Magyarország energiafelhasználása: mi jellemző most, mi várható a jövőben?

Magyarország energiafelhasználása olyan jelenség, amit lokálisan kezelünk, holott szerves része a globális folyamatoknak. Ráadásul energiafogyasztás terén rögtön két, egymást részben fedő területről beszélünk, az elektromos áram, mint villamos energia fogyasztásáról és általában az energiahordozók (földgáz, kőszén, stb.) fogyasztásáról.

A gáz országokon keresztül futó vezetékeken át érkezik – és részben folyik is tovább már országokba. A villamos energia hálózat összekapcsolódik a szomszédos országokéval. A fosszilis erőművek füstje a környező országok levegőjét is érintheti.

Magyarország energiafelhasználása az egyik legfontosabb stratégiai terület is – érthető, miért van folyamatosan napirenden a legmagasabb, kormányzati szinten, az aktuális kormánytól függetlenül. Olyan vetülete ez a gazdasági, társadalmi, sőt kulturális helyzetünknek, amely az életünk szinte minden területére kihat.

Magyarország energiafelhasználása befolyásolja nem csupán szinte minden termék és szolgáltatás árát, de azt is, hogy lesz-e folyamatosan tiszta vezetékes ivóvíz, lakossági áram, vagy éppen fűtés a tél során.

Megközelítőleg mennyi Magyarország energiafogyasztása? 

A KSH oldalán elérhetők a legfrissebb adatok Magyarország energiatermeléséről és fogyasztásáról egyaránt. 2020-ban például a primer energiahordozók termelése meghaladta a 450,8 PJ-t, azaz petajoule-t.

Azok kedvéért, akiknek túl sok idő telt el a fizikaórák óta (ehhez öt perc is elegendő lehet a túlságosan unalmas órák esetében), a joule az energia szabványos mértékegysége. Egy joule egy wattnyi teljesítménynek felel meg, amelyet egy másodperc alatt sugároznak ki vagy adnak le.

Egyszerűbb inkáb wattórában számolni. 1 petajoule 0,277778 terrawattórának (TWh), azaz megközelítőleg 278 gigawattórának felel meg. A 450,8 PJ így 125,2 TWh villamosenergia-termeléssel egyenértékű.

Mi az a primer energiahordozó?

A primer energiahordozók közé tartozik gyakorlatilag minden olyan energiaforrás, amiből elsődlegesen nyerjük ki az energiát (és nem, mondjuk, előbb feltöltjük, mint az akkumulátorokat).

Ide tartoznak

• a nem megújuló erőforrások (szén, kőolaj, földgáz, a kőolaj- és földgázkitermelés melléktermékei, atomenergia),
• az emberi tevékenységből eredő megújuló erőforrások (biogáz, biomassza, kommunális és ipari hulladék, bioüzemanyag), továbbá
• a természetes megújuló erőforrások (nap-, szél-, víz- és geotermikus energia).

Az energiatermelésünk csökken, bezzeg a fogyasztásunk!

Mint látható, húsz évvel ezelőtt, 2000-ben majdnem 36 PJ-lal magasabb volt a termelés, sőt 2010-ben 46 PJ-lal haladta meg a 2020-as év primer termelését.

Mindenki tippelhet, vajon az energiafogyasztás is követte a termelés változását? Persze, hogy nem.

Habár 2019-es a legfrissebb adat, vélhetően a 2020-as karanténozás miatt még magasabb lesz a végső energiafelhasználás, azaz a fogyasztók által ténylegesen felhasznált energia mennyisége. Ez 2019-ben 750,9 PJ volt, azaz 208,58 TWh villamos áram.

Miből tevődik össze Magyarország energiafelhasználása?

Amikor országok energiafogyasztását vizsgáljuk, rögtön előkerülnek olyan tételek, amiket mindenki utál látni a saját áramszámláján. Ilyen például a hálózati veszteség.

Tekintsünk el attól, hogy miért fizetjük, ha nem a mi hibánk, hogy az elektromosság veszteséggel jut el az erőműből a transzformátorba onnan meg a fogyasztókhoz. Az ország egésze esetében ugyanis az számít, hogy minden fogyasztó kiveszi-e a részét a költségek megfizetéséből.

Lakosság vagy cég – nem mindegy, ki fogyaszt

Ráadásul itt rögtön két nagy csoportra is kell osszuk a fogyasztókat, ugyanis meglehetősen nagy különbség mutatkozik a lakossági és a versenypiac között az összfogyasztást tekintve. Tegyük hozzá, ez általában minden fejlett országban így alakul.

A két fogyasztói csoport mellé betársul harmadik tényezőként a hírhedt hálózati veszteség, illetve cimborája, az erőművi felhasználás – ők ketten együtt jól mérhető fogyasztást produkálnak. Magyarország energiafogyasztásáért tehát három nagy csoport felel:

1. Egyetemes szolgáltatás, avagy lakossági fogyasztók
2. Versenypiac, azaz közületi fogyasztók
3. Hálózati veszteség és erőművi felhasználás

1. Egyetemes szolgáltatás (lakossági fogyasztók)

A MET Magyarország Zrt. 2020-as cikke alapján a lakosság fogyasztja el az összes hazai áram 26 százalékát: 45,4 TWh összefogyasztásból 11,7 TWh-t az egyszerű, hétköznapi emberek hoznak össze.

Többek között azon eszközük töltésével, amin ezt a cikket olvassák. Tegyük hozzá, hogy ez remek hasznosítása a megtermelt áramnak. Akadnak azonban káros fogyasztói szokások.

Például feszültség alatt tartani használaton kívüli elektromos berendezéseket (mondjuk a lapostévét két sorozat között, vagy a kávéfőzőt mikor éppen nem fő le egy újabb adag fekete).

Ráadásul, ha valaki beruház napelemes rendszerre, akár teljes mértékben képes lehet kompenzálni a fogyasztását, amivel mindenki nyer – legfőképpen a Természet és az, akinek a havi áramszámlája a töredéke lesz a korábbinak.

2. Versenypiac (közületi fogyasztók)

Persze igazságtalan lenne a lakosságra mutogatni, hogy mi tehetünk mindenről – a versenypiac önmagában 26,9 TWh-t használ el, ami az 59%-a a teljes fogyasztásnak.

Itt is igaz az, hogy igencsak bele kéne húzni az energiatakarékosságba és egyre nagyobb mértékben áttérni a megújulók használatára, mert az ország iparának és szolgáltató szektorának van hova fejlődnie!

3. Hálózati veszteség és erőművi felhasználás

Az energia nem vész el, csak átalakul – az összfogyasztás esetében kb. 15%-ot, azaz 6,8 TWh-t tesz ki az a veszteség, ami az erőművek működése, továbbá az erőművek és a végfogyasztó közötti szállítás során keletkezik.

Igen, az erőművek önmagukban is jelentős mennyiségű energiát fogyasztanak el, hogy elektromos áramot termeljenek – persze, nagyon nem mindegy, hogy mekkora hatásfokkal alakítanak át hő- vagy mozgási energiát árammá!

Milyen erőművek vannak ma Magyarországon? Milyen arányban szolgáltatnak energiát?

Habár klasszikusan megújuló és nem megújuló erőforrások szerint különböztetik meg az erőműveket egymástól, érdemes inkább ennél szabatosabb felosztást alkalmazni. Attól ugyanis, hogy egy erőmű megújuló erőforrást használ, még nem biztos, hogy jobban óvja a környezetet.

Gondoljunk csak Bős-Nagymarosra. Habár ez vízerőmű, a környezetben mérhetetlenül több kárt okozott volna, ha teljesen elkészül, mint amennyit egy modern gázerőmű. Már önmagában a vízlépcsők kialakítása miatt két kiemelten értékes természeti táj károsult, a Szigetköz és a Dunakanyar.

Habár léteznek olyan egészen modern erőmű fajták, mint például a hullámerőmű, a legtöbb az ipari forradalom kezdete óta leginkább a „forgassuk meg valamivel a turbinákat” alapelvet követi.

A fosszilis/nem megújuló energiaforrást hasznosító erőművek fajtái:

• Hőerőmű (szén vagy gáz),
• Atomerőmű.

A megújuló energiaforrást hasznosító erőművek fajtái:

• Vízerőmű,
• Szélerőmű,
• Geotermikus erőmű,
• Naperőmű.

A Magyarországon működő, megújulókat hasznosító erőművek közül lényegében kettő az, ami képes folyamatosan áramot termelni (víz és földhő). A szélerőművek és naperőművek esetében az energiaforrás változékony, illetve az utóbbi esetében az időjáráson túl a napszak is befolyásolja, mennyi energiát képes termelni.

Az erőművek között, termelt energia alapján, a legnagyobb arányban az atomenergia képviselteti magát, pedig csupán egy működik Magyarországon. Paksot mindenki ismeri, ám azt már kevesebben tudják, hogy atomreaktorból több is található: egy kutatóreaktor Csillebércen, egy pedig a főváros szívében, a BME területén.

Persze mindkét kutatóreaktor biztonságos, nem miattuk nyaraltak az úttörők sugárzó arccal a gyerektáborban. A csillebércit ráadásul több mint hatvan éve, 1959. március 25-én helyezték üzembe.

Melyek a legjelentősebb magyarországi erőművek?

Magyarországnak 17 nagyerőműve van, amelyek az energiatermelés legnagyobb részét biztosítják, habár a megújuló erőforrások egyre nagyobb részesedést vívnak ki. Azonban jellemző hazánk energiamixére, hogy az öt legerősebb erőmű közül öt nem megújuló energiaforrást használ.

Ennek több oka is van. Például vízerőműveket már régóta építenek, de az ország területén érdemben nincs olyan folyószakasz, ami alkalmas lenne akár csak tizedannyi vízierőmű-kapacitásra, mint mondjuk Norvégia vagy Németország.

Magyarország öt legnagyobb teljesítményű erőműve, sorrendben:

1. Paksi atomerőmű
2. Mátrai Erőmű
3. Gönyűi Erőmű
4. Dunamenti Erőmű G3
5. Dunamenti Erőmű G2

Mekkora az aránya az atomenergiának?

Az energiatermelés terén, aligha meglepő módon, az atomenergia viszi a prímet még mindig. Az energiatermelés 2019-ben elérte az 33,1 TWh-t, aminek majdnem a felét Paks állította elő. A megújulók terén viszont folyamatos a növekedés, tíz év alatt (2008-2019) a duplájára nőtt.

Az össztermelés megoszlása kategóriánként:

• 49% — atomenergia
• 27% — földgáz és olaj
• 12% — szén
• 11% — megújuló:
  • 5% — biomassza
  • 3% — nap
  • 2% — szél

Grafikonon szemléltetve még markánsabban látszik a különbség:

Mennyi földgázt használunk Magyarországon?

Általánosságban véve azt mondhatjuk, hogy hazánk energiaszektora folyamatosan pozitív irányban alakul át. Az olajtermékek használata a lehető legminimálisabbra csökkent és a szén- és földgáz használata szintén csökken.

2015-től az utolsó mélyművelésű szénbányát a Márkushegyet is bezárták. Földgázból is alig 54,8 Petajoule-nyit termeltünk.

Remekül hangzik, igaz? Természetesen! Csak egy kis bökkenő akad. Az, hogy folyamatos energiaimportra, és energiahordozó-importra szorulunk.

Földgázból mindjárt 426,5 Petajoule-nyi érkezett az országba. Bár ennek legnagyobb része nem villamosenergia-termelésre ment el, a lakossági fogyasztás is csökken. Igaz, ettől még a földgáz adja a villamosenergia-termelésünk több mint ötödét.

A lakosság is egyre kevesebb gázt használ

A KSH adatai szerint 2019-ben például országosan, havonta 86,8 m³ gázt használt el a lakosság fejenként – ez valamivel kevesebb, mint a 2017-es 94,2 m³ és alig 69%-a a 2003-as csúcsnak. Akkor átlagosan 125,4 m³ gáz fogyott az év során minden hónapban, háztartási fogyasztónként.

Összességében elmondhatjuk tehát, hogy a földgáz felhasználása, akár lakossági fogyasztásról, akár áramtermelésről van szó, bár évről évre változik és esetenként növekszik az előző esztendőhöz képest, hosszú távon mégis stabilan csökken.

De akkor hogyan tudjuk a folyamatosan növekvő energiaigényt kielégíteni? Nos, részben importból, részben pedig – ami igazán örvendetes – megújuló erőforrásokból.

Mennyi energiát termelünk a megújuló energiaforrásokból?

A megújuló erőforrások esetében a szubjektív meglátásom az, hogy a biomassza ide sorolása eléggé szürke zóna – illetve az elégetése miatt inkább fekete füsttel teli zónának nevezném.

Mert igaz ugyan, hogy a kifejezetten eltüzelésre ültetett energiafák és energiafüvek a megújuló erőforrások közé sorolandók, de hát akkor is csak növényeket égetünk!

Ráadásul több fenntarthatósági és természetvédelmi probléma adódik az energiaültetvények terjedésével. Hogy mást ne említsek, az élelemtermeléstől veszik el a helyet az energiafű-ültetvények.

Mindenesetre, akit részleteiben, tudományos igénnyel érdekel a biomassza hasznosításának lehetősége, érdemes elolvasnia Pappné Vancsó Judit doktori értekezését.

A megújuló erőforrások energiamixe Magyarországon

A MEKH által közölt adatok alapján hazánkban, bár tényleg fejlődik az ágazat, a megújulók még mindig túl kis százalékban vesznek részt az energiatermelésben: összesen 16,36% volt a részesedésük 2020-ban.

Ebben pedig már benne van a fentebb említett biomassza elégetése is, ami 1666 GWh-nyi áramot termelt. Szerencsére ez már csökkenő tendencia, míg a napenergia hasznosítása kimagasló mértékben, 71%-kal növekedett és elérte a 2450 GWh-t.

Mi a jövője Magyarország energiafelhasználásának?

Az energiatermelés és -felhasználás megfelelő irányáról sehol sincs igazán egyetértés. Akit a téma érdekel, az évtizedek óta követheti nyomon a jelentős mértékben eltérő szakmai és politikai irányzatok csatározását Európában és lassanként az egész világon.

Elég csak a három legjelentősebb szakmai csoportot említeni: a szénhidrogének híveit, az atomenergia támogatóit és a tisztán zöld, azaz megújulókra esküdőket. Ráadásul ezek nem szigorúan elhatárolt halmazok, hiszen átfedéseket figyelhetünk meg mindenütt.

Gondoljunk például az atomenergia híveinek arra az állítására, hogy az egyik legzöldebb energiát atomerőművekben állítják elő, vagy a németországi zöld politika érvényesülésével párhuzamosan megnyitni kényszerült, lignitet tüzelő erőművekre és a terjeszkedő lignitbányák okozta környezeti károkozásokra.

Történelmi okokból, érthetően, az atomenergia okozza a legtöbb vitát immáron évtizedek óta. Az is mind fontosabbá váló kérdés, hogy jó választás-e az atomenergia a klímaváltozással szemben?

Nem minden zöld, ami megújuló

Ahogy fentebb említettem, a biomassza energiatermelésre való használata egyfelől megújuló erőforrásnak minősül, másfelől meg nem túl környezetbarát. Erről dr. Gyulai Iván írt egy átfogó tanulmányt, ami a Magyar Természetvédők Szövetsége gondozásában jelent meg.

A legfontosabb kérdés tehát, amire választ kell adnunk, hogy milyen irányban akarunk tovább haladni.

Persze, ez itt most csak elméleti fejtegetés, ugyanakkor egyre többször dönthetünk a mindennapi életünk során is, hogy melyiket támogatjuk – például amikor igyekszünk inkább elektromos autót vásárolni, vagy úgy döntünk, beruházunk egy házi napelem rendszerre.

Megújulók terén nincs túl sok választási lehetőségünk

Szintén figyelembe kell vennünk a jövőt illetően, hogy milyen földrajzi adottságokkal bír az ország.

Tényleg jól hangzik, hogy legyen vízerőmű, mert az tiszta energiát állít elő, de ha nincs hozzá megfelelő vízrajzi lehetőség, akkor a hajunkra kenhetjük – ahova lehetett, már építettek idehaza vízerőművet.

Szélerőművek esetében nehéz megmondani, milyen eredményeket érhetne el az ország, ha szinte a teljes területén építési szabályozások akadályozzák az új szélerőművek telepítését.

Két olyan megújuló és tényleg zöld energiaforrással bír tehát az ország, amit érdemi környezetkárosítás nélkül hasznosítani tudunk. Ez a napfény és a földhő.

Alaperőmű nélkül a kókusztejes soy latte macchiatót se lehet mindig lefőzni

A környezettudatosság akkor vezet célra, ha szaktudással párosul. Tényleg remekül hangzik, hogy minden energiát megújuló erőforrásokból biztosítsunk, csak éppen ez nem megoldható egy fejlett országban.

Kivéve, persze, ha olyan földrajzi adottságokkal bír, mint Norvégia, ahol az energiafogyasztás 99%-a vízerőművekből érkezik – igaz, nem is 50-80 milliós a lakosságuk.

Magyarországon az alaperőművek, azaz folyamatosan, az év minden napján szabályozható terheléssel üzemelő erőművek ezért jó eséllyel sosem lesznek megújuló erőforrást használók. Legalábbis a gyakorlati fizika jelenlegi szintjén.

Természetesen már többféle technológiai megoldás is létezik arra, hogy ne kelljen akkumulátor-telepeket használni a megtermelt többletenergia tárolására.

Ám ezek mindegyike kis, pár megawattos léptékű, ami lokális energiaszolgáltatásra megfelelő, de országos, vagy akár megyei szinten már kevesek – ha pedig tartósan nem tudnak termelni a megújuló források, akkor tárolni sincs mit.

Mindez persze a jelen – előfordulhat, hogy 2050-re a legtöbb alaperőművet már lokális erőművek és tárolóegységek váltják fel.

A jövő lehet, hogy zöld lesz

Márpedig ha nem lehet folyamatosan és stabilan biztosítani a szükséges villamos energiát helyben, akkor vagy áramszünetekre kell számítani, vagy importálni az energiát Magyarország energiafelhasználásához.

A földgáz körüli huzavona és az üzemanyagok árának változása tökéletesen megmutatja, mennyire „remek” irány, ha növeljük egy ország kitettségét energiatermelés terén.

Ezért jelen pillanatban azt mondhatjuk, hogy bár országos szinten nehéz megmondani, mit hoz a jövő, helyi szinten igenis törekedni kell az energiafüggetlenségre, akár napelemekkel és település-szintű naperőművekkel, akár geotermikus erőművekkel.

Mert lehet, hogy a jövő zöld lesz, de a jelenben fogyasztjuk az áramot – és elég kellemetlen az a tudat, hogy külföldi politikusok tarthatják a kezüket a kapcsolón.

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, szövegíró. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.

borítókép: magyarepitok.hu