Hidrogén-töltőállomások helyzete Magyarországon

A hidrogén-töltőállomás alkotja a kiszolgáló alapegységét annak az új közlekedési rendszernek, amely a hidrogénre is épít, mint energiahordozóra a benzin, a dízel és az elektromosság mellett.

Egy hidrogén-töltőállomás legnagyobb előnye, hogy nem szükséges hozzá új kúthálózat meg töltőhálózat kiépítése – a meglévő benzinkutak tökéletes helyszínei a hidrogén-töltőállomásoknak.

Márpedig ez egyre sürgetőbb beruházássá kezd válni, ahogy a hidrogén egyre több éghajlatvédelmi és ipari tervben kap szerepet, és egyre erősebben jelenik meg az energetikai jövőképben. A mindennapi közlekedésben eddig korlátozott volt a szerepe, de az arány gyors ütemben változik.

A hidrogénmeghajtású járművek hosszú hatótávot, gyors tankolást biztosítanak, miközben csak vízgőzt bocsájtanak ki. Ehhez új típusú töltőhálózat épül, amely fokozatosan átformálja a közlekedés szerkezetét. Magyarország is elindította már a hidrogén-infrastruktúra kialakítását. A technológiai feltételek rendelkezésre állnak, a gyakorlati kihívások pedig a termelési kapacitás, az állomások elhelyezése és az árképzés feladatköre köré látszanak rendeződni.

Az alábbi áttekintés bemutatja, hogyan épül fel egy hidrogén-töltőállomás, milyen elven működik, milyen járművek számára alkalmas ennek függvényében mennyi ideig tart egy tankolás, valamint hogy hol található Magyarországon ilyen töltőpont, mennyibe kerül egy feltöltés, és milyen fejlődési irány rajzolódik ki. Minden közölt adatot természetesen metrikus mértékegységben szerepeltetünk, naprakész szakmai források alapján.

Mit nevezünk hidrogén-töltőállomásnak?

A hidrogén-töltőállomás sűrített hidrogéngázt szolgáltat hidrogénüzemű járműveknek, hasonló módon, mint ahogy egy benzinkút üzemanyagot ad. A különbség az, hogy az üzemanyagot nem literben, hanem kilogrammban mérik. A hidrogén állomásokat főként tüzelőanyag-cellás elektromos járművek (FCEV) használják: személyautók, kisáruszállítók, autóbuszok és tehergépjárművek, amelyek hidrogén és oxigén reakciójából elektromos áramot és vizet hoznak létre.

Ha a hidrogén alacsony szén-dioxid-kibocsátású módon készül, például megújuló energiával működő elektrolízissel, akkor a teljes közlekedési lánc környezetbarát alternatívává válik, ami különösen előnyös a nagy hatótávú és nehéz járművek esetében, ahol az akkumulátorok tömege és mérete egyelőre nagyon is korlátozó tényező. Magyarországon több kísérleti projekt indult, amelyek nyilvános hozzáférést biztosítanak a hidrogénhajtású járművekhez és töltőpontokhoz.

Hogy működik?

A hidrogénkút bár igen összetett műszaki rendszert alkot, ugyanakkor egyszerű felhasználói élményt nyújt. A sofőr csatlakoztatja a töltőpisztolyt, megnyom egy gombot, vár néhány percet, és már indulhat is. A háttérben eközben egy precízen szabályozott folyamat zajlik le, amely négy fő lépésre bontható.

1. Hidrogénellátás és helyi előállítás

A hidrogén több módon juthat el az állomásra. Szállíthatják közúton, nagynyomású tartályokban, folyékony formában, vagy előállítható akár helyben is, elektrolizáló berendezéssel.

Az elektrolízis során a víz hidrogénre és oxigénre bomlik elektromos áram hatására. Magyarországon több ipari szereplő, köztük a MOL és a Linde is befektetett már a helyi zöldhidrogén-termelésbe, amely a jövőben ipari üzemeket és közlekedési hálózatokat is elláthat.

2. Tárolás

A hidrogént nagy nyomású tartályokban helyezik el a felszínen, a biztonságos működés érdekében. A gáz könnyebb a levegőnél, így szivárgás esetén a légkör felső rétegei felé áramlik, ami tulajdonsága hatással van az állomások építészeti és biztonsági kialakítására is.

3. Sűrítés és hűtés

A személyautók hidrogéntartályai magas nyomásra készülnek, hogy minél nagyobb energiamennyiség férjen el bennük. A korszerű állomások ennek megfelelően 700 bar nyomásra sűrítik a hidrogént a könnyű járművek számára, míg a teherautók és autóbuszok 350 bar nyomású rendszert használnak. A gyors és teljes feltöltés érdekében a hidrogént előhűtik alacsony hőmérsékletre, mielőtt a jármű tartályába kerül. A sűrítés és hűtés együtt biztosítja a legnagyobb tárolási sűrűséget.

4. Töltés

A töltőpisztoly speciális csatlakozóval illeszkedik a jármű betöltőnyílására, ezzel zárt rendszerű kapcsolatot képezve. A rendszer folyamatosan figyeli a nyomás- és hőmérsékletértékeket, és automatikusan leáll, amikor a tartály eléri az ideális szintet. A vezető számára a folyamat hasonlít a hagyományos üzemanyag-tankoláshoz, a kijelzőn azonban kilogrammok jelennek meg liter helyett.

A modern ipari szabványoknak megfelelő berendezések gyors és biztonságos hidrogéntöltést garantálnak, így a tankolás egyszerű, mégis csúcstechnológiát képviselő műveletté válik.

A hidrogén és az elektromos töltés közötti különbségek

A környezetbarát közlekedés két kulcsfontosságú technológiája — a hidrogén és az elektromos hajtás — egymást kiegészítve formálja a jövő mobilitását. Mindkét megoldás csökkenti a káros anyag kibocsátást, különböző környezetben azonban más és más előnyöket kínál.

Tankolási idő és működési ritmus

A hidrogén-töltés gyorsasága meghatározó tényező. Egy jármű néhány perc alatt újra forgalomba állítható, ami ideálissá teszi folyamatos üzemű járművekhez. Az elektromos hajtás városi és rövid távú közlekedésben működik igazán jól, ahol a töltési idő viszonylag kényelmesen beilleszthető a napi ütembe.

A hidrogén viszont az olyan szegmensekben a leghatékonyabb, ahol gyors forduló és nagy futásteljesítmény szükséges, például logisztikai, busz- vagy távolsági fuvarozási feladatoknál.

Energiahatékonyság és rendszerszintű megközelítés

Az elektromos hajtás energiahatékonysága magas, mivel az áram közvetlenül jut az akkumulátorba. A hidrogén előállítása több lépésből áll: a víz elektrolízise során keletkezett hidrogént az üzemanyagcella alakítja vissza elektromos energiává. A folyamat energiát igényel, ugyanakkor a hidrogén a gyors töltés, a nagy hatótáv és az alacsony járműtömeg révén bizonyos szempontból előnyösebb az elektromos hatásnál:

A hidrogén különösen értékes ott, ahol a megújuló energiából származó felesleg tárolása és szállítása stratégiai szerepet kap. Ezeken a helyeken a nap-, és a szélerőművek időszakos termelése teremthet lehetőséget a hidrogén helyi előállítására, amely hosszú távon energiatárolóként és hajtóanyagként egyaránt működhet.

Ezáltal a két technológia együttesen alakítja, és egymással párhuzamosan formálja a fenntartható közlekedés jövőjét: az elektromos járművek dominálják a városi forgalmat, a hidrogén pedig biztosítja a távolsági szállítás, a busz- és teherforgalom hatékony működését.

Milyen típusú járműveket lehet tölteni egy hidrogén-töltőállomáson? 

Bármely jármű, amely hidrogéngázzal működik és megfelelő csatlakozóval rendelkezik, tankolhat a hidrogénkúton. A legfontosabb kategóriák a következők.

Személyautók (FCEV)

A ma legismertebb hidrogénautók közé tartozik a Toyota Mirai és a Hyundai Nexo, amelyek nagynyomású hidrogéntartállyal üzemelnek, és hatótávjuk hasonló a hagyományos üzemű járművekhez. Egy átlagos FCEV 5–6 kilogramm hidrogént képes eltárolni, amellyel több száz kilométer tehető meg.

Könnyű haszongépjárművek és furgonok

A hidrogénnel működő furgonok főként városi áruszállításra készülnek. A gyors tankolás és a kisebb járműtömeg komoly előnyt jelent a folyamatos üzemre tervezett szállítási feladatokban. A hidrogénenergia lehetővé teszi, hogy a járművek egész nap hatékonyan közlekedjenek a városi körforgásban.

Városi buszok és közösségi közlekedési járművek

A hidrogénbuszok kiválóan alkalmasak a városi menetrendek követéséhez és a gyakori megállókhoz. Egy közlekedési jármű a lényegesen nagyobb tartályában több tíz kilogramm hidrogént tud hordozni, és speciálisan kialakított, nagy átfolyású töltőcsatlakozót alkalmaz. Magyar városokban már zajlanak kísérleti üzemek, ahol hidrogénüzemű autóbuszok közlekednek, ezzel támogatva a helyi légminőség javítását.

Teherautók és logisztikai járművek

A hidrogén különösen hatékony a hosszú távú fuvarozásban, mivel könnyű energiahordozóként működik az akkumulátorokkal szemben. A korszerű töltőállomások ráadásul viszonylag gyors, 10–15 perces tankolást biztosítanak, ami megfelel a dízelüzemű logisztikai ciklusok tempójának. Európa-szerte több kamionflotta teszteli már ezt a technológiát, és Magyarország is csatlakozott ezekhez a programokhoz.

A hidrogén a gyors tankolás, a nagy hatótáv és az alacsony tömeg kombinációjával egyaránt kiemelkedő megoldást kínál a személyautók, buszok és nehézjárművek számára.

Mennyi idő alatt lehet így feltölteni egy járművet? 

A hidrogén-töltés sebessége az egyik legnagyobb előny. Egy személyautó 3–5 perc alatt feltölthető, ami gyakorlatilag megegyezik a benzin vagy dízel üzemanyag tankolásával. A pontos idő természetesen a töltőberendezés teljesítményétől és a jármű tartálykapacitásától függ.

Autóbuszok és teherautók esetében a teljes töltés általában 10–15 percet igényel, ami ipari környezetben is rendkívül hatékonynak számít. A töltőtechnológia fejlődése azonban folyamatos, így a jövőben még gyorsabb folyamatok várhatók.

Az elektromos járművek töltéséhez viszonyítva a különbség jelentős: a villámtöltők ma még átlag fél órát, a normál rendszerek viszont több órát igényelnek. A hidrogén így egyértelműen optimálisabb megoldás azokra a járművekre, amelyek állandó üzemet és/vagy gyors fordulót valamint magas napi teljesítményt igényelnek.

Hol vannak Magyarországon hidrogén-töltőállomások?

A hidrogén-töltőhálózat kiépítése Magyarországon egy üdítően friss fejlemény, amely akár gyorsan is fejlődhetne és fokozatosan épülhetne ki az országos lefedettség. Csak sajnos, mint oly sok más projekt, ez is eléggé megakadt az utóbbi években.

A jelenlegi állomások két fő csoportba sorolhatók: vállalati kísérleti létesítmények és nyilvános töltőpontok, amikből több is létezik – papíron. Valójában csak egyetlen nyilvános töltőállomás üzemel mind a mai napig az országban.

Kísérleti és vállalati állomások

A kísérleti infrastruktúrák azok, amik támogatják a technológiai hitelesítést és a biztonsági protokollok további fejlesztését.

A kísérleti állomások mindemellett kulcsszerepet töltenek be az ipari tapasztalatgyűjtésben is, mert lehetővé teszik a berendezések finomhangolását valamint a technológia fejlesztésekhez szükséges gyakorlati próbák biztosítását.

Az így összegyűjtött tapasztalat biztos alapot nyújt a jövőbeli országos hidrogénhálózat megteremtéséhez. Ilyenből mindenképpen kéne pár a fejlesztések felgyorsításához.

Nyilvános állomások és a budapesti premier

Magyarország első (és a cikk megírásának pillanatáig egyetlen), nyilvánosan elérhető hidrogén-töltőállomása 2024 januárjában kezdte meg működését Budapesten, a Linde Gáz Magyarország üzemeltetésében. Az állomás a főváros déli részén, az Illatos úti ipari övezetben helyezkedik el, és modern, 700 bar nyomású kiszolgálórendszerrel működik.

A bevezető időszakban előzetes regisztrációval lehetett tankolni, a próbaidőszak során pedig végig díjmentesen biztosították a hidrogén-töltést a regisztrált felhasználók számára. A kísérleti fázis alkalmat adott a helyi autóbuszflották és a korai hidrogénjárművek kipróbálására, valamint hatékonyan segítette a hidrogén, mint közlekedési energiahordozó társadalmi megismertetését.

A budapesti állomás megnyitása történelmi mérföldkő, amely megteremtette az alapot a hidrogénüzemű járművek szélesebb körű elterjedéséhez Magyarországon.

Regionális fejlesztések és ipari központok

A hidrogénhasználat fejlesztése Debrecen térségében is elindult már, ahol a Messer Hungarogáz Kft. traileres hidrogén-töltőegységgel  biztosította a kísérleti helyi hidrogén üzemanyagcellás buszok ellátását. Az országos tervek célja egy hálózat kiépítése, amely a fő közlekedési útvonalak mentén — az M1, M3 és M7 autópályák térségében — kínálna töltési lehetőséget a személy- és teherforgalom számára.

A fejlesztések célja, hogy az ország közlekedési gerinchálózata mentén egy egységes, megbízható rendszer alakuljon ki, amely összekapcsolja a nagyvárosokat és az ipari központokat.

Nemzeti célkitűzések és uniós irányvonalak

A Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiája 2030-ra legalább 20 működő töltőállomás létrehozását irányozza elő. A tervek szerint a létesítmények elsősorban nagyvárosokban, logisztikai csomópontok közelében és autópályák mentén kapnának helyet.

Az Európai Unió alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló előírásai (elsősorban a 2014/94/EU irányelv) azonban országos lefedettséget várnak el, és Magyarország is aktív részese az európai hidrogénfolyosó-fejlesztési programnak. A budapesti állomás tehát az első lépést jelenti, míg Debrecen a második bázist adja; a következő években pedig Győr, Székesfehérvár, Szeged és Százhalombatta térsége is fel fog kerülni a hazai hidrogénhálózat térképére.

Merre tart Magyarország hidrogénjövője?

A Nemzeti Hidrogénstratégia konkrét célokat határoz meg a következő évtizedre. A tervezés középpontjában a nehézjárműves közlekedés áll — különösen az autóbuszok és teherautók —, valamint az ezekhez szükséges termelési és tárolási kapacitások bővítése. A cél egy országos hálózat kialakítása, amely összeköti a fő közlekedési útvonalakat és az ipari központokat.

A magyar energiaszektor több vállalata már jelentős lépéseket tett. A MOL Csoport több megawattos elektrolizálókat telepít, amelyek zöldhidrogént állítanak elő egyelőre csak a finomítói folyamatokhoz, később azonban várhatóan közlekedési felhasználásra is. Így az ipari termelés és a közlekedési infrastruktúra fokozatosan összekapcsolódik.

A bővítés ütemét több tényező befolyásolja: a beruházási költségek, az alacsony kibocsátású hidrogén elérhetősége, az energiahálózat kapacitása és az ipari, közlekedési, valamint kormányzati szereplők együttműködése. Az Európai Unió támogatási rendszerei és szabályozási keretei kedvező feltételeket teremtenek a gyors megvalósításhoz.

A következő évek jelentik a döntő szakaszt. A cél, hogy a kísérleti projektekből működő, országos szolgáltatási hálózat szülessen, amelyre a közlekedési ágazat és a magánfelhasználók egyaránt támaszkodhatnak. A hidrogéntechnológia már bizonyított, a további előrehaladás a beruházások, az ipari koordináció és a szabályozás összhangján alapul.

Hidrogén-töltőállomás árak: mennyibe kerül egy töltés?

A hidrogént, mint ahogyan azt már említettük, a töltőállomásokon kilogrammban mérik. Az ár pedig az előállítás módjától, az energiaforrás típusától és a piac méretétől függ. Európában az elmúlt években 9–18 euró/kg közötti ársáv alakult ki. Magyarországon az első nyilvános ár 4500 forint/kg körül volt, ami most körülbelül 12 eurónak felel meg.

Egy átlagos személyautó tartálya 5–6 kilogramm hidrogént vesz fel, ami 60–75 eurós költséget jelent egy teljes tankolásra. Egy kilogramm hidrogén körülbelül 100 kilométer megtételéhez elegendő, így a kilométerenkénti üzemeltetési költség pusztán 8–12 eurócent között mozog, a jármű energiahatékonyságától függően.

A zöldhidrogén előállítása jelenleg magasabb költséggel jár, mivel az elektrolízis-technológia még fejlesztési szakaszban tart. Az ipari méretű fejlesztések, az uniós támogatások és a megújuló energiaforrások bevonása azonban célzottan az árak csökkentésére irányul. A stratégiai cél, hogy a 2030-as évek elejére az előállítási ár 5 euró/kg alá süllyedjen.

A növekvő gyártókapacitás, a megújuló energia integrálása és a logisztikai folyamatok hatékonysága együttesen mérsékelhetik az árakat, ezzel a hidrogén-töltés hosszú távon várhatóan versenyképes megoldássá válik a tömegközlekedésben is.

A budapesti kísérleti időszak alatt a regisztrált felhasználók számára ingyenes tankolási lehetőség állt rendelkezésre – ösztönözve a technológia kipróbálását. Ez a gesztus az ipar és az állam együttműködésének pozitív szándékát jelezte, valamint a nyitottságot az új energiaformák irányába.

A hidrogén-töltőállomásokról dióhéjban

A hidrogén a jövő egyik legígéretesebb energiaforrása: gyors, biztonságos és tiszta. A nagy nyomáson sűrített és hűtött hidrogént néhány perc alatt lehet feltölteni, így a tankolás egyszerű és hatékony. Egy személyautó teljes feltöltése mindössze 3–5 percet vesz igénybe, míg egy busz vagy kamion 10–15 perc alatt újra útra készen áll.

A hazai hidrogénhálózat folyamatosan bővül. Budapesten már működik az első nyilvános töltőállomás, Debrecen és Százhalombatta ipari projektjei fejlesztés alatt állnak. A tervek szerint a következő években egyre több ponton válik elérhetővé a hidrogén-üzemanyag, ezzel megteremtve a fenntartható közlekedés alapjait.

A hidrogén jelenlegi átlagára körülbelül 4500 forint kilogrammonként, de a költségek a gyártás és az infrastruktúra bővülésével fokozatosan csökkennek. A technológia kiforrott, a stratégiai célok világosak, az ipari szereplők elkötelezettek.

Magyarországon már elindult a hidrogén-infrastruktúra kiépítése. A következő évek a megvalósítás időszakát hozzák: új töltőállomások, olcsóbb zöldhidrogén és növekvő járműflotta formálja a jövőt. A közlekedés egyre tisztábbá, gyorsabbá és energiahatékonyabbá válik – ebben a fejlődésben a hidrogén már biztos helyet foglal el.

GYIK – gyakran ismételt kérdések a hidrogén-töltőállomások helyzetéről Magyarországon

 Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, tartalom specialista. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.