Hazai értékeink: Magyarország világörökségeinek listája

Nem tudsz vagy nem akarsz külföldre menni a jelen helyzetben? Itthon is rengeteg csoda vár: összegyűjtöttük Magyarország világörökségeit, amiket érdemes felkeresni!

A „világörökségek” születése

Az UNESCO világörökségi helyszínek célja az, hogy megóvjanak olyan veszélyeztetett területeket, melyekhez egyedülálló természeti kincsek, vagy az emberi kultúra által létrehozott építmények tartoznak.

De hol indult a történet? Egyiptomban kezdődött minden: 1959-ben az asszuáni gát, és a hozzá kapcsolódó víztározó megépítése elpusztította volna az ókori Abu Szimbel-i templomokat. Az UNESCO kampányának köszönhetően viszont a templomok újraépültek egy magaslati helyszínen. Az egész világot megmozgató kezdeményezés azonban itt nem ért véget: létrehoztak egy listát a megőrizendő világörökségekről, és 1972. november 16-án megalapították a szervezetet is.

Ahhoz, hogy egy létesítmény felkerülhessen a világörökségi listára, előbb egy javaslati listára kell kerülnie, és erről válogat évente egyszer az UNESCO Világörökség. A nemzetközi szerződést máig 193 ország képviselői írták alá, Magyarországnak jelenleg 7 helyszíne van a listán, és további 11 vár arra, hogy felterjesszék.

Magyarország világörökségei

1. Hollókő Ófalu és táji környezete

Hollókő Ófalu és táji környezete a világ első falujaként 1897-ben került fel a világörökségi helyszínek listájára. A település Nógrád megye középső részén, a Cserhát-hegységben található. Az Ófalu 67 védett háza által árasztott miliő segítségével egyedülálló módon, egy egységben elevenedik meg a „népi” épített környezet.

Bár a házakat az 1909-es tűz után újra kellett építeni, tehát nem eredetiek, Hollókő mégis felkerült a listára, mert hűen eleveníti meg az 1700-as évek végi, 1800 évek eleji állapotokat: 300 éves faluképet idéz fel.

Számos ház működik múzeumként, melyek bemutatják a régi falusi élet tárgyi kultúráját és mindennapjait, valamint a hagyományos népi mesterségeket. Hollókő messze földön híres a hagyományos húsvéti ünnepeiről és fazsindelyes, 1889-ben épült római katolikus templomáról, melynek fából ácsolt tornyához egyetlen szöget sem használtak fel.

2. Budapest Duna-parti látképe a Budai Várnegyeddel

Szintén 1897-ben került a listára. A pesti oldalon jár a 2-es villamos, a város egyik legszebb vonala: ha gyalog nem fér bele a napi programba, akkor érdemes egy BKK jegyet vásárolni, és megcsodálni a főváros szívének ezt a lélegzetelállító részletét, mely a Margit hídtól a Szabadság hídig terjed.

A várnegyed történelmi épületegyüttesén túl a Gellért-hegyet a Citadellával, a Szabadság-szoborral, a Gellért Fürdőt, a Parlamentet, a Magyar Tudományos Akadémiát, és a Pesti Vigadót is figyelembe véve válhatott a terület a lista részévé.

3. Az Andrássy út

Budapest egy másik szeglete is a Világörökség része 2002 óta. Az Andrássy utat az Operaházzal, a Zeneakadémiával, a Divatcsarnokkal, a Szépművészeti Múzeummal, a Műcsarnokkal és a millenniumi kiállításra megtervezett Hősök terével együtt ítélték méltónak a címre. Az Andrássy út képét meghatározta Ybl Miklós stílusa, ugyanis a legtöbb épületet, palotát, bérházat ő tervezte meg ezen a szakaszon.

Ezen a világörökségi helyszínen sem érdemes kihagyni egy sajátos tömegközlekedési élményt: Európa első földalatti vasútja, az 1-es metró szintén az impozáns ünnepségre készült el, s maga Ferenc József adta át.

4. Pannonhalmi bencés főapátság

A Győr-Moson-Sopron megyében található apátság 1996-ban nyerte el a címet. A bencések által épített egykori Szent Márton-monostor az Árpád házzal, vagyis a keresztény Magyarországgal egyidős alapítása Géza fejedelemhez köthető.

Az eredeti épületegyüttesből fennmaradt legrégebbi része a 13. századból való: ez a 1255-ben felszentelt társkáptalani román, és gótikus elemeket ötvöző, a korábbi monostor alapjaira épült templom. Az apátság épületegyüttese azonban számos más építészeti korszakot is magában foglal, például a 15. századi a késő gótikus kerengő, barokk stílusban épült újjá a refektórium. A 19. század első felében klasszicista stílusban átépítették az apátság egyes részeit, és ezzel egyetemben építették meg a nyugati tornyot és alakították ki a könyvtár dísztermét.

