Miért problémás a Mátrai Erőmű engedélyének a meghosszabbítása?

A Greenpeace bíróságon támadja meg a Mátrai Erőmű (ME) környezetvédelmi engedélyét – egész pontosan az engedélyt 2029 végéig meghosszabbító kormányhivatali határozatot. Az eredeti menetrend szerint a legszennyezőbb magyarországi erőműnek jövőre le kellene állni – és nemcsak a klímacélok teljesítése okán: az itteni energiatermelés masszívan veszteséges, a ME eddig csak “Mészáros Lőrinc”-nek tudott hasznot termelni. A keresetről és a per okairól beszél Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány felelőse.  

Miért problémás a Mátrai Erőmű engedélyének a meghosszabbítása?

A klímaválság miatt minden szénerőművet, így a Mátrait is, a lehető leghamarabb be kell zárni. A kormány korábbi ígéretét, miszerint 2025-ig leállítja a szénégetést az erőműben, elfogadható kompromisszumnak tartottuk. A termelés gyakorlatilag érdemi indoklás nélküli meghosszabbítása azt jelenti, hogy további négy évig folytathatja klímakárosító, szennyező tevékenységét a vállalat, ráadásul mindezt úgy, hogy a veszteséges üzemet az adófizetők pénzéből finanszírozzák.

A 2023-as NEKT-ben még a lignit 2030-ig történő kivezetéséről van szó – mi történt, hogy most mégis marad?

A jelenleg érvényes kormányhatározatok fényében ez a cél nem forog veszélyben, hiszen legalábbis a környezetvédelmi engedély 2029-ig szól. Ezzel szemben, ismerve az erőmű históriájának csak a legutóbbi vargabetűit, úgy tűnik, hogy erre sem lehet mérget venni.

Mindennek oka nem teljesen világos, a hosszabbítás megalapozását szolgáló elemzéseket, számításokat ugyanis nem hozta nyilvánosságra a kormány, a kérelmünkre azzal reagált az Energiaügyi Minisztérium, hogy a kért információk döntéselőkészítő anyagnak minősülnek.

A ME adja a zsinóráram-termelés kb. 30 százalékát. Vajon ez a döntés a meghosszabbításról nem függ-e össze a Paks 2-be vetett remények elhalványulásával.

A Mátrai Erőmű már csak a negyedik legnagyobb forrása az áramnak Magyarországon (Paks, a gázerőművek és a napenergia után), a rendszeres meghibásodások miatt egyre kevésbé lehet számítani a zsinórtermelőket jellemző stabil termelésére. Az időjárásfüggő napenergia és a zsinórtermelők konfliktusa már igen jól látszik a villamosenergia-rendszer működésén: gyakran fordul elő, hogy Paks termelését is vissza kell fogni, amikor szépen süt a nap, és relatíve alacsony az áramigény.

Mi a kisebbik rossz: a még soha sehol ki nem próbált moduláris atomerőművel, vagy a lignites ME-vel biztosítani az akkumlátorgyárak évi minimum 4-5 e GWh többletigényét?

Az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban csak az egyik probléma, hogy rengeteg, jelentős részben a klímaválságot okozó fosszilis energiát igényelnek, hiszen a fő kritikák az üzemek potenciális szennyezéseiről és vízfelhasználásáról szólnak. Ezzel együtt, az üzemek a tervek szerint gyorsabban épülnének meg, mint akár Paks II., nem beszélve bármilyen SMR technológiájú erőműről. Szerintünk csak úgy szabad Magyarországon bármilyen, nagyobb léptékű iparfejlesztést tervezni, hogy az üzemek működéséhez biztosítandó energia előállítása nem veszélyeztetheti az üvegházhatású gázok kibocsátásának szükségszerűen csökkenő pályáját. És ennek a csökkenésnek igen gyorsnak kellene lennie, a klímaválságra is tekintettel – éppen ezért új atomerőművekre sem várhatunk, mivel azok építési ideje több évtizedre tehető, ahogy azt Paks II. példáján is látjuk.

Elég egyértelmű, hogy a kormánynak az 1950-es éveket idéző voluntarista (újra)iparosítási politikája az energiaellátási problémák alapvető oka. Ha mintegy gondolatkísérletként elfogadjuk viszont a nagy iparosítási projektek szükségességét mint keretfeltételt, ezen belül lehetne-e józanabb, a klímacélokkal jobban harmonizáló energiapolitikát vinni?

Röviden: lehet. Sőt, kell is! Nem tehetjük meg, hogy figyelmen kívül hagyjuk a klíma- és ökológiai válságot, amikor döntéseket hozunk, akár a gazdaság fejlesztéséről, akár az egyéni, mindennapi életünkről beszélünk. Az, hogy az emberi tevékenység hatását a légkörre és az élővilágra gyorsan és nagymértékben csökkenteni kell, az evidencia – és igazán, nincs alternatívája annak, hogy sokkal kevesebb, megújuló forrásból származó energiát, sokkal hatékonyabban használjunk, és hogy a nyersanyagkitermelésre alapozott gazdaság helyett körforgásosra álljunk át.

Milyen jogszabálysértésre hivatkozva perel a Greenpeace?

A Greenpeace szerint az eljárás során nem foglalkoztak érdemben az erőmű szén-dioxid-kibocsátásaival, holott azoknak az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásait is vizsgálni kellett volna.

A szervezet azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy a hatóság engedélyt adott az idegrendszert károsító higanynak a vonatkozó határértéken felüli kibocsátására. Az eljárás során ugyanis nem vizsgálták az összes lehetséges megoldást a kibocsátások csökkentésére.

Az eljárás során a Greenpeace szerint ráadásul nem vizsgálták megfelelően azt sem, hogy a vizekre milyen hatással van az erőmű. Pedig az erőmű bányáinak jelentős hatása van több víztestre is, de az erről szóló háttérvizsgálatot 2010-ben készítették. 2010-ben még lehet, hogy elfogadhatónak találták a vizekre gyakorolt hatást, pl. mivel az erőmű még sokkal fontosabb szerepet játszott az ország energiaellátásában. Azóta azonban sok minden változott. Egyfelől, sokkal egyértelműbbek az éghajlati válságnak és élővilág pusztulásának a jelei; másfelől, az erőmű súlya igen jelentősen csökkent: ma már jó, ha fele annyi energiát termelnek, mint másfél évtizede, így a megújulók előretörésével mára hátrébb szorult a fontossági sorban. A külső környezet és az erőmű működésében tapasztalható változások miatt feltétlenül szükség volna a vizsgálat újbóli elvégzésére.

Volt-e már ilyen jellegű ügyben Magyarországon  per (állami nagyprojekt környezeti engedélyével kapcsolatban), és ha igen, milyen ítélet született?

Igen, a Greenpeace esetében legutóbb pl. a Fertő ügyében. Ezek az ügyek általában változó sikerességgel folynak, a Fertő ügyében viszont a Győri Törvényszék Bíróság több alkalommal is a beruházás környezetvédelmi működési engedélyét kiadó Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal ellen ítélt: először visszavonatták az engedélyt, és új eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságot, majd megsemmisítette az újonnan kiadott engedélyt.

Ha jogerősen nyer a Greenpeace  kormányhivatallal szemben, akkor mi fog történni?

Bízunk abban, hogy a bíróság elfogadja a Greenpeace érvelését, és megsemmisíti a kiadott engedélyt, és új eljárás lefolytatására kötelezi az ügyben eljáró Heves Vármegyei Kormányhivatalt.

Tudom, hogy a WWF szót emelt a magyarországi biomassza-erőművek működésével kapcsolatban, mi erről a Greenpeace álláspontja – ez annyiban kapcsolódik a ME-höz, hogy tudtommal ott is van valamennyi biomassza-felhasználás.

A biomassza energetikai felhasználására a Greenpeace szerint csak akkor kerülhet sor, amennyiben az valóban fenntarthatóan történik. Az a hazai általánosnak tekinthető gyakorlat, hogy elavult, rossz hatásfokú szenes erőművekben égetik el az erdőgazdálkodásokból származó tűzifát, nem felel meg ennek a kritériumnak.

Becker András| az Xforest egyik alapítója, újságíró