Az Északi-középhegység 25 legszebb természeti kincse

Az Északi-középhegység Magyarország egyik kivételesen lenyűgöző, izgalmas múltra visszatekintő vidéke, ami felfedezésre csábítja az egyedülálló természeti kincseket feltérképezni vágyó kalandorokat. Nézzük meg őket közelebbről!

Mi is a fő vonzereje ennek a régiónak?

Hazánk Európa szívében, a Kárpát-medence oltalmában fekszik, és több  szempontból világszinten is páratlan ország. Gazdagon bővelkedik természeti gyöngyszemekben, épített értékekben és kulturális örökségekben. Nehéz lenne megnevezni egy vagy két tájegységet, ami a többihez mérten kiemelt figyelmet érdemelne, de kétségtelenül említésre méltó a hatalmas területet és változatos természeti formációkat őrző Északi-középhegység.

Festői szépségű tájak igézik meg az idelátogatókat, a vadregényes völgyek és szurdokok közül az ország legmagasabb pontjai emelkednek ki. Lenyűgöző sziklaalakzatok, misztikus barlangok, kristálytiszta hegyi patakok és még megannyi csoda ejtenek ámulatba, tudatosítják bennünk, emberekben, hogy mekkora ereje is van a természetnek, amit tisztelünk kell, és kötelességünk megóvni.

Hol helyezkedik el pontosan az Északi-középhegység?

Északi-középhegységnek A Dunától keletre eső 11 400 km² területet nevezzük, így nyugati oldalán a Duna, keleten a Bodrog folyó határolja. Déli szomszédja az alföldi puszta, északon pedig összefolyik az Északnyugati Kárpátokkal.

Melyek az Északi-középhegység legfontosabb részei?

Alapvetőleg a területet hegységek, völgyek, medencék és folyóvölgyek képzik, szigorúan véve 8 hegyvidékre bontható a táj:

1. Visegrádi-hegység
2. Börzsöny
3. Cserhát
4. Bükk
5. Zempléni-hegység
6. Mátra
7. Aggteleki-karszt
8. Cserehát

Mely kiemelkedő városokat találjuk az Északi-középhegység területén?

• Miskolc: a térség legnagyobb városa, környékén számos látnivaló helyezkedik el.
• Eger: Egyfajta élő múzeumként tanúskodik országunk történelmi múltjáról, és híres, páratlan borairól.
• Tokaj: a Tokaj-hegyaljai borvidék gyöngyszeme, ahol az isteni borok könnyen maradásra bírnak, de a város egyéb értékei is kivívták az Unesco által elismert világörökség része nemes címét.

Hogyan alakult ki az Északi-középhegység?

A hegységet a természet hosszú évezredeken át tartó munkája alakította és alakítja a mai napig, nem egy időben zajlottak a különböző folyamatok.

• A földtörténet ó- és középidejére tehető a karsztos mészkővidékek megszületése.
• A harmadidőszakban az erőteljes vulkanikus tevékenységek, lávafolyások és korunkban már kihunyt tűzhányók hagytak látványos nyomott maguk után, azonban ezek a kúpok mostanra kevésbé hangsúlyosak,
• a negyedidőszakban az időjárási viszontagságok jócskán megtépázták az egykoron félelmetesen tornyosuló hegyeket.

25 természeti kincs az Északi-középhegység területén

1. Szalajka-völgy

A Bükkben, közvetlen Szilvásvárad szomszédságában található, és nem a pusztán a környék, hanem egész Magyarország egyik legnépszerűbb látványossága. Nevét a Szalajka-patakról kapta, ami egy kisebb cseppkőbarlangból ered, és csordogál a mesebeli helyszínnek is beillő tájon.

Télen-nyáron a különleges színekben pompázó tölgyesek és bükkök birodalmában gyönyörködhet, aki idetéved. 2 km-es tanösvény vezet a kis területen belül olyan különlegességek mellett, mint a Forrás-patak, Fátyol-vízesés és a Sipovics tengerszem, más néven a Felső-tó.

2. Magos-hegy

Az egyik legfestőibb sziklabérc a Bükk keleti oldalán a 635 méter magas Magas-kő. Ellátni innen a Garadna-völgy nagy részéig, Miskolctól egészen Bánkútig és a Nagy-fennsíkig. Tiszta időben szépen kivehető a Zemplén déli szakasza és a tokaji Nagy-hegy.

3. Nagymező

Az Északi-középhegységben ennek a bükki fennsíknak az a különlegessége, hogy  rendkívül magasan, tengerszint felett 900 méteren terül el.  A magasra törő bükkösök és a környező hegyekre vetülő lélegzetelállító panoráma a kirándulók kedvelt célpontjává teszi.

4. Lillafüred

Lillafüred a Bükk-vidéken Miskolc legmagasabb pontján, patakok találkozásánál található romantikus község, itt csobban bele az ámulatba ejtő színű Hámori-tóba a Lillafüredi vízesés. Ez országunk legmagasabb zuhataga, 20 méter magas, de nem a természet alkotta kincs, hanem építkezések miatt mesterségesen terelték erre a Szinva vizét.

A környéken megbúvik még a fokozottan védett Anna-mésztufabarlang, a térség legnagyobb cseppkőbarlangja, a Szent István-barlang, és az ősemberek lakhelyeként ismert Szeleta-barlang.

5. Istállóskői-barlang

Istállóskő a Bükk-fennsík északi oldalán található hegy, Magyarország 6. legmagasabb csúcsa. 1911-ben kezdték el feltárni a barlangot, és meglepően sok ősi állatmaradvány nyomára bukkantak. A jégkori rétegekből 66 faj került elő, és ezzel a fauna Európa leggazdagabb aurignaci korú feltárása lett.

6. Naszály

652 méteres magasságával Naszály a Cserhát legmagasabb pontja, messziről felismerhető a mészkőbányászat nyomairól. Számos, kisebb-nagyobb barlangja között itt található Magyarország 9. legmélyebbre nyúló barlangja, a naszályi víznyelő barlang, amit Szinlő-barlangként is ismernek, és megannyi legenda fűződik nevéhez.

7. Kazári riolittufa

A Cserhát és Mátra határán egy hektárnyi területen fekszik ez, az Európában és a világon is különlegességnek számító puha, fehér kőzet. Képződése 20 millió évvel ezelőttre tehető, és vulkáni kitörésekből származó anyagok szétszóródásának köszönhető.

8. Somoskő-bazaltorgona

Nógrád megyében, a Salgótarjánnal szinte egybeépült Somoskő település mellett, ősi vulkanikus tevékenységekről mutatnak zuhatagként tanúbizonyságot a cserháti bazaltorgonák. Az orgonasípokhoz hasonló képződményeket annak köszönhetjük, hogy az egykor forró lávafolyam lassan megszilárdult, és ritkaságnak számító, hajlott formában dermedt meg.

9. Honti szakadék

Az Észak-Börzsöny egyik csodás természeti kincse ez a szurdokvölgy. A 12 km hosszú Ipoly folyó medre a látványos vízeséshez vezet, itt egy 15 méter magas agyagkőréteg fedi a természetes lépcsőfokokat, és fehér csiga-, kagyló- és korallvázak tűnnek ki a kristálytiszta hegyi patak vízében.

10. Csarna-völgy

Az Északi-középhegységben található az ország legnagyobb kiterjedésű erdőterülete, ami a Börzsöny északi területén fekszik. Többszáz éves tölgyek és bükkök birodalma, a kivételes állat- és növényvilág megóvása érdekében fokozottan védett terület.

11. Csóványos

Csóványos a Börzsöny legmagasabb pontja a maga 939 méterével. Egy csalánfajtáról kapta a nevét, ami régebben az egész hegyet befedte.  Vulkanikus kőzetek alkotják, és tetejéről bámulatos kilátás nyílik a közeli Dunakanyarra, illetve a határon túli Magas Tátra vonulataira.

12. Megyer-hegyi tengerszem

A Zempléni hegység részeként, Sárospatak közelében fekszik a “tengerszemek királynője”, a Megyer-hegyi tengerszem. A 303 méter magas Megyer hegy vulkanikus kőzetébe ékelődik ez a kristálytiszta bányató. A hegy évszázadokon keresztül volt bányászat helyszíne, elsősorban malomköveket fejtettek ki belőle.

A 20. századra már abbamaradt a kőfejtés a helyszínen, azóta nevezték el tengerszemnek. A tó mélysége 6,5 méter, és 70 méter magas, impozáns látványt nyújtó kőfalak ölelik körbe.

A környezete is említésre méltó, az egész terület egyedi zoológai, botanikai és földrajzi különlegességekkel felvértezett, védett vidék.

13. Istvánkúti nyíres

Az Isvánkúti nyíres Háromhuta község határában helyezkedik el, a Zempléni hegység különleges növényvilága miatt szigorúan védett botanikai terület, ahol igyekeznek visszaállítani a régi természetes harmóniát.

14. Rudabánya

Rudabánya az Aggtelek-Rudabányai-hegység déli oldalán helyezkedik el. A borsodi tengerszem misztikus hangulata, türkizkéken csillogó vize könnyen ámulatba ejt. Hazánk legmélyebb állóvize, félelmetes, 60 méter mélységű, 300 méter hosszú, és 80 méter széles bányató.

Hazánk egyetlen vasércbányája üzemelt itt, ennek a nyomait még meg lehet találni a környéken, viszont már látható, ahogyan a természet lassan visszaveszi az uralmat.

15. Baradla-barlang

Az Aggteleki Nemzeti Park legrégebben kutatott, legismertebb, az Unesco világörökségét képző cseppkőbarlangja. 200-230 millió évvel ezelőtt képződött triász mészkőből, napjainkra közel 30 km hosszú barlangrendszert tártak fel, aminek egy része Szlovákia területére nyúlik át.

Sokan az Aggteleki-cseppkőbarlang néven ismerjük, viszont ez a név már nem használatos. A szláv eredetű „bradlo” szóból származik a Bradala név, aminek jelentése sziklás, meredek hegy.

Mivel a barlang igen sokoldalú, így az élővilága is változatosnak mondható, több mint 500 faj él benne: denevérek, pókok, rovarok, férgek, rákok…

16. Jósvafő

Az Északi-középhegység, azon belül is az Aggteleki Nemzeti Park tele van szebbnél-szebb természeti értékekkel, ilyen Jósvafő és környéke, a Jósvafői tengerszemmel. Ez valójában egy mesterségesen kialakított tó, a Jósva-forrás vizének az áramtermelés miatti felduzzasztásával jött létre. Az ezáltal alakult sebes patak, csobogó vízesés és türkizkék víz a Plitvitzei-tavakra emlékeztetnek.

17. Sólyombérc

A Zempléni-hegységben Istvánkút és Mlaka-rét közötti gerincen 565 méter magasan áll ez a 10-30 méter magas sziklafal, ami egyenesen, helyenként pedig visszahajolva tornyosodik az ég felé.

A vulkanikus, andezit kőzet masszív stabilitást ad a sziklafalnak, így mostanra a sziklamászók kedvencévé vált. Ugyan a tetőről nincsen nyitott, panorámás kilátás a távolba, de a hegyvidéki erdőről varázslatos látvány fogadja azt, aki a környéken barangol.

18. Apci tengerszem

A Mátra egyik kis rejtett ékszere az Apc környékén található Széleskői-bányató. A Zagyva folyó völgyében babonázza meg az erre tévedőket, több, mint 26 éve már természetvédelmi területnek nyilvánították. Egykoron andezit bánya állt itt, mára a bányató maradt, kialakulását legendák övezi. 10-15 méter magas sziklaormok veszik körbe, mélysége egyes pontokon eléri a hihetetlennek tűnő 20-25 métert is.

19. Kékestető

A Mátrában, 1014 méteren Magyarország legmagasabb pontja a Kékestető. Szubalpin klíma, itthon kivételesen tiszta, magaslati levegő, erdőrezervátum és káprázatos kilátás a Mátra többi részére azok a tulajdonságai, amelyek idevonzzák a kirándulók tömegét. A 20. században építettek rá kilátót, aminek az utóda lett a ma mindenkinek ismerős TV torony. A túrák szerelmesei mellett a téli sportolók kedvelőire is gondoltak, amikor kialakították a sípályákat a hegyoldalon.

A Kékes klimatikus viszonyai egyedülállóan jó hatással vannak az asztmatikus és idegrendszeri betegségekre, így egy gyógyszanatórium is helyet kapott a csúcs közelében

20. Galyatető

A Kékeshez hasonlóan népszerű kirándulóhely, a Mátra 3. legmagasabb csúcsa, 964 méteres. Különlegessége, hogy ideépítettek egy geodéziai mérőtornyot kilátóval, így itt éjszakánként teljes, 360-fokos panorámában csodálható meg a csillagos égbolt, távol a fényszennyezettségtől, ködtől, szmogtól.

21. Csörgő-lyuk

Mátrakeresztes fölött, az Ágasvár-hegy oldalában fekszik Magyarország leghosszabb, nemkarsztos természetes barlangja. A Csörgő-lyuk 30 méter mély és mintegy 370 méter hosszú. Valószínűleg a riolittufának az agyagos kőzeten való megcsúszása okozta kialakulását.

22. Parádfürdő

A Kékes lábánál, a tengerszint felett 200-250 méter magasan terül el a Parádfürdői völgy. A körzet kivételes kincse a föld mélyéből fakadó gyógyvíz. Már 1740-ben is gyógyhelyként tartották nyilván, “a magyar hon egyik legjelesebb fürdőhelyeként” ismerték a közbeszédben.

Parád gyógyvizei közül a legismertebb a kénes “Csevice” és a vasas-timsós víz. Elsősorban a nőgyógyászati-, gyomor-, bélrendszeri és kimerüléses betegségek kezelésére ideálisak a magnézium-hidrogén- karbonátot, vasat, mangánt, kalciumot, szulfátot és timsót nagy mértékben tartalmazó természetes vizek.

23. Ilona-völgyi vízesés

Parádfürdőtől 5 km-re, az Ilona-völgyben található az ország legmagasabb természetes vízesése. A 10 méter magas zuhataghoz idillikus erdei sétány, gesztenyesorral övezett tanösvény vezet.

24. Bánki-tó

A Cserhát, Lókus-patak völgyében elterülő tavat palóc Balatonként is emlegetik, köszönhetően méretének, kellemes vízhőmérsékletének, valamint a strandolók és horgászok rajongásának.

Fenékforrások táplálják, mintegy 4 hektárnyi területet tölt ki, átlagosan 4 méter mély, de van, ahol eléri az 5-6 métert is. A víz alatti talajt homok és fű fedi.

25. Esztramos

Esztramos a Cserehát szívében, Tordaszentandrás határán magasló hegy, ami nem is mérete miatt, hanem a barlangjairól ismert. A folytonos bányászati tevékenységek ellenére megtartotta természetes értékeit. 1864-ből találtak róla először írásos emlékeket, onnantól már a csodájára jártak az itt talált ősmaradványoknak, cseppkőlefolyásoknak, borsókőképződményeknek, és természetesen a járatok alján lelt, 2 méter mély barlangi tavak miatt is.

Magyarország telis-tele van csodákkal, és ezekből legalább 25 az Északi-középhegységben helyezkedik el – érdemes hétvégenként nagyokat kirándulni és felfedezni őket!

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”