Az apátságban jelenleg is élnek szerzetesek, valamint működik itt egy általuk vezetett iskola is, emellett az apátság egyes részei múzeumként is funkcionálnak. Híres levendulamezőiről, lombkoronaösvényéről, borászatáról és kézműves söreiről is.

5. Hortobágyi Nemzeti Park

1999-ben került fel Magyarország világörökségeinek listájára a kelet-magyarországi vidék, mely az egyik legnagyobb egybefüggő természetes füves térséget, a Hortobágy puszta területét is magába foglalja. A Magyarországon elsőként, 1973-ban létrehozott nemzeti park a kulturális alcsoportba tartozik az itt létrehozott, egyedülálló épített örökség miatt: a kőhidak és a csárdák e vidék jellegzetes épületei maradandó értékek hordozói.  A területen hagyományos állattartást és legeltetést folytatnak, és olyan ősi magyar állatfajtákat tartanak, mint a szürkemarha.

6. Pécsi Ókeresztény sírkamrák

Pannonhalma mellett 2000-ben került fel a Magyarország Világörökségei listára a kereszténység egy újabb, jelentős épített öröksége, a dél-magyarországi Pécsett található ókeresztény sírkamrák, melyek még a római kori Pannónia idejéből maradt ránk.

A 4. századi ókeresztény közösség miliőjét idézi meg ez a föld alatti világ: a késő római temető a mai belváros északnyugati részén, a székesegyház környékén található. A kétszintes épületek temetkezési helyként és kápolnaként egyaránt funkcionáltak.

Az ókeresztény sírkamrák közül három látogatható, és ha felkeresed ezt a világörökségi helyszínt, akkor ne hagyd ki a török kori emlékeket és a világhírű Zsolnay porcelánhoz köthető kulturális negyedet se. A városban van az ország egyik legszebb állatkertje is, a Tv torony tetején pedig az ország egyik legmagasabb pontjáról csodálhatod meg a panorámát. Ha aktív kikapcsolódásra vágysz, vár a Mecsextrém Park, de a környék méltán híres kulináris lehetőségeiről is.

7. Tokaji borvidék

2002-ben vált világörökséggé a Zempléni-hegység lábánál fekvő Tokaj-hegyaljai borvidék, ahol egyedülálló módon hozzák létre az édes, fehér desszertbort, a tokaji aszút.

Tokaj települést a 11. században alapították, neve török eredetű szőlő szóból származik, a híres tokaji aszú története ugyanis a török hódoltságra vezethető vissza. Számos legenda köthető hozzá, többek között azért becézik ma is folyékony aranynak, mert úgy tartották, hogy a tokaji szőlővessző aranyat terem. Már Rákóczi idején is felbecsülhetetlen értékű volt, fontos diplomáciai ajándékként alkalmazták, így jutott el a francia udvarba, ahol XIV Lajos is megkóstolta, és kijelentette, hogy ez bizony királyok bora, borok királya.

A szőlőtermelés és a borkészítés a kezdetektől fogva meghatározta a térség településszerkezetét, legjellegzetesebb építményei mai napig az ásott és a boltíves borospincék.

8. Fertő-táj

A Fertő-táj 2001 óta közös világörökségi helyszín Ausztriával. A vidék kiemelt eleme az enyhén sós vizű, gazdag halállományú Fertő-tó, mely területének kétharmada Ausztriához tartozik.  A tó és a közvetlen környéke Közép-Európa legnagyobb madárrezervátuma.

Magyar oldalon a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a fertődi Esterházy-kastély része ennek a világörökségi helyszínnek. A múlt örökségét kastélyok, szabad városok építészeti stílusában épült falvak őrzik, ha erre jársz a számos kulturális élmény mellett ne felejtsd el az Esterházy tortát is megkóstolni!

Természeti világörökségi helyszín

9. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

1995 óta a Világörökség része, 2000 óta a területi kiterjesztés folyamán a védett területet további részekre is kiterjesztették. Ez a csodás, földalatti világ Szlovákiával közös birodalom.

A cseppkőbarlang rendszer, melyben ősmaradványok, illetve az őskori ember életének nyomai is felfedezhetőek, Magyarország egyetlen természeti világörökségi helyszíne. A Gömör–Tornai-karszt területén mintegy 1200 barlangot tártak fel, melynek egy része látogatható. E barlangok közül 273 van Magyarország területén. Amellett, hogy ezek a barlangok turistalátványosságként működnek, ismertek és népszerűek a gyógyhatásuk miatt is.

Nem feltétlenül kell külföldre menni ahhoz, hogy csodálatos helyeket, izgalmas tájakat és világörökségi helyszíneket fedezz fel: Magyarországon is izgalmas látnivalók várnak rád!

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”