Mit jelent a passzív ház? Érdemes-e ilyet építeni?

A fenntarthatóság, energiatakarékosság és környezettudatosság témákkal foglalkozva már nagy valószínűséggel mind találkoztunk a passzív ház kifejezéssel, sokunk még sincs tisztában azzal, hogy pontosan milyen épülettípust nevezünk passzív háznak, milyen házak és épületek kaphatják meg ezt a minősítést.

Passzív házról elsősorban akkor beszélünk, ha egy épületben az ideális hőmérséklet jellemzően külön fűtési és hűtési rendszer nélkül is biztosított, épp ezért

minimális energiafogyasztás jellemzi, aminek mennyisége évi 15 kWh/m².

A nagyfokú energiamegtakarítás elsősorban az építési anyagokon, illetve a hőszigetelési és hőátviteli rendszeren múlik. A megfelelő építőanyagok napkollektorok beépítése nélkül is képesek elnyelni és hőenergiává alakítani a napfényt. Mindez erős szigeteléssel egészül ki, ami a falakban, a padlóban és a tetőn is folytonos, nincsenek benne gyenge pontok vagy hiátusok. Ha mindehhez hozzávesszük az épület egyéb jellemzőit, mint az erős nyílászárók és a jól szigetelő, kevés hőt leadó ablakok, illetve a szabályozott szellőztetés, az eredmény egy kellemes hőérzetet biztosító állandó benti hőmérséklet.

Darmstadtból indult

A passzív ház mint minősítés egyébként egy német kritériumrendszer eredménye, amely az épület belső hőmérsékletéből és a levegő megfelelő mértékű frissességéből következik. A minősítésnek való megfelelés legfontosabb kritériuma a már említett évi 15 kWh/m²-es határérték, ha ennél kisebb a ház fajlagos fűtési energiaigénye, akkor az épület passzív ház. Hasonlóképpen döntő lehet a ház fűtési hővesztesége, ami passzív ház esetén még a leghidegebb napokon sem lehet nagyobb, mint 10 W/m². Ha ezek a feltételek adottak, akkor a ház hivatalosan is megkaphatja a darmstadti Passzívház Intézet minősítését.

Ez az építészeti műfaj viszonylag fiatal, az első passzív házat a már említett Darmstadtban építették, 1990-ben, azóta viszont több mint 45.000 passzív ház-egység épült szerte Európában – a folyamatban egyébként Németország és Ausztria élen jár.

Képünk illusztráció (Photo by PixaSquare from Pexels)

Hazánkban az első ilyen passzív házat a Pest megyei Szadán adták át. Azóta már legalább 26 azonos besorolású lakóépületet húztak fel, illetve Budapesten passzív iskolát is építettek. Ennek ellenére még mindig messze nem ez az uralkodó épülettípus, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke 2016-ban még úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon az új épületeknek csupán 2 százaléka készül ilyen technológiával.

Pedig a kialakítása gyakorlat bármilyen épületnél lehetséges, függetlenül attól, hogy építésre váró vagy már kész házról van szó, sőt, egy meglévő épület átalakításakor, ha vannak újrahasznosítható anyagok, az csökkentheti az építési költségeket.

Passzív ház előnyök

A passzív ház nagy előnye, hogy kis hőmennyiség is elegendő a kellemes hőmérséklet eléréséhez, így azt napfényből, illetve az ott lakók vagy dolgozók és a különféle műszaki berendezések által leadott hőből képes fedezni. Vagyis a lakók (tulajdonosok, bérlők, munkatársak, vendégek stb.) már a puszta jelenlétükkel, és azáltal, hogy a testük hőt termel (és opcionálisan némi rásegítéssel) befűtik a teret.

Egy pár éve készült kutatás szerint például egy régi építésű házhoz viszonyítva 90%-os, míg egy újabb építésű házhoz képest mintegy 80%-os fűtési energiát takarítanak meg a passzív házak (mindezt elég nagy mintán vizsgálták, ami hitelesíti az eredményt).

További járulékos haszna egy ilyen otthonnak, hogy javítja az ott élők életminőségét és egészségesebb környezetet teremt, hiszen nincs huzat, páralecsapódás vagy penészedés, az állandó friss levegő utánpótlás pedig szó szerint élhetőbb és egészségesebb légkört teremt. Ez az allergiások számára óriási segítséget jelenthet, de még az alvás minőségét is javíthatja.

Egy passzív ház téli hőkamerás képénél például azt láthatjuk, hogy az egész épület kék (vagy zöld) színt kap, csupán az ablakoknál látni sárga-narancs színezetet, míg egy hagyományos épület esetében, vörös ajtók, ablakok, sőt, néha falak is mutatják, hogy az épület hány különböző pontján ad le nagy mennyiségű hőt.

Tévhitek és költségek

Gyakori tévhit a passzív házakkal kapcsolatban, hogy építésük aránytalanul drága és kizárólag luxusingatlanok rendelkezhetnek passzív ház minősítéssel. A valóságban a többletköltség alacsony, ráadásul meg lehet nézni az ismertebb hazai példákat, a legtöbb esetben hétköznapi igényeket kielégítő családi házakat fogunk látni és nem luxusvillákat.

Fontos azonban leszögezni, hogy bizonyos mértékű befektetést mégiscsak igényel ez a technológia, a németországi tapasztalatok alapján átlagosan 8-15%-os építési-költségnövekedést jelent, de az alacsonyabb üzemeltetési költségek miatt hosszú távon, 15-20 éves távlatban még így is bőven megéri. Bár a rezsicsökkentés a megtérülés átlagos idejét növelte: míg korábban akár 10-12 éves megtérüléssel is lehetett számolni, addig ma már a fent említett másfél-két évtized a reális.

Szintén itt érdemes megemlíteni, hogy az időjárási viszonyok befolyásolhatják egy passzív ház teljesítményét. Ilyenek lehetnek a kemény telek, amikor a hőveszteség nehézséget okozhat, míg a forró nyaraknál az intenzívebb hűtést kell megoldani, vagyis szélsőséges időjárás és nagy hőingás mellett komolyabb szigetelésre és hűtés-fűtés rásegítésre lehet szükség.

Ami még elriaszthatja a lakókat/építtetőket, hogy a passzív házak használatát el kell sajátítani – ahogy minden új energiatakarékos eszköz és vívmány működtetése, úgy ez is egy tanulási folyamat.

De összességében elmondható, hogy az előnyök száma még így is jócskán meghaladja az esetleges hátrányokét. Hazánkban inkább a passzív házakkal kapcsolatos tévhitek és a műfaj viszonylag alacsony ismertsége miatt kevésbé elterjedtek ezek a háztípusok, bár az utóbbi években a számuk emelkedik, és talán a koronavírus-járvány, illetve a nyomában járó kényszerű bezárkózás miatt ébredező vidéki nosztalgia a passzív házakat is népszerűbbé teheti. Hogy mit hoz a jövő, még nem tudhatjuk biztosan, de a zöld és energiahatékony megoldások remélhetőleg idővel egyre több otthonban megjelennek majd.

Gyakran Ismételt Kérdések

Szerényi Tamás | Szövegíró, újságíró. 10 éve ír cikkeket és készít interjúkat főleg reklám és kommunikáció témában, de néha ír gasztronómiáról, turizmusról vagy épp a környezetvédelemről. Igyekszik felelősen fogyasztani, elkötelezett a klíma védelme és a Föld jövője iránt.