A hőhullámok új korszakot nyitnak az épületek energiafelhasználásában

Az elmúlt évek nyarai egyértelművé tették, hogy a hőhullámok már nem rendkívüli időjárási események, hanem egyre inkább a mindennapok részévé válnak. Az extrém meleg nemcsak az egészségre és a városi életminőségre van hatással, hanem alapjaiban alakítja át azt is, hogyan használják fel az épületek az energiát. (x)

Évtizedeken keresztül az energiahatékonysági fejlesztések elsősorban a fűtési energiaigény csökkentésére koncentráltak. A jövő egyik legfontosabb feladata azonban már nem kizárólag az lesz, hogyan tartjuk bent a meleget télen, hanem az is, hogyan akadályozzuk meg nyáron az épületek túlmelegedését.

Már nem csak a téli energiafogyasztás számít

A jól hőszigetelt épületek jelentősen csökkentették a fűtési energiaigényt, ezzel együtt azonban egy új kihívás is egyre látványosabbá vált. A hosszabb és intenzívebb hőhullámok miatt a nyári hűtési igény folyamatosan növekszik, ami egyre nagyobb villamosenergia-felhasználást eredményez.

Számos országban már ma is a nyári délutánokon jelentkezik az elektromos hálózat legnagyobb terhelése, amikor egyszerre működik nagyszámú hűtőberendezés. Ez jól mutatja, hogy az energiahatékonyság fogalma ma már nem kizárólag a téli fűtésről szól: legalább ilyen fontos kérdéssé vált a nyári komfort biztosítása is.

Az épületek alkalmazkodóképessége kerül a középpontba

A legfenntarthatóbb hűtési energia továbbra is az, amelyet egyáltalán nem kell felhasználni. Éppen ezért a következő évek egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy az épületek már eleve kevésbé melegedjenek fel.

Ebben kulcsszerepe van a megfelelő árnyékolásnak, az átgondolt tájolásnak, a természetes szellőzés lehetőségének, a hőt kevésbé elnyelő homlokzati megoldásoknak, valamint a zöldfelületeknek és a fák árnyékoló hatásának. Ezek az eszközök nem helyettesítik a gépészeti rendszereket, viszont jelentősen csökkenthetik azok terhelését.

Erre azért is érdemes törekedni, mert a klíma működése során a készülék a helyiségből elvont hőt a kültéri egységen keresztül a környezetnek adja át. Egyetlen berendezés hatása önmagában csekély, de sűrűn beépített városi környezetben, ahol egyszerre több ezer légkondicionáló üzemel, ez is hozzájárulhat az úgynevezett városi hősziget-hatás erősödéséhez. Ez nem a légkondicionálók hibája, hanem a fizika természetes következménye: a hő nem tűnik el, csupán más helyre kerül.

Éppen ezért hosszú távon nem elegendő kizárólag egyre nagyobb hűtési teljesítményben gondolkodni. Az igazi előrelépést az jelenti, ha már az épület kialakítása is mérsékli a felmelegedést, így kevesebb energiára van szükség a kellemes belső hőmérséklet fenntartásához.

A hűtés egyre nagyobb szerepet kap az energiafelhasználásban

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a légkondicionálókra ne lenne szükség. Az egyre gyakoribb hőhullámok idején számos épületben ezek biztosítják az egészséges és biztonságos belső környezetet, különösen idősek, kisgyermekek vagy egészségügyi intézmények esetében.

A cél ezért nem a hűtés visszaszorítása, hanem annak minél hatékonyabb megvalósítása. A korszerű, magas energiahatékonyságú berendezések, az intelligens szabályozás és a megfelelő méretezés mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szükséges komfort a lehető legkisebb energiafelhasználással legyen biztosítható. Ebben fontos szerepe van a klíma kültéri egység elhelyezése során is a megfelelő légáramlás biztosításának, hiszen a rosszul szellőző vagy túlzottan felmelegedő környezet ronthatja a berendezés hatékonyságát.

Nem különálló megoldásokra, hanem rendszerszemléletre lesz szükség

A klímaváltozás hatásai miatt az energiahatékonyság már nem kezelhető egyetlen technológia kérdéseként. Az igazán jól működő épületekben az árnyékolás, a megfelelő hőszigetelés, a korszerű nyílászárók, az intelligens vezérlés, a megújuló energiaforrások és az energiahatékony hűtési rendszerek egymást kiegészítve működnek.

A jövő épületei várhatóan nem attól lesznek sikeresek, hogy egyre több energiát használnak fel a komfort fenntartására, hanem attól, hogy eleve kisebb lesz az energiaigényük. A hőhullámok korában ez már nemcsak gazdasági vagy műszaki kérdés, hanem a fenntartható városok egyik alapvető feltétele is.