsztárok körében is egyre népszerűbb. A testépítő és színész Arnold Schwarzenegger ugyan még teljesen nem vegán, de az utóbbi időben nyíltan beszélt a növényi alapú étrend előnyeiről. Azt mondta, jelentős javulást észlelt egészségi állapotán, a vércukorszintje mérséklődött, és több az energiája is.
Nem is véletlenül, hiszen a rostokban gazdag étrend jó hatással van az emésztőrendszerre. Tudományosan már teljesen bizonyított tény, hogy a növényi étrend kielégíti a szervezet szükségleteit. Számos egészségügyi problémára lehet megoldás ez a fajta táplálkozás.
A jól összeállított diéta alatt éppen ezért nem alakulhat ki vitaminhiány. A fehérjehiánytól sem kell rettegni, hiszen a hús alternatívái mint a diófélék, magvak, bab, borsó vagy a tofu értékes esszenciális fehérjét biztosítanak.
Egyre több táplálkozási szakember mondja azt, hogy azok, akik túlzásba viszik a húsevést, komolyabb eséllyel lesznek szív- vagy cukorbetegek. Amerikában több olyan kutatás is napvilágot látott, amely bebizonyította, hogy a húsevés a rák, illetve a stroke kialakulásával is összefüggésbe hozható.
Ám mielőtt valaki belevág, érdemes előtte szakemberrel konzultálni. Mint ahogy a vegyes étrendet, a növényit is személyre szabva érdemes összeállítani. Sokan pont emiatt nem mernek belevágni, ráadásul macerásnak találják a mindennapi kivitelezést is.
Némi utánajárással és akarattal sikerülni fog. A Hogyan ne halj meg című könyv olyan praktikákat mutat be, amellyel könnyen meg lehet tanulni, miből mennyit, mikor és hogyan kell enni. A szerző, Michael Greger szerint ezzel az étrenddel nemcsak megelőzhetjük, de vissza is fordíthatjuk a betegségeket.
Egy másik közismert sportoló, Lewis Hamilton is úton-útfélen népszerűsíti a növényi étrendet. A Forma 1-es pilóta két éve váltott vegánra. Gyomorproblémai és a puffadásai is megszűntek azóta. Hamiltont azonban nemcsak az egészségügyi okok motiválják, hanem etikai érvei is vannak:
“Minden falat hús, csirke, hal, amit megeszünk, minden bőr és szőrme, amit viselünk, olyan állattól származik, amelyet megkínoztak, elszakítottak a családjától és brutálisan megöltek” – nyilatkozta korábban.”
Ki az a vegán?
A növényi alapú étkezés mögött tehát komoly ideológiai háttér is áll. A veganizmus valójában nemcsak egy olyan étrend, amelyben teljesen mellőzik a húst és az állati eredetű termékeket, hanem egy szemléletmód is, ami elutasítja az állathasználatot és az állatok tárgyiasítását.
Az etikai vegánok nem használnak állati eredetű terméket sem ruházkodásra, sem szépségápolásra, elkerülik az állatokon tesztelt alapanyagokat.
Az étrendi vegánok nem esznek húst, halat, állati eredetű termékeket, tehát tojást, tejet, sajtokat sem. A vegetáriánus étrend ezzel szemben megengedőbb. A vegetáriánusok vagy röviden vegák csak a hússal, vagy az állati eredetű termékek közül néhánnyal hagynak fel.
A környezetvédelmi vegánok azért utasítják el az állati termékeket, mert úgy hiszik az állatok ipari mértékű kizsákmányolása ártalmas a környezetre és nem fenntartható.
Növényi étrend a környezet védelméért
A BBC igen sokat foglalkozik a témával. Nyáron az egyik cikkében például arról írtak, hogy a növényi alapú étrendre való áttéréssel lényeges változásokat tudnánk hozni a klímaváltozás lassulásának érdekében. A nyugati nagyüzemi termelés és az óriási húsfogyasztás ugyanis komoly szerepet játszik a globális felmelegedésben.
Több kutatás is igazolta már, hogy a vegánok ökológiai lábnyoma sokkal kisebb, mint a húsevőké. Egy húspogácsa elhagyásával annyi üvegházhatás kibocsátás akadályozható meg, mintha 200 kilométerrel kevesebbet autóznánk.
A Greenpeace szerint a hús-és tejipari vállalatok jelentősen hozzájárulnak globális felmelegedéshez, illetve más módon is veszélyeztetik bolygónkat. A hatalmas gyárakként működő telepek ugyanis túlhasználják a Föld élővilágát, miközben olcsó és akár egészségkárosító termékekkel árasztják el a boltok polcait.
Állattenyésztés
Az állattenyésztés 14 százalékban felelős a klímaváltozásért. Bár kicsinek tűnhet ez a szám, de ez annyi, mint az összes autóé, kamioné, repülőé, hajóé, és vonaté együttvéve. A Greenpeace éppen ezért hívja fel a figyelmet, hogy legalább 50 százalékkal kellene a hús- és a tejtermékek fogyasztását 2050-re csökkenteni, mert így akkor a mezőgazdaságból származó üvegházhatás-kibocsátás 64 százalékkal lenne kevesebb, mint most.
Ráadásul a Föld szárazföldi felszínének kihasználása, lecsapolása is a húsiparra vezethető vissza. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslése szerint a szárazföldek mintegy 30 százalékát állattenyésztésre használjuk. Az Amazonas erdőterületének csaknem 70 százaléka alakult át olyan területté, ahol csak szarvasmarhákat legeltetnek.
Világszerte csaknem 2 milliárd állatot használnak az állattenyésztésben, ami a Föld szárazföldjének negyedét foglalja el. Az ehhez szükséges takarmány előállítása az összes szántóterület egyharmadát foglalja el.
Ez a rengeteg, takarmányként elhasznált növény 15 milliárd embert tudna jól lakatni. Az éhezés az egész földön megszűnhetne.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az éhezők 80 százaléka olyan országokban él, ahol élelmiszertöbblet van, de az előállított extra mennyiségeket az emberek helyett az állatok kapják.
Véges vízkészlet
Ráadásul az állatok itatni és tisztán tartani is kell. Nekik sokkal több vízre van szükségük, mint az embernek. Egy tehén napi vízszükségletéből, ami akár 90 liter is lehet, nagyjából 6 család napi vízszükséglete. A fenntarthatatlan vízfogyasztás hozzájárul az óceánok élővilágának kipusztulásához, és az édesvíz pazarlásához vezet.
Evés közben keveseknek jut eszébe a környezetvédelem. Bele se gondolunk, hogy egyetlen hamburger előállításához 2500 liter vízre van szükség. Ebből a vízmennyiségből két hónapig tudna egy ember zuhanyozni.
Az összes vízhasználatnak mindössze 5 százalékát teszi ki a háztartások fogyasztása, szemben az állattartás több mint 50 százalékával. Tegyük fel magunknak a kérdést: mely területen lehetne inkább jelentős megtakarítást elérni a vízfogyasztásban?
Heti egy húsmentes nap
Nem kell mindenkinek vegetáriánusnak vagy vegánnak lenni, elég ha kevesebb húst eszünk, mert már azzal is nagy eredményeket lehet elérni. Én elkötelezett vagyok a vegánság mellett, de nem várom el senkitől, hogy vegán legyen. Csak azt szeretném, hogy mindenki nyitott legyen a gondolataimra, és ha ennek hatására akár csak egy picit csökkenti a húsfogyasztását már tettünk valamit a jövőért.
Ha egy héten csak egyetlen nap nem eszel húst, 4200 liter víz, 3 négyzetméter erdő, 20 kilogramm gabona, plusz 1 állat élete menthető meg.
Veganuár: kezd az új évet hús nélkül
Aki pedig elég bátor, év elejére teljesen száműzheti a húst az étrendjéből. A veganuár kihívásban egész januárban vegán ételeket kell fogyasztani. Közelebbről is megismerkedhetsz a veganizmussal, hiszen youtuberek, bloggerek a közösségi felületeiken saját tapasztalataikról, lehetőségekről, kihívásokról beszélnek. Receptötleteket és a váltáshoz tippeket is adnak.
A cél az, hogy egyre több emberhez jusson el az az üzenet, hogy a veganizmus nem ördögtől való.
Egészséges lélek, egészséges Föld
A vegetarianizmus és a veganizmus nemcsak az állatok szeretetéről szól, hanem a Földünkről, a körülöttünk lévő emberekről, és a jövőnkről is.
A súlyosbodó természeti katasztrófák, a tartós szárazság, a szélsőséges időjárási viszonyok a klímaváltozás kézzelfogható tünetei. Ha szeretnél egy egészségesebb bolygót, szeretnéd, hogy a Föld még hosszú ideig éljen, tegyél érte. Minél több ember él egészségesebben, környezettudatosabban, annál nagyobb egészségnek örvend a Föld is.
Balogh Krisztina | Szabadúszó publicista, ex híradós riporter, főállású pincér. Az Országodba befogadtál című interjúkötet társszerzője. A 2014-es Komáromy Gábor újságíró ösztöndíj győztese. Fő érdeklődési témái a romaintegráció és a környezetvédelem.
Vélemény, hozzászólás